Trianon-emlékművet állított egy család Sárrétudvariban

Védett helyen, a Lendvai család gazdasági egységének az udvarán, ugyanakkor az utcáról jól látható, a bent lévő üzletek okán szinte egész nap megközelíthető helyen, Trianon-emlékművet állított Lendvai Csaba és családja. A Győrfi Lajos szobrászművész által készített alkotás július 4-ei avatásán több százan vettek részt, és az eseményen köszöntőt mondott Jakab István, az Országgyűlés alelnöke is.

Markánsan kiáll a nemzetért

– Trianon benne él a mindennapjainkban. Minden magyar az áldozata. Száz éve megtört, megszakadt a nemzeti egység, és ezáltal a családok kapcsolattartása nehézkessé vált vagy ellehetetlenült. A több országba szakadt magyarság egységes kultúrája is veszélybe került, országunk, gazdaságunk szinte ellehetetlenült. Kialakult az anyaország fogalma. Mint egy árva gyermek, úgy maradt egyedül a határon túli magyarság, főleg a kommunizmus időszakában – fogalmazott köszöntőjében a házigazda, Lendvai Csaba. Hangsúlyozta: a nemzet múltjának megismerését, az elődök tiszteletét éppen annyira tartja fontosnak, mint a családban a felmenőkét. Kijelentette: – Ezzel a megemlékezéssel szeretnénk megerősíteni közvetlen környezetünkben is a nemzeti öntudatot.

Kiss Tibor polgármester köszöntőjében elmondta, hogy amíg a határok nem változnak, a szétszakítottság fennmarad, az összetartozás erősítése a legnagyobb feladatunk. Sorsunkon felülemelkedni pedig csak a nemzeti érzések és egymás iránti szeretet megtartásával lehet. Minden magyarnak ez a hivatása, így a sárrétudvariaknak is. – Hogyha egyszer eljön az idő, hogy változhat valami, legyünk rá felkészültek és ne legyünk megosztottak magyarságunkban és nemzetünkben. Ebben nagyszerű példát mutat a Lendvai család. Emlékhelyet készíttetett Trianon százéves évfordulójára – tette hozzá.

– Nem mondom, hogy tökéletes volt az akkori nemzetiségi politika, de annak az államnak nem mi voltunk a vezetői. Azt sem mondom, hogy minden nemzetiséggel jól bántunk azokban az időkben. Azt azért mondom, hogy abban a helyzetben egy ezeréves nemzet megsemmisítésére való törekvés, az igazságtalanság. Nehéz azokról az időkről érzelemmentesen szólni, de nem is kell. Most olyan vezetése van az országnak, akik markánsan kiállnak a nemzet mellett – ezt már Bodó Sándor országgyűlési képviselő, államtitkár mondta.

Talpra állt a nemzet

– Csodálatos érzés itt megjelenni egy hihetetlenül fontos pillanatban, amikor egy család áldozatot vállal nemzetéért. A családját, a közösségét is a hazaszeretetre, a magyarságtudat erősítésére ösztönzi – beszélt a jelenlévőkhöz Jakab István, az Országgyűlés alelnöke. – Trianon ünnepnap és gyásznap is. Gyász, mert a nemzet testét szétdarabolták – kezdte.

„Bizonyos értelemben van öröm is a szívünkben, mert száz év alatt nem adta fel a magyar nemzet, képes volt magára találni, államférfiai képesek voltak megszervezni az oktatást, a gazdaságot. A nemzet talpra állt.”

– Ma elmondhatjuk, hogy az anyaország minden magyarnak az otthona, egy nemzetté voltunk képesek válni. Közben nemcsak az érzést, konkrét segítséget is tudtunk adni. Ha az unió keretein belül a határok ellégiesednek, akkor az az egységes gazdasági tér ismét létrejön, és ismét szabadon tudunk mozogni. A határon túli magyarság pedig egyértelműen jelezte, hogy akarnak az egységes magyarsághoz tartozni – tette hozzá Jakab István.

Összetartozás jelképe

Az emlékmű több szempontból is jelképes – és erre utaltak is a leleplezés előtti szónokok –, hiszen a Nagykárolyban született Lendvai Csaba, a Hargita lábánál lévő Bágy faluban nevelkedett Nagy Hajnallal kötött házasságot, és több mint három évtizede Sárrétudvariban telepedtek le. Az egészséges élelmiszerek és alapanyagaik előállításával foglalkozó család már igen messzire repítette a befogadó település hírét. Mindeközben a családjukban, valamint szűkebb és tágabb közösségükben élénken és tartalmasan élik meg magyarságukat, aktív szerepet vállalnak a nemzet egyesítésében. Mint az elhangzott az avatóbeszédben, az emlékmű alapanyagai is szerte a nagy Magyarországból származnak. A talapzat kövei például a Felvidékről, a történelmi Magyarországot ábrázoló kő pedig Süttőről. A kőbe faragott nagy Magyarország a trianoni békediktátum által meghúzott határokat nem jelöli, mintegy jelképezve ezzel, hogy az állíttatóik egy egységnek tekintik a magyarságot.

Kovács Zsolt