Új kari vezetők a Debreceni Egyetemen

Hajdu András egyetemi tanárt, a Komputergrafika és Képfeldolgozás Tanszék vezetőjét bízta meg Szilvássy Zoltán rektor az Informatikai Kar dékáni feladatainak ellátásával. Hajdu július elsejével vette át a kar irányítását, kinevezése három évre szól, derül ki a Debreceni Egyetem kapcsolódó közleményéből.

- Köztudott, hogy az informatikában óriási a munkaerőhiány, s erre reagálniuk kell a szakembereket képző felsőoktatási intézményeknek. Ráadásul ma már egyre több területről érkeznek igények, egyre nagyobb a nyomás, hogy más tudományágak szakemberei is megszerezzék ezt a speciális tudást.

„Az a célunk, hogy erre a kettős kihívásra is tudjunk válaszolni”

– jelentette ki Hajdu András dékán, aki az oktatási, kutatási célkitűzésekről és a hozzájuk kapcsolódó törekvésekről beszélt a hirek.unideb.hu-nak.

A július elsejével munkába álló kari vezető kifejtette: az IK hagyományos – programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, informatikus könyvtáros, informatikatanár – alap-, mester- és osztatlan képzései mellett a tervek között szerepel a ma már az egészségügytől az iparig minden területet átszövő nagy mennyiségű adatokhoz kapcsolódó adattudományi, azaz data science képzés beindítása.

- Ez a szakterület az informatika egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense, amely a mesterséges intelligencia, nagy mennyiségű adatfeldolgozás (Big Data), felhőszolgáltatás (cloud computing), mélytanulás (deep learning) legújabb technológiáit hasznosítja. A képzés formája egyelőre kérdéses, hiszen hazánkban jelenleg még nincs ilyen alapszak. Ugyanakkor, a már az iparban dolgozó mérnökök vagy más tudományterületek – a biológiától a közgazdaságtanon át a vegyiparig – szakemberei részére elég lenne egy szakirányú továbbképzési szak – tájékoztatott Hajdu András.

Az új dékán célja a mesterképzések vonzerejének növelése, hiszen évek óta tapasztalható, hogy a kar hallgatóit már az iskolapadból „levadásszák” a cégek, s a hallgatók többsége a vonzó anyagi feltételek és a karrierlehetőség mellett dönt az újabb két év tanulás helyett. Ehhez kapcsolódóan vizsgálják a duális képzés bevezetésének a lehetőségét, valamint lépéseket tesznek a lemorzsolódás csökkentésére is.

- Olyan hatékony megoldást szeretnénk kidolgozni az MSc-képzésekre, hogy a hallgatóknak megérje az egyetemen maradni, részt venni a különböző kutatási programokban, megismerni a tudományos életpálya nyújtotta lehetőségeket – sorolta Hajdu András.

A kari vezető fontos törekvése, hogy elmélyítse a közös munkát – mind az oktatás, mind a kutatás területén – a műszaki, mérnöki, klinikai területek képviselőivel is.

- Az egyetem és a város életében egyre nagyobb szerepet játszik a műszaki terület, azon belül is a járműipar, aminek a legnagyobb fejlődés előtt álló szegmense az önvezető járművek világa. Ez az ágazat– amely a szemünk láttára alakul ki – a legújabb infokommunikációs technológiákat alkalmazza a nagy sebességű hálózatoktól a gépi tanulásig. Éppen ezért létfontosságú, hogy versenyképes tudással rendelkezzünk ezen a területen. A kutatások terén szeretnénk szolgáltatóként megjelenni a piacon, a klasszikus módszertani megoldások mellett az új technológiák felhasználásával határozottan nyitni az ipari szereplők és a többi kar felé. Utóbbi esetben nagy hangsúlyt fektetünk az intézmény multidiszciplinaritásában rejlő lehetőségek kiaknázására – jelentette ki az új dékán.

A kar nemzetköziségéről szólva Hajdu András elmondta, hogy a külföldi hallgatók között mindig népszerűek voltak a kar képzései, s ezt kihasználva szeretnék növelni számukat a PhD-képzésben is, amely hozzájárulhat a tudományos tevékenység és eredmények erősítéséhez. Hozzátette: egyeztetéseket folytatnak kettős diplomát adó képzések létrehozásáról is, amelyek a külföldi hallgatók számának emelése mellett a magyar diákok és oktatók mobilitására is jó hatással lenne.

Új dékán az agrárkar élén is

Az élelmiszertudomány nemzetközileg elismert professzora, Bánáti Diána vezeti július 1-jétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát. A szakember hét év brüsszeli megbízatás után tér haza Magyarországra.

Mint az egyetem közleményében olvasható: Bánáti Diána az élelmiszer-biztonsági és táplálkozástudományi kutatások nemzetközi hírű szakembere. Élelmiszermérnökként diplomázott a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, majd a mezőgazdaság-tudományok kandidátusa lett. Közben tanárképzőt és jogi egyetemet is végzett, amit követően az Élelmiszerek EU-harmonizációs munkacsoportjához került. 33 évesen lett a Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet (KÉKI) főigazgatója, a pozíciót 11 éven át töltötte be. 2006-ban, 10 közép-kelet-európai ország EU csatlakozása után elsőként és egyetlenként került be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) igazgatótanácsába, ahol hamarosan alelnöki, majd elnöki megbízatást kapott. Két alkalommal volt élelmiszer-biztonságért és nemzetközi tudományos kapcsolatokért felelős miniszteri biztos, majd 2012-ben a Nemzetközi Élettudományi Intézet európai ügyvezetője és tudományos igazgatója lett Brüsszelben. Tagja volt az Európai Bizottság korábbi elnöke, Jose Manuel Barroso etikai tanácsadó testületének, valamint az Európai Bizottság korábbi kutatási főbiztosa, Janez Potočnik Élelmiszer, Mezőgazdaság és Biotechnológia nevű szakmai tanácsadói testületének, utóbbinak alelnöke is.

