2019.10.31. 14:55
Református, gróf és magyar volt: Tisza Istvánra emlékeztek az egyetemnél
A Debreceni Egyetem egykori névadója, gróf Tisza István miniszterelnök halálának 101. évfordulójára emlékeztek koszorúzási ünnepséggel október 31-én, a főépület előtti téren álló Tisza-szobornál.
Fotó: Matey István
„Tisza István nagy formátumú és korszakos jelentőségű államférfi volt, felismerte a kiművelt emberfők jelentőségét, és azt, hogy a keleti végeken is ki kell alakítani a tudomány fellegvárát”
– emlékezett meg Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese beszédében. – Az egyetem, amely 1921 és 1945 között gróf Tisza István nevét viselte, mindig is a város egyik emblematikus középülete marad, annak ellenére, hogy a történelem során sok változáson ment keresztül, de sikerült töretlenül a város egyetemének maradnia, ahogyan azt a vasgróf szánta – mondta Pintér Ákos, aki hozzátette: Tisza István olyan példakép volt, aki életét áldozta a hazájáért és meggyőződéseiért. Utat mutat nekünk, hogy a helyünkön következetesen meg kell tenni mindent az egyetemünkért, a városért és Magyarországért.
A harctéren is helyt állt
Az ünnepélyes megemlékezésen Szloszjár Balázs ezredes, a MH 5. Bocskai Lövészdandár parancsnoka a Tisza István frontszolgálati teendőiről beszélt. Beszédében kiemelte, a vasgróf személyesen tapasztalta meg a harcteret, itt volt alkalma megismerni az egyszerű paraszti származású legénység valódi arcát. – Debrecenhez több szálon is kötődik a volt miniszterelnök, van egy érdekes vonatkoztatása idetartozásának; körülbelül 2 évet a debreceni 2. honvéd huszárezrednél töltött, először mint önkéntes, majd évtizedekkel később mint parancsnok, frontszolgálatot vállalt. A fiatal tiszt azért került ehhez a csapattesthez, mert geszti származása miatt hadkiegészítési szempontból a cívis városhoz tartozott – mondta Szloszjár Balázs.
Tisza István a 20. század elejének legmeghatározóbb politikusa volt. Sosem volt rá jellemző az elkeseredés és a lelki elgyengülés, határozottságával számos ellenséget szerzett. A mártír miniszterelnök három merényletet élt túl, ezek az események azonban csak fokozták az elszántságát és kitartását az elvei mellett. A negyedik merénylet azonban végzetes volt számára, 101 évvel ezelőtt az őszirózsás forradalom utolsó napján, október 31-én gyilkosság áldozata lett.
GyT
