A sárkány körül forgott a világ

A régi tűzoltókocsira szerelt vasszerkezetes építmény minden évben új ruhát kap. Sárkány-nap reggelén a falu lakói izgatottan lesik, milyen lett idén a sárkány. A Csökmői Ifjúsági Fúvószenekar fújta a zenés ébresztőt a sárkányhúzás mellé, hogy minden csökmői lakos vidáman kezdhesse a jeles napot.

Temérdek fellépő

Mert bizony jeles nap volt az augusztus 18-a, hiszen az idén a Csökmő 800 jubileumi év jegyében telt a Sárkány-nap is. Délelőtt a Tájházban főzőverseny, kézműves vásár és jó hangulat csalogatta az arra járókat. A kirakodó vásár az Alkotmány utcát népesítette be, de sokan üldögéltek a cukrászda teraszán is, elbeszélgetve rég nem látott ismerősökkel.

Délután a szabadtéri színpadon sorra adták egymásnak a mikrofont a fellépők. A cigány táncot bemutató Cini Jag, a Csökmői Népdalkör és a szeghalmi mazsorett együttes nyitotta a rendezvényt, majd a Gabitriál extrém kerékpáros bemutató kápráztatta el a közönséget. Szigeti Fercsi nótaénekest egy Csökmőről elszármazott házaspár támogatásával hívták meg a szervezők, akit Ifj. Sztorjka Cigányzenekara kísért. Dér Heni a táncosaival igazán fergeteges műsort adott, amit Curtis méltóképpen folytatott. Takáts Tamás okozott némi csalódást a közönségnek, mivel nem érkezett meg Csökmőre. Úgy tudjuk, defektet kapott.

A zsákbasárkány sok értékes ajándékkal örvendeztette meg a nyerteseket. Az Unique koncertje után Dj KY egy rendkívül jó retro sárkány diszkó partit rendezett, amire idősek és fiatalok egyaránt jót mulattak hajnal kettőig. Tizenegykor egy látványos tűzijáték szakította félbe a bulit. Közben egész nap sült a palacsinta. Három ízesítést kínáltak fantázia néven: Csuba Ferke kedvence, a sárkányhúzók csemegéje és sárkánytejes rekettyés közül lehetett választani. Délután egy Csuba leszármazott is előkerült, akinek anyai ágon szépapja volt a békési csaló, aki az 1700-as évek végén lóvá tette a falu népét.

B. Kiss Andrea

„...aki már hált más asszonyával”

Az eset 1773-ban történt Csökmőn. Az egész falu kemény munkája sem volt elég a kirótt terhek elviselésére, pedig az itt élők is szerettek volna jobban élni, úgy, mint azok az uraságok, akik ide, a Kissárrét mocsárvilágába jártak vadászni, halászni, madarászni. Ezt a helyzetet használta ki a békési csaló, szélhámos, Csuba Ferenc, aki cselével Csökmőt országos hírűvé tette. A falu alatt egy domb oldalában csontokat és köveket ásott el. A falu bíráit kicsalta erre a helyre, és azt állította, hogy ott pénz, kincs van elrejtve, amit viszont egy rettenetes sárkány őriz. Felajánlotta, hogy ha 500 forintot fizetnek neki, akkor megkötözi a sárkányt. A csökmőiek belementek a különös üzletbe, és ami kötél csak akadt a faluban,azt mind odavitték neki. Közben Csuba Ferkó a kötél végét egy rekettyére kötötte, az ágaira pedig egy üres kannát illesztett, ami a széltől úgy bömbölt, mintha a sárkány ordítana. A kötél másik végére felsorakoztatta a település fő embereit, akik minden erejükkel húzni próbálták a nem létező sárkányt. Ekkor hangzott el Csubától az a máig fenn maradó mondat, miszerint „Úgy húzzák emberek azt a kötelet, hogy nagyon vigyázzon magára, aki már hált más asszonyával, mert az ilyet felfalja a sárkány.” Ekkor egy ember kivételével mindenki elfutott. Csuba kihasználva a riadalomtól egy helyre összegyűlt férfiak távollétét, elillant a pénzzel. A csökmőiek sokáig bicskát rántottak, ölre mentek, ha valaki kiejtette a faluban, hogy sárkányhúzók. Huszonnyolc éve azonban előnyt kovácsoltak a hátrányból, és a falu jeles napjának szolgál apropóul ez a história.