- Amióta végeztem az egyetemen, folyamatosan oktatok. Címzetes egyetemi tanára vagyok a Szent István Egyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek. A Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem kihelyezett tanszéket működtetett intézetünkben, a KÉKI-ben, ezek tanszékvezetője voltam. Debrecenben MSc- és PhD-hallgatókat, illetve szakmérnököket oktattam és itt habilitáltam 2006-ban – sorolja Bánáti Diána.

A Nemzetközi Élettudományi Intézet európai ügyvezető és tudományos igazgatójaként 500 európai kutató munkáját koordinálta munkatársaival, és több mint 50 szakértői bizottság munkáját felügyelte az utóbbi években. Vizsgálataik kiterjedtek például az élelmiszerekben előforduló biológiai és kémiai veszélyforrásokra, a civilizációs, illetve az élelmiszer fogyasztással összefüggő betegségek megelőzésére, illetve arra is keresik a választ, hogy miként lehetne helyettesíteni az állatkísérleteket az élelmiszeriparban.

A Brüsszelben eltöltött 7 év után döntött úgy, hogy hazatér, és megpályázza a debreceni agrárkar dékáni pozícióját.

- Az élelmiszerekkel kapcsolatos tudás integráló szerepet tölt be az agráriumban. Évek óta próbálunk már élelmiszerláncban, integrált szemléletben gondolkodni. Használjuk a ’termőföldtől az asztalig’, ’istállótól a villáig’ – kifejezéseket, amelyekkel érzékeltetjük, hogy az élelmiszerek előállítása már a jó minőségű, biztonságos alapanyagot is feltételezi, legyen szó növénytermesztésben, állattenyésztésben vagy kertészeti termelésben előállított alapanyagról, amelyet nagyon szigorú előírások mellett dolgozunk fel. De a lánc itt nem fejeződik be, hiszen az előállított élelmiszert el is kell juttatni a fogyasztóhoz. Emellett a lánc részét képezi az úgynevezett HoReCa-szektor: az éttermek és a közétkeztetés, aminek vannak logisztikai, gazdaságtani szempontjai is. Tehát az élelmiszerhálózat rendkívül összetett és sok szakterület, ágazat együttműködését követeli, együttes munkájuk eredménye lehet csak a biztonságos élelmiszerelőállítás – mutat rá a professzor.

- A Debreceni Egyetem agrárkarának óriási előnye, hogy multidiszciplináris. Ezáltal képes lehet az integrált megközelítésnek a tükrözésére, az élelmiszerlánc-vízió mentén felépíteni az oktatását, olyan agrár- és élelmiszermérnököket vagy környezetmérnököket képezni, akik ezzel az átfogó szemlélettel rendelkeznek. Természetesen a kutatásban is széles körű együttműködésre van szükség, gyakran európai, illetve világszintű kooperációkra. Ezeket a lehetőségeket csak úgy tudjuk megragadni, például európai uniós pályázatokban részt venni, ha képesek vagyunk a komplex problémákat is kezelni és többféle szakterület közös munkájával megoldást kínálni. A Debreceni Egyetemen ez adott, hiszen a különböző karok révén széleskörű együttműködésekre nyílnak lehetőségek: az élelmiszer- és táplálkozástudományi, mezőgazdasági szakemberek orvosokkal, gyógyszerészekkel, farmakológusokkal, természettudósokkal együtt vehetnek részt fejlesztésekben – emelte ki Bánáti Diána.

A szakember hozzátette: szeretné, ha egyre nagyobb teret kapnának a biztonságos, jó minőségű alapanyagokból előállított, egészséges táplálkozást szolgáló élelmiszerek, illetve, hogy klinikai kísérletekben is igazolhassák ezek hatásait. Mindez létfontosságú, hiszen nem követünk kiegyensúlyozott, egészséges étrendet, nem megfelelő mennyiségű és összetételű élelmiszereket fogyasztunk. Sokan nincsenek tisztában ezzel, és rengeteg tévhit terjed az élelmiszerekkel kapcsolatban.

„Az agrárkar dékánjaként szeretnék hozzájárulni az intézmény széles körű képzéseinek további erősítéséhez, valamint látva, hogy egyre nagyobb az igény az angol nyelvű képzésekre, elérni a megfelelő felkészültségű külföldi hallgatók számának növekedését. Célként tűztem ki mindemellett az oktatók, kutatók előmenetelének segítését, hiszen óriási szükség van az utánpótlásra és a doktori iskolák megerősítésére”

– foglalta össze célkitűzéseit az új vezető.

Bánáti Diána a debreceni felsőfokú agrárképzés 150 éves történetének első női vezetője, dékáni megbízatása 2019 júliusától 3 évre szól. A professzor ezzel párhuzamosan a Táplálkozástudományi Intézet igazgatói feladataira is megbízást kapott a Debreceni Egyetemen.