Friss hajtások a 28. Tavaszi Tárlaton

Debrecen - Idén hatvan alkotó nyolcvannyolc műve tekinthető meg a kiállításon.

A 29. Debreceni Tavaszi Fesztivál részeként a tárlat elsődleges célja ebben az évben is az, hogy közelebb hozza a látogatókat a képzőművészethez. Március 17-én a Kölcsey Központban díjazták a legjobbnak ítélt pályaműveket. A kiállítást Halász Margit írónő nyitotta meg.

Újratervezés helyi színtereken

Komolay Szabolcs alpolgármester a megnyitó ünnepségen úgy fogalmazott: a tavaszi tárlat a helyi képzőművészeti élet fontos bemutatkozási állomása. A helyi képzőművészek sajátos helyzetben vannak, mert nem áll rendelkezésükre teljes körűen kiépített intézményes háttér. Ezért a város a saját eszközeivel, galériák működtetésével, műtermek, műteremlakások biztosításával igyekszik segíteni az alkotói tevékenységet. – A következő időszakban célunk a kortárs képzőművészet újratervezése a helyi kulturális színtereken belül. A B24 Galériát például olyan kulturális komplexummá szeretnénk alakítani, amely jelentősen hozzájárul a város művészeti életének fellendítéséhez, belföldi és nemzetközi láthatóságának növeléséhez. A zsidó hitközséggel együttműködve pedig megnyitjuk a Pásti utcai ortodox zsinagóga kortárs kiállítóhelyét, amely eddig csak alkalmanként működött – tette hozzá.

A zsűri szemével

A Debreceni Tavaszi Tárlat anyagát ebben az évben Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Hérics Nándor Munkácsy-díjas képzőművész, Gáll Ádám Munkácsy-díjas festőművész, Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész és Tamus István grafikusművész bírálta el, a zsűri csaknem 200 alkotásból választotta ki 66 művész 88 munkáját, amelyet április 22-ig láthatnak az érdeklődők.

A zsűri egyik tagja, Hérics Nándor Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész a zsűrizés folyamán lapunknak azt mondta: – Ezen a kiállításon a nagy, professzionális művészek és a pályájukat csak most kezdő, fiatal képzőművészek műalkotásai egyaránt megtalálhatók. Amelyik alkotásnál szakmailag magas szintet tapasztalunk, annak nyílt utat biztosítunk a kiállításra. Ha úgy látjuk, hogy a művész szakmai egyénisége még nem alakult ki, vagy bizonytalanságot tapasztalunk, akkor kihagyjuk a zsűrianyagból. A zsűri tagjai között már kialakult egyfajta konszenzus. Ugyan mindannyian másfajta stílust képviselünk, ebben az esetben a festői tudás, a szín­érzék, valamint a különleges egyéniségek bemutatása a fő szempont. Ha azt látjuk, hogy valakinél eddig nem ismert festői hatások jelentkeznek, arra is rendkívül nyitottak vagyunk, hiszen ez viszi előre a művészetet, így tanulnak egymástól a kollégák, így tudják magukat másfajta látásmódban kifejezni – fogalmazott a grafikusművész.

Elhunyt művészek emléke

A szervezők a kiállításon az előző tavaszi tárlat óta elhunyt Horváth István, Joseph Kadar és Vígh István képzőművészek, valamint P. Szabó Ernő művészettörténész emléke előtt is tisztelegtek. 75 éve született Topor András (1944-1997) festőművész, a Debreceni Műhely alkotóközösség egyik alapítója, ezért néhány művével az ő emlékét is megidézik. A szervezők néhány jelentős teljesítményű, elszármazott alkotó meghívásával a tavaszi tárlatok egy korábbi gyakorlatát elevenítették fel. A meghívottak zsűrin kívül – így díjazási lehetőség nélkül – szerepelnek. Jelenlétükkel a helyi kortárs képzőművészet tér- és időbeli kapcsolódásait igyekeztek felvillantani, idővel feltérképezni, így Aknay János, Ásztay Csaba, Gáll Ádám és Nagy Gabriella festőművészek alkotásai is megtekinthetőek.

A 28. Tavaszi Tárlat nívódíját Drienyovszki János és Kurucz Petra szobrászművészek vehették át, Subicz István alkotása az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját érdemelte ki, a város fődíját pedig Török Anikó festőművész kapta.

HBN