Csúnya írás? A kéztorna segít! - Egyedülálló módszer a debreceni hallgatótól

Debrecen - Asztrofizikus, rákkutató és tengerbiológus versenytársakkal is megmérkőzik a SCIndikátor tudománykommunikációs mentorprogram döntőjében a Debreceni Egyetem gyógytornász hallgatója. Horváth Ivett Szalóme egyedülálló kéztornát dolgozott ki, amivel az íráskészség javítható - olvasható a Debreceni Egyetem weboldalán.

- A mai gyerekek egyre kevesebbet és egyre csúnyábban írnak. Pedig a kézírás csodálatos dolog, az egyik legmagasabb szintű humánspecifikus tevékenység. Olyan komplex idegrendszeri működés, annyi agyi területet mozgat meg, hogy nem lenne szabad se elveszíteni, se alábecsülni. A mai felgyorsult világban érthető, hogy gyorsabb legépelni egy 10 oldalas esszét, mint megírni kézzel, de olyan ez, mint a klasszikus és az elektromos gitár. Mindkettő másért hasznos, és a kettő nem zárja ki egymást – vallja a debreceni Népegészségügyi Kar végzős gyógytornász hallgatója.

Horváth Ivett Szalóme 2016-ban kezdte vizsgálni a gyerekek íráskészségét, személyes tapasztalatból kiindulva. Egy másodikos kislánynak segített a tanulásban, nála látta először, hogy görcsösen, feszülten formálja a betűket és az eredmény megdöbbentően csúnya. Alsó tagozatos pedagógusokkal konzultálva közösen fogalmazták meg, hogy a jelenség általános a mai gyerekek körében.

- Miután az egyetemen tanultam mozgástant, megismertem a kéz felépítését és rendkívül bonyolult működési rendszerét, elhatároztam, hogy gyógytornász szemlélettel keresek megoldást a problémára. Az első évben egy elsős osztállyal dolgoztam, felmértem a finommotorikai készségeiket, a fejlesztési lehetőségeket. Ebben a vizsgálatban tapasztalatgyűjtés céljából még személyesen jártam minden héten a gyerekekhez, dolgoztunk a kézügyesség fejlesztésén, több klasszikus fizioterápiás módszert alkalmaztunk. Kerestük azt a technikát, ami a legmegfelelőbb és leghatásosabb – emlékszik vissza a kezdetekre a fiatal kutató.

A kutatást a második évben kiterjesztették két másik debreceni általános iskolára, egy-egy osztályban változatlanul a gyógytornász-hallgató vezetésével zajlottak a tornaalkalmak. Ezután bizonyosodtak meg arról, hogy olyan módszer kidolgozására van szükség, amelyet a tanítók tanóra keretein belül, önállóan is eredményesen tudnak alkalmazni. A pedagógusokkal folytatott beszélgetések során kiderült, hogy mivel a gyerekek az óvodából hozott mondókákat kedvelik, érdemes ezekre építeni a fejlesztő tornát. A leendő gyógytornász a jelenlegi, 2018 szeptemberében kezdődött tanévben már a saját maga által írt mondókákkal tanította a kidolgozott mozdulatsorokat a tanároknak és a gyerekeknek. Azt mondja: érdemes lenne már óvodáskorúaknál is vizsgálni a torna finommotorikus mozgásra gyakorolt hatását, ugyanakkor az idősebb korosztályokat, a középiskolásokat is bevonná a felmérésbe, hogy kiderüljön, mely életkorig fejleszthető az íráskészség.

- A tanítók visszajelzései minden iskolából pozitívak voltak eddig, ami azért is biztató, mert hátrányos helyzetű gyerek is voltak a vizsgálatba bevont osztályokban. A pedagógusok arról számoltak be, hogy a módszer kimutathatóan fejleszti a kézügyességet, szebb és tudatosabb lett a gyerekek írásképe. Az érintett iskolákból több tanár jelezte, hogy részt venne a programban – mondja Horváth Ivett Szalóme.

A kutatás különlegessége, hogy egyfajta tudományterületeken átívelő metodikáról van szó, hiszen fizioterápiára épül, de a pedagógia alapjait is érinti.

- Teljesen egyedülálló technika, újdonság az iskolákban, hiszen gyógytornaként eddig legfeljebb gerinctornát oktattak testnevelés óra keretében. A tapasztalatok mindenhol rendkívül kedvezőek, a bevont tanítók várják a folytatást.

Bízom benne, hogy az eredmények széles körű publikálását követően akár a tantervbe is beépülhet a módszer”

– teszi hozzá Veres-Balajti Ilona témavezető, a DE Népegészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék vezetője.

Horváth Ivett Szalóme kutatásával bekerült az ország első tudománykommunikációs mentorprogramja, a SCIndikátor 2019-es döntőjébe, ahol többek között sugár- és tengerbiológus, valamint Mars-kutató versenytársakkal száll szembe. A kezdeményezés alap-, mesterszakos és doktorandusz hallgatókat támogat, akik természettudományos, informatikai, mérnöki vagy matematikai területen kutatnak és szeretnének magabiztos előadókká válni. A debreceni egyetemista a program weboldalán egy rövid videóban ad ízelítőt egyedülálló kéztorna-módszeréből.

Szavazni is a honlapon lehet március 6-ig, akkor derül ki, hogy a 14 döntős közül ki nyeri el az idei SCIndikátor Közösség Díjat.

- Debreceni Egyetem -