Ez kipipálva: túl vannak a diákok az érettségi első napján

Öltönyben, kosztümben – esetenként szájmaszkban – igyekeztek kora reggel a végzős diákok középiskolájukba az érettségi időszak első napján. Az előírások szerint országosan 9 órakor kezdődött a vizsga, a diákok az iskolába lépéskor kézfertőtlenítés után mehettek be a tantermekbe. Tartva a másfél méteres távolságot, egy teremben maximum 10 fő tartózkodhatott, a diákoknak a feladatlap kitöltése közben nem kellett szájmaszkot viselniük.

A hétfői magyarérettségi a diákok és a szaktanár véleménye szerint sem volt nehezebb, mint az előző évek feladatsorai.

A diákoknak középszinten elsőként 90 perc alatt egy szövegértési feladatsort és egy szövegalkotási feladatot kellett megoldaniuk.

– A szövegértési feladatsor terjedelme nem volt hosszabb, mint szokott lenni, 700 és 1000 szó közötti terjedelmű szöveg lehet ebben a részben. Egy ismeretterjesztő szöveget kaptak, melyhez kilenc feladat kapcsolódott – kezdte az idei feladatsor kiértékelését Hajas Zsuzsa magyartanár. – Ha a korábbi évek feladatait megnézték a gyerekek, akkor ezekkel a feladattípusokkal már találkoztak. Könnyebbség volt, hogy az információkereső olvasáshoz sok kapaszkodót kaptak a gyerekek azzal, hogy a feladatokban meg van jelölve, hogy melyik bekezdésben kell keresni a helyes választ. Az is könnyebbség a szövegértési feladatsorban, hogy most kivételesen nem volt olyan feladat, amire terjedelmes, kifejtős választ kellett volna adni összefüggő szövegben – mutatott rá a szaktanár.

Elemzés vagy összehasonlítás

A feladatsor második részében műértelmező szövegalkotásban kellett helytállniuk az érettségizőknek. A minimum 400 szavas fogalmazás megírásához két feladat közül választhattak: egy novella értelmezése, vagy két vers összehasonlítása.

– A novellaelemzést általában azért szeretik a diákok, mert úgy gondolják, hogy ha a tartalmat értik, akkor már elboldogulnak a novella elemzésével is. Most Fekete István Tolvaj című novelláját kellett elemezniük. A szöveg tartalma felfogható, érthető, generációs és etikai problémákról szól, de olyan problémákról, amelyekkel valószínűleg már mindenki szembesült élete során. Ugyanakkor az a diák is megmutathatja a képességeit, aki a tanultságával szeretne az érettségin kitűnni, mert olyan motívumokat is lehet elemezni a szövegben, amihez háttérműveltség kell – hangsúlyozta Hajas Zsuzsa. Hozzátette:

„Az összehasonlító feladatot kevesebb diák szokta választani, mert ehhez a feladathoz valóban fejlett, analitikus gondolkodás szükséges. A szerzőket ismerik a diákok, mert kötelezően tanítandó mindkettő, idén Arany János Kertben, és Tóth Árpád Lélektől lélekig című versét kellett összehasonlítani”

– ismertette a magyartanár.

A költemények összevetésénél szerkezeti és poétikai eljárásokat kellett a diákoknak elemezniük, melyek elvezetik a vershelyzetektől az emberi kapcsolatokról szóló gondolatok megfogalmazásáig.

A műveket hat szempont szerint kellett összehasonlítani, mely következetes, logikus gondolkodásra kényszeríti azt, aki ezt a feladatot választja.

Kedden a megszokott módon a matematikavizsgával folytatódnak az érettségik.

Kiss Dóra

Hogy ment?

– Az első részre kevésnek találtam az időt, a végén kapkodnom kellett, de minden feladatot megcsináltam. A második részre viszont nagyon sok idő volt, még maradt egy fél órám a végén, át tudtam ellenőrizni többször is az egészet. A novellaelemzést választottam, a verselemzésről nem tudtam volna sokat írni – értékelte teljesítményét egy érettségiző diák, Zsoldos Attila.

Nagy Zsófia azok táborát erősíti, akik Arany János és Tóth Árpád költeményeinek összehasonlítását választották. – Az érettségi első részénél én is kevésnek találtam az időt, a hosszabb feladatnál a versek összehasonlítását választottam. A versek témája a halál volt, Arany János verséről többet tudtam írni, Tóth Árpád művét nehezebb volt megérteni, nehezebb volt a nyelvezete. A minimum szószám sajnos nem lett meg – mondta el a végzős lány.