Újra a régi „iskolaköpenyben”

Az elmúlt félévben, mondhatni, a gyerekek az internettel együtt léteztek: nem csak szabadidejükben ragadták meg a tabletet, voltaképpen jelen volt életük minden területén. Ennek ellenére vissza kell térniük a régi kerékvágásba, szeptember elsején becsengetnek: a hagyományos formában indul az oktatás. Minden bizonnyal nem lesz könnyű újra felvenni az „iskolaköpenyt”, ezért is kerestük fel Klausz Melinda közösségimédia-specialistát, aki felvázolta a Naplónak, milyen hatással lehet a gyerekekre az iskolakezdés.

Közös offline programok

– Alapvetően a mai világban az internet és a közösségi média a mindennapjaink részét képezi; egy átlagos tinédzser alapesetben is hét órát tölt naponta ezeken a felületeken, a mögöttünk álló hónapokban azonban megnövekedett az online tér szerepe. Két irány volt látható: egyrészt sokan az internet „végéhez” értek, vagyis elfogta egy olyan érzés őket, hogy semmi újat nem látnak a felületeken, hiába ott a sok film, zene vagy éppen fotó. Annyira „túlfogyasztották” magukