Sok fiatalt érdekel a mezőgazdaság

Az „agráregyetemen” zajló képzéseket bemutató standokkal, saját készítésű élelmiszerekkel, kisállatokkal és látványos bemutatókkal is várta a pályaválasztás előtt álló fiatalokat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, kedden. A Böszörményi úti campus nyílt napján részletes tájékoztatást kaptak a középiskolások és szüleik a 2020/2021-es tanévben induló képzésekről, a külföldi ösztöndíj-lehetőségekről, ellátogathattak a kar modern létesítményeibe, például a halbiológiai laboratóriumba és az élelmiszerinnovációs tanüzembe, ahol egy nagyméretű mézeskalácsházat is készítettek a látogatóknak. Ezen felül bemutatták például, hogy milyen magvakat vetnek el, milyen állatokkal foglalkoznak, milyen drónokat, traktorokat használnak az agráriumban.

Biztos jövőt ígérnek

Dr. Bánáti Diána, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja az összegyűltek előtt arról beszélt, hogy alapszakon élelmiszermérnöki, kertészmérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki, mezőgazdasági mérnöki, természetvédelmi mérnöki, vadgazda mérnöki képzésekre lehet hozzájuk jelentkezni. Ezeken felül osztatlan, vagyis 5 éves agrármérnöki szakra, illetve felsőoktatási szakképzésekre ménesgazda és mezőgazdasági szakokra várják a fiatalokat. – Magyarország agrár ország, mindig is szükség lesz olyan szakemberekre, akik a növénytermesztésben, az állattenyésztésben biztonságos élelmiszereket állítanak majd elő – jelentette ki a dékán. Hangsúlyozta, hogy a náluk végzők olyan szakmát kapnak a kezükbe, amivel a jövőben könnyen tudnak majd boldogulni.

Sokféle képzést kínálnak

Sipos Péter, a kar oktatási dékánhelyettese kiemelte: az érettségivel rendelkezőknek 3 szinten biztosítanak lehetőséget az agrár felsőoktatásba való bekapcsolódásra. Az első szint a felsőoktatási szakképzés, mely 4 félévig tart és a végén szakmát ad. A második az alapképzési BSC szint, mely 7 féléves. A harmadik képzési szint, az osztatlan, 10 féléves. Az alapképzés után mesterképzésben lehet folytatni a tanulmányokat. Ezután, illetve az osztatlan képzés után, a doktori iskola következhet.

Ennivaló mindig kell

Az eseményre olyan sok középiskolás volt kíváncsi, hogy többeknek már nem jutott ülőhely az intézmény Aulájában. Egyikük, Ivancsók Tibor, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium végzős tanulója kérdésünkre elmondta: azért a Debreceni Egyetem agrár szakán folytatná tanulmányait, mert családja több generáció óta mezőgazdasággal, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. 117 hektáron egyebek mellett kukoricát, repcét, szóját termelnek. – Szeretném ezt továbbvinni. Egy nehéz hét után beülök a traktorba, mely munka teljesen kikapcsol, megnyugtat. A legjobb a nyár, az aratás időszaka – jelentette ki. Hozzátette: Debrecenben az agrármérnöki szakon belül legszívesebben a növényorvosi szakirányt választaná.

Feffer Csenge, tizenkettedikes martfűi gimnazista arról számolt be mikrofonunk előtt, hogy őt az élelmiszermérnöki kar érdekli. – Szeretem a kémiát. Kíváncsi vagyok arra hogyan készülnek az élelmiszerek, milyen a folyamat kémiája. Az az álmom, hogy létrehozok egy egészséges ételeket előállító céget, ahol például laktóz, glutén, színezék, ízfokozó és tartósítószer mentes élelmiszereket készítenék. Ez divatos, egyre többen keresnek ilyeneket, mind többen figyelnek oda az egészséges életmódra – fogalmazott.

Maros Imre, a Partiumból, Szatmárnémetiből érkezett a nyílt napra. – Az élelmiszerek, főleg a húsfélék gyártási technológiája, azok összetétele érdekel. Ezért az élelmiszermérnöki képzésbe szeretnék bekapcsolódni – mondta. Aztán kifejtette: amikor ezen tervét ismertette a családjával, mindenki támogatta. Úgy fogalmaztak, hogy jó döntés, mert élelmiszerre mindig szükség lesz, enni mindig kell, hosszú távon is megélhetést biztosít ez a pálya – tette hozzá a fiatal.

OCs