Ne találomra vásároljunk a weben

Karácsony közeledtével egyre többen próbálnak ezekben a napokban webáruházakban ajándékokat vásárolni családtagjaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek. Ennek kapcsán arra kértük a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda illetékesét, hogy segítsen kiválasztani a megfelelő internetes oldalt.

Mit lehet és mit nem?

Először azt kérdeztük, hogy milyen áruféleségeket érdemes a világhálón rendelni és miket nem. Gyarmati Anett az iroda kommunikációs szakértője elmondta: vannak olyan termékek, amelyek internetes rendelése, szállítása nagyobb kockázattal jár. Például ilyenek a sérülékeny, törékeny termékek. Érdemes az internetes rendelést megfontolni azon áruknál is, amelyekkel kapcsolatban a jogszabály alapján alapvetően nem élhetünk az indokolás nélküli elállási jogunkkal. Ilyenek például a fogkefe, a golyós dezodor, a fehérnemű, a masszázsolaj, a kozmetikumok, valamint az étrend-kiegészítők.

Kikben szabad megbízni?

A szakértő kifejtette, a magyar jogszabályok szerint a webáruházakra szigorú szabályok vonatkoznak, ez ad biztonságot a vásárlóknak. Többek között kötelesek feltüntetni céges adataikat, így a vállalkozás nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét, továbbá közzé kell tenniük az általános szerződési feltételeiket (az ÁSZF-t). Ha ezek hiányoznak ne szavazzunk bizalmat az oldalnak. Ha rátalálunk egy általunk eddig nem ismert webáruházra, keressünk róla véleményeket az interneten. Számos megbízhatatlan oldal működik, amelyeket ezzel az egyszerű lépéssel elkerülhetünk. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy esetleges panasz esetén a magyarországi, vagy más uniós tagállamban székhellyel rendelkező webáruházakkal szemben van esélyünk igényt érvényesíteni.

Előre fizetés, utánvét

Kiszolgáltatottabbak vagyunk abban az esetben, ha a termék megérkezése előtt kifizetjük a vételárat. Ha így vásárolunk, könnyen abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy már átutaltuk az összeget, de az áru nem érkezik meg hozzánk. Érdemes fenntartásokkal kezelni ezeket a rendelési lehetőségeket – hívta fel a figyelmet Gyarmati Anett.

A .hu cím mindig magyar?

A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda illetékese szerint számos olyan webáruház létezik, amelynek linkje .hu-ra végződik, az árak forintban vannak meghatározva, és magyar nyelvű az oldal, azonban mégsem magyarországi cég az üzemeltetője. Tehát ezek a körülmények még egyáltalán nem jelentik azt, hogy magyar vállalkozástól vásárolunk. Érdemes jobban megnézni az oldalt, akár az általános szerződési feltételeket, ha a vállalkozás jogkövető, akkor egyértelműen azonosítja magát.

„Kicsomagolós” videóval

Megkérdeztük, hogy szabályos-e az a gyakorlat, hogy a futár az utcán nyomja a vásárló kezébe a megrendelt, becsomagolt árut úgy, hogy ott azonnal, még a felbontás, kipróbálás előtt írjuk alá az átvételt. A válasz szerint a futár feladata az, hogy az eladó megbízásából a csomagot eljuttassa a vevőhöz. Tehát, ha szállítás közben sérül a csomag, azért a szállító a felelős, egyebekben nincs köze az ügylethez. Ezt is íratják alá velünk: sértetlenül átvettem. Egyre több eladó vállalkozás szerződik úgy a futárcégekkel, hogy a futárnak kötelessége megvárni, amíg a csomagot kibontja a vevő. Ennek ellenére azonban a tapasztalat valóban azt mutatja, hogy a csomag kibontására kicsi az esélyünk. Amennyiben van lehetőségünk nézzük meg, hogy a csomagolás külseje sértetlen-e, nincs-e rajta szakadás, ütődés. Ha nem rohan el a futár, akkor nézzük meg, hogy a termék az-e, amit megrendeltünk, megvan-e a darabszám, nem törött, sérült az áru. A futárnak a beüzemelést, kipróbálást, felpróbálást nem kell megvárnia. A használatbavételkor kiderülő hibákat jótállás, szavatosság keretében tudjuk érvényesíteni. Gyarmati Anett azt tanácsolta, hogy ha futár elrohan, és nem tudjuk előtte kibontani a csomagot, készítsünk a kicsomagolás folyamatát rögzítő videót. Így egy esetleges jogvita esetén biztosabb pozícióból indulhatunk.

Egyébként a vonatkozó rendelet úgy rendelkezik, hogy a termék kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül meggondolhatjuk magunkat. Azaz ennyi időn belül kell jeleznünk, lehetőleg írásban az elállási szándékunkat a vállalkozás felé. Majd innentől számolva haladéktalanul, de legkésőbb 14 naptári napunk van arra, hogy visszaküldjük a terméket az eladónak.

Mikor kinek kell fizetni?

Amennyiben nem megfelelő a ruha, cipő mérete, kényelmetlen, rosszul áll; vagy nem jó a műszaki cikk, a vásárlót terheli a visszaküldés költsége? Hányszor lehet visszaküldeni a nem megfelelő terméket? Ilyen esetben kell indokolnunk az internetes áruház oldalán – tettük fel a következő kérdéseket. A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda szakértője szerint főszabály szerint a visszaküldés költsége a fogyasztót terheli. (Ez alól kivételt képez, ha a vállalkozás ezt kifejezetten magára vállalta.) Amennyiben a termék anyag, vagy gyártási hibájára hivatkozva kérjük a vállalkozástól a helytállást, indokolnunk kell a minőségi kifogásunkat. A Polgári Törvénykönyv alapján jótállás vagy szavatossági igényérvényesítéskor minden költség, így a szállítás díja is a vállalkozást terheli. A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda álláspontja szerint, amennyiben a sorozatos javítás vagy csere sikertelennek bizonyul és így huzamosabb időn keresztül kényelmetlenséget, időveszteséget okoz a fogyasztónak, akkor indokolt lehet a vételár visszafizetés.

Mi legyen, ha becsaptak?

Végül azt a kérdést felettük a fogyasztóvédelmi szakértőnek, hogy mi történik akkor ha az internetes áruház nem hajlandó cserélni, vagy nem adja vissza a vételárat, esetleg nem is reagál kérésünkre? Hová lehet fordulni ha úgy érezzük, hogy becsaptak? Gyarmati Anett, a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda kommunikációs szakértője azt válaszolta, hogy első lépésben az eladó vállalkozásnak írjunk egy utolsó felszólító levelet, amelyben érdemes egy végső rövid határidőt kitűzni a probléma megoldására. Amennyiben nem járunk eredménnyel, magyarországi vállalkozás esetén a lakóhelyünk szerint illetékes Békéltető Testülethez fordulhatunk, amely bíróságon kívüli, ingyenes vitarendezési lehetőség. Továbbá közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárást, vagy polgári pert indíthatunk. Amennyiben az eladó vállalkozás székhelye nem Magyarországon van, hanem más uniós tagállamban, akkor a Budapesti Békéltető Testület vagy az Európai Fogyasztói Központ nyújthat segítséget – tudtuk meg.

A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda debreceni irodája, a belvárosban, a Vörösmarty utca 13. II. emelet, 203. szám alatt, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében található. A tanácsadás ingyenes.

Sokba kerülhet a vámolás

A webáruházból megrendelt és az Európai Unión kívülről érkező áruk 22 euró értékig vám- és adómentesek, 150 euróig vámmentesek, de 27 százalék áfát fizetni kell. 150 euró fölött áfát és vámot is kirónak. Amennyiben unión kívüli magánszemély csomagot küld magyar magánszemélynek, úgy 45 euró értékig nem kell vámot és adót fizetni. 150 euróig vámmentes az üzlet, de 27 százalék áfát akkor is kötelesek vagyunk leróni. 150 és 700 euró között 2,5 százalék vámot és 27 százalék áfát, efölött pedig az áfa mellett már a vámtarifa szerinti vámot, vagy kérelem alapján 2,5 százalék vámot kell megfizetni.

OCs