„Ezen a földön ősi, emberi jogon vagyunk otthon”

A trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából csütörtökön több alkalommal is megemlékezhettek a debreceniek. A város hivatalos főhajtása a Kossuth téren a nemzeti zászló levonásával és a gyászlobogó felvonásával kezdődött. Ezt követően a Bem téren felállított Magyar fájdalom-szobor előtt folytatódott a megemlékezés.

Az országzászló felvonását követően felcsendült a Himnusz és a Szózat a debreceni Helyőrségi Zenekar közreműködésével. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából Papp László polgármester mondott beszédet.

– A Kossuth téren csütörtök délután levontuk a nemzeti lobogót és felhúztuk a gyászlobogót, emlékezve a száz évvel ezelőtt nemzetünk ellen elkövetett gyilkossági kísérletre. A polgármester emlékeztetett, 1920. június 4-én harangzúgástól volt hangos a megcsonkított Magyarország. Papp László megjegyezte, azt siratták ezek a harangok, hogy az első világháborúban győztes és hatalomittas politikai vezetők a világtörténelem egyik legigazságtalanabb, minden elvszerűséget nélkülöző békediktátumával elcsatolták Magyarország kétharmadát, lakosságának pedig közel kétharmadát. – Ezáltal magyarok millióit tették földönfutóvá és jogfosztottá annak reményében, hogy nemzetünket örökre térdre kényszerítik. A „béke” kitervelői igazságosságra, demokratikus elvekre, a népek önrendelkezésére, az etnikai viszonyok, a kisebbségi jogok tiszteletben tartására hivatkoztak – nyomatékosított Debrecen polgármestere.

„Trianon hazugságra épült, és ami hazugságra épül, az nem lehet örökkévaló”

– fogalmazott Papp László Emile Guilleume szobra előtt.

Papp László kitért arra is, 1918 és 1924 között több mint 350 ezer magyar ember volt kénytelen elmenekülni szülőföldjéről hátrahagyva mindent, ami az otthont jelentette számukra. A polgármester hangsúlyozta, Trianon soha nem a békét, sokkal inkább a békétlenséget jelentette számunkra, egyúttal Európa hálátlanságát, a megaláztatást, az igazságtalanságot, az örök revansvágyat, ami egy igazságtalan rendszer elfogadhatatlanságából fakadt. A polgármester emlékeztetett arra is, hogy időről időre felbukkannak olyanok, akik tagadják a határok által megosztott magyarság összetartozásának jelentőségét, mégis képesek voltunk 2010 után a határon túli magyarok számára biztosított állampolgárság megadásával elérni a nemzet közjogi egyesítését, és ma egymillióval több magyar állampolgár él zömében a Kárpát-medencében, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ezzel együtt sem lehet feledni Papp László szerint a baloldal nemzetáruló magatartását, utalt a polgármester a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazásra. – Azokat, akik ma is ellenzik a magyar állampolgárság teljes kiterjesztését a határokon túlra, nem tekinthetjük másnak, mint a XXI. század „Károlyi Mihályainak” – mutatott rá a városvezető.

Papp László kiemelte, ez nem jelenti azt, hogy ne szövetkezhetnénk egymás értékeinek tiszteletben tartása mellett a Kárpát-medence más nemzetiségeivel, sőt, kötelességünk az együttműködést keresni, mint ahogy azt a visegrádi országok immár hosszú ideje sikeresen teszik. – A Bem tér, a Magyar fájdalom szobra nem más, mint Trianon miatt a magyarok iránti együttérzés és együttműködés szimbóluma – világított rá Papp László. A polgármester elmondta, a szobor létrehozásában és elhelyezésében olyanok vállaltak szerepet, akik nemzeti felelősséget viseltek a trianoni békediktátum létrehozásában.

– Magyarország ezeréves történelme a Kárpát-medence népeinek közös történelme, száz évvel Trianon után és a következő száz év kezdetén el kell ismernünk, hogy közös életünk során mi, magyarok, a magyar arisztokrácia követett el hibákat, melyek szerepet játszottak abban, hogy országunkat nem tudtuk egyben tartani – hangsúlyozta Papp László. Emlékeztetett, nem volt véletlen, hogy hazánk nemzetiségei nem akartak egy állam keretei között velünk élni, aminek az lett a következménye, hogy száz éve magyar testvéreink eszik a kisebbségi lét sokszor keserű kenyerét. Kijelenthetjük, hogy az egykori nagy Magyarország kisebbségei többségi államalkotóvá válva törlesztettek az elmúlt száz évben.

A következő évtized reményében

„Az a nemzet, amely az elmúlt ezer évben annyi veszteséget elszenvedett, mint a magyar, és ma is él, az nem lehet vesztes. Az egy győztes nemzet. Kezdjük abban a hitben a Trianon utáni második száz esztendőt, hogy ez a magyarok évszázada”

– hangsúlyozta Papp László polgármester, majd hozzáfűzte, Debrecen az évtized végére határokon átnyúló, erős régió centruma lesz, egy olyan kelet-magyarországi hídfőállás, mely a kölcsönös érdekek mentén a gazdaság, az oktatás, a kultúra és a közlekedés területén összefogja a Kárpát-medence észak-keleti térségét. Papp László arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben ledolgozta, és újra sikeres, erős országként vesz részt a közép-európai együttműködésben.

– Ez adja az alapot nekünk, debrecenieknek ahhoz, hogy előmozdítói legyünk térségünk összefogásának, határon innen és túl, felkarolva magyar testvéreinket. Ehhez a következő héten bemutatásra kerülő Debrecen 2030 stratégiai program kormány általi megerősítése adja majd a biztos hátteret – emelte ki Papp László polgármester, végezetül így fogalmazott: –Hiszem, hogy a Jóisten segítségével újra egyesülhetünk, megfoghatjuk egymás kezét mi, magyarok, és kimondhatjuk: soha többé viszályt, soha többé Trianont!

Beszédét a Csokonai Színház énekkarának előadása követte, végül a már esernyő alatt menedéket talált megemlékezők a kegyelet koszorúinak elhelyezését is megtekinthették.

Szakál Adrienn

Kapcsolódó cikk:

A trianoni évfordulóra emlékeztek Debrecenben – videóval