Tudatosabban is gyűjthetjük a hulladékot

– A lakossági és ipari forrásból begyűjtött szelektív hulladék egyaránt az A.K.S.D Kft. optikai válogatórendszerébe jut, ahol anyag és szín szerint válogatják szét a hulladékot, a kézi, az elő- és utóválogatást korlátozva. A szelektíven gyűjtött hulladéknak a folyamat végén közel a negyede kerül az újrahasznosításra alkalmatlan anyagok közé – magyarázta a Napló érdeklődésére Domokos Csilla, az A.K.S.D Kft. szóvivője.

A kormányok fokozatosan tesznek szigorításokat a csomagolóanyagok termelésének és felhasználásának optimalizálására, visszaszorítására, visszagyűjtésük elősegítésére. – A fogyasztói szokásokat figyelve megállapítható, hogy a legnagyobb mennyiségek a műanyaghulladékból kerülnek begyűjtésre, köszönhetően annak, hogy a legkedveltebb csomagolóanyagok ebből készülnek – ismertette a szóvivő.

– Hazánkban nagy lépés az, hogy a Parlament egyhangúlag elfogadta azt a kezdeményezést, mely az egyszer használatos műanyagokat tiltja. Ez mindazokra a termékekre vonatkozik majd, amelyek egyszeri használat után hulladékká válnak – hangsúlyozta.

Ránk is veszélyes

– Bevásárláskor tapasztalhatjuk, hogy egyre több helyen műanyag helyett papír bevásárlótáskát kínálnak díjazás ellenében, a szupermarketekben a zöldség-gyümölcs vagy pékáruosztályon mosható tasakokat az egyszer használatos műanyag zacskók helyett. Gondoljunk csak bele abba, hogy egy bevásárlást követően mennyi csomagolóanyag kerül a kukánkba, azonban

„jó hír, hogy fokozatosan alakul át a csomagolóipar, és térnek át kevésbé környezetterhelő megoldásokra az emberek”

– mondta Domokos Csilla.

Debrecenben januártól júniusig 23 ezer 378 tonna vegyes hulladék került lerakásra, ezzel szemben mindössze 2 ezer 885 tonna lakossági forrásból begyűjtött szelektív hulladék áll.

– Az emberiség élővilágra gyakorolt hatásai közül mindenképp érdemes kiemelni a mikroműanyagok jelenlétét, ugyanis ez ránk is veszélyes. Az elmúlt évtizedek műanyag-felhasználásából fakad ez a jelenség, ugyanis amellett, hogy egy műanyag zacskó több száz év alatt bomlik le teljesen, előtte még felaprózódik. Számos kutatás folyik a mikroműanyagok jelenléte kapcsán, melyek nyilvánvalóvá tették, hogy élővizekben, magashegységekben egyaránt kimutatható, és az élőlények szervezetében hasonlóképp – tudatta a szóvivő.

Számtalan olyan csomagolóanyagot gyártottak eddig, melynek újrahasznosítása lehetetlen.

Új szabályok

– A jövőben a körforgásos gazdaság elérése a cél, a lineáris helyett. A két modell között az a lényeges különbség, hogy a lineáris gazdaságban az alkotóelemeket kitermeljük a természetből, átalakítjuk, majd felhasználás után eldobjuk – fejtette ki Domokos Csilla. – Ezzel szemben, a körforgásos gazdaságban az anyagcsere-folyamatok előre pontosan megtervezett módon, zárt körben áramlanak, ahol a hulladék szinte teljes mértékben hasznosul, az alkotórészek nem keverednek, hanem minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.

Alkalmazkodnunk kell a később bevezetendő új szabályokhoz, melyek kizökkentik az embereket a megszokott napi rutinjaikból. –

„Az egyszer használatos műanyagok kivezetése egy egész iparágat átalakulásra kényszerít,”

magán­emberként annyi lesz belőle a tapasztalható, hogy többször felhasználható bevásárlótáskákkal indulunk el otthonról, illetve a mégis megvásárolt csomagolóanyagot nem a kék, hanem a sárga fedeles kukába tesszük majd. Ez nem megterhelő dolog, ha mindenki így tenne és megfelelő módon gyűjtené a szelektív hulladékot, akkor el tudnánk érni azt, hogy a háztartási szemét tíz százalékánál több ne kerüljön lerakásra. Jelenleg közel kilencven százaléknál tartunk – mondta végezetül.

VKF