Közös természeti kincsünk: a Nagyerdő

Debrecen - Az őshonos fa- és cserjefajok betelepítése és a tájidegen fajok tartós visszaszorítása is cél.

A Nagyerdei Park­erdő gyakran ad otthont közösségi rendezvényeknek, s emiatt indokolt a területre vonatkozó önálló természetvédelmi kezelési terv megalkotása – fogalmaz a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló rendelet, amelynek módosítását december 14-én fogadta el a városi képviselő-testület.

Zoológiailag fontos

A Nagyerdei Parkerdő az anyag szerint a korábbi természetes erdőtársulásra jellemző kocsányos tölgyek között a zoológiailag fontos denevér-, madár-, ízeltlábú- és kétéltű-élőhely is. Főleg az idős kocsányos tölgyekben nagyobb számban nagy hőscincérek is élnek. A korábbi veszteségek, a hosszú ideje folyó degradáció miatt a sérülékenység alacsony, mivel az érzékeny, sérülékeny elemeket a terület elvesztette. Tovább romolhat a helyzet, ha a kocsányos tölgy öreg egyedeit nem tudjuk megóvni, és nem sikerül a tölgyek tőszámát megőrizni, esetleg emelni. A valamikori gyöngyvirágos tölgyes emlékét is csak kevés elem őrzi, a meglévő struktúra jellegtelen. Mivel a természetes társulások hiányoznak, a területen a legnagyobb probléma a tájidegen, invazív hajlamú fajok, nitrofita gyomok jelenléte.

Fotó: Molnár Péter

A parki és parkerdei területeket egyaránt veszélyezteti a nyári rendezvények alatt és a kiemelt turisztikai időszakokban jellemző, rendkívül intenzív használat: a növénytelepítések kitaposása, rongálás, illegális hulladékok megjelenése. A rendelet hangsúlyozza: az utóbbi 2–3 évben az erdei területek fenntartása szakmailag megalapozottan (ökológus szakértők bevonásával), a természeti rendszerek érzékenységére való fokozott odafigyeléssel történik. Minden olyan tevékenység, amely a védett fajok pusztulását idézi elő, fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után. Figyelmet kell fordítani a fák és környezetük természetes viszonyainak fenntartására és eredeti jellegének megőrzésére is. Ha a munkálatokkal érintett területen, növényeken védett fajok (fészkelő madarak, védett rovarfajok, denevérek stb.) vagy azokra utaló jelek (fészek stb.) találhatók, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni, és a szükséges intézkedésekről az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével gondoskodni.

Az avarszint kímélésével

A munkák elvégzése után a zöldterületet hulladéktól és törmeléktől mentesen, rendezett állapotban kell átadni. Törmeléket, hulladékot a területen tárolni nem szabad, annak 24 órán belüli elszállításról gondoskodni kell a munkák befejeztével. A munkálatokat – az avarszint kíméletével – a lehető legkisebb bolygatással és terheléssel kell végezni. A munkavégzés megkezdése előtt a területen a védett geofiták (téltemető, hóvirág stb.) ismert előfordulási helyei körülkerítendők, hogy a munkálatok során ne sérüljenek. A parkerdőben az invazív cserjefajok (például akác, nyugati ostorfa, bálványfa) gyérítéses szelekciója október közepétől a következő év március közepéig, korai tavaszodás esetén február végéig végezhető.

Fotó: Derencsényi István

A cserjeszelekciót csak úgy lehet megkezdeni, hogy előtte a területen felmérést kell végezni, és még lombleveles állapotban megjelölni azokat a tájidegen, invazív fajokat, amik a védett területről eltávolítandók. A területen élő madárfajok élő- és szaporodó helyének fokozott védelme érdekében fészkelő- és búvóhelynek alkalmas cserjefoltok alakítandók ki. Mesterséges odúk kihelyezésével segíteni kell az odúlakó madár- és denevérfajok sikeres megtelepedését, faj- és egyedszámának növekedését.

A dolmányos varjak állományai esetében viszont erőteljes csökkentésre kell törekedni.

HBN–VA