Matekérettségi: féltek tőle, de megoldhatónak bizonyult

Az idei középszintű matematikai érettségi az átlagosnál nehezebbnek bizonyult, legalábbis akkor, ha a második részt vesszük alapul. Az első részt szokásosnak, átlagosnak ítélték meg a diákok, valamint a szaktanárok is. Talán a kezdeti könnyedség is közrejátszott abban, hogy a soron következő feladatoknál megörültek a végzősök, amikor az utolsó résznél a három feladvány közül csak kettőt kellett kiválasztaniuk.

Kovács Péter, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium matematika szakos tanára értékelte lapunknak az írásbelit. Szerinte az első rész talán még könnyebb is volt, mint az elmúlt években, viszont akadtak feladványok, amelyek súrolták az emelt szinten elvártakat. – Többnyire korrekt, átlagos nehézségű feladatokkal találkozhattak az érettségiző diákok, vegyes témakörök voltak, amelyekbe nemcsak belebotlottak a tanulók a tanórákon, hanem rendszerint át is vettük őket. A második rész nem volt szokványos, a feladatoknál hosszabb szövegezéssel találkozhatunk, legtöbbnél több téma is keveredik, így kifejezetten nehéznek mondható.

Az utolsó felvonásnál talán a kombinatorika lehetett a komplikáltabb, azonban a számtani sorozat, a statisztika, valamint a függvény logaritmussal kombinálva sem volt könnyű – sorolta a szaktanár.

Úgy véli, a felkészült, gyakorlott diákoknak a kiszabott időintervallum nem volt szűkös, akár feleannyi idő, 90 perc is elég lett volna, hogy megoldják a feladatokat. Persze vannak gyengébben teljesítő tanulók, akik biztosan kihasználják az idő jelentős részét, de szerinte az előre meghatározott idő nem okozhat problémát. – Természetesen mindenki szeretné azt az eredményt hozni az érettségi vizsgákon, amelyeket a tanév alatt elér, nálunk ez nem is nagyon szokott probléma lenni. Ritka az a tanuló, aki a vártnál sokkal rosszabban teljesítene, viszont akadnak, akik kevésbé stresszelnek, jó lélekjelenléttel rendelkeznek, így akár eredményesebbnek bizonyulnak, mint a tanórákon megszoktuk tőlük – tette hozzá.

Logaritmus, két tannyelv

A gimnázium vizsgázói mosolygó arccal hagyták el a termet, többnyire elégedettek voltak a feladatokkal, de nem bánták volna, ha az utolsó részben könnyebb feladványokkal találkoznak. – Nem volt könnyű, de koncentrálással, helyes gondolkodással minden feladat megoldhatónak bizonyult. Szükség volt a 180 percre, maximálisan kihasználtam, a szögfüggvényes feladatot hiányoltam, de így is korrekt feladatsort kaptunk – mondta Cogoi Richárd.

Akadtak olyan bátor vállalkozók, akik két tannyelvű matematikai érettségin tesztelhették tudásukat. Boruzs Marcell spanyol nyelven vizsgázott; feladatai eltérőek voltak a magyar nyelvű feladatsortól. Miután végzett, elégedetten nyilatkozott lapunknak. – Úgy érzem, nagyon jól ment, a végén volt három feladat, amelyekből választani kellett, nos, ott a harmadik talán kifogott volna rajtam, így örültem, hogy csak kettőt kell megoldani. Az átlagosnál több időm lett volna a feladatokra, mivel két tannyelven vizsgáztam, de viszonylag hamar kész lettem; logaritmusos témájú feladványra azért számítottam volna, de így is nagyon boldog vagyok – tette hozzá.

Alaptudás, kreativitás

A legtöbb tanuló a matekérettségitől tart a leginkább, ezt az országos átlag is mutatja, hiszen ez az a tárgy, amelyből a magyaroknak a legrosszabb az érettségiátlaguk. – Valószínűleg azért félhetnek tőle, mert olyan tárgyról beszélünk, ahol kell némi alaptudással, kreativitással rendelkezni a diáknak ahhoz, hogy sikeres érettségi vizsgát írjon. Mindemellett a matematikánál csak a tökéletes részekre jár pont, ha egy-egy feladványnál becsúszik egy kis hiba, az akár pontvesztést is jelent – mondta a szaktanár.

- Nagy Emese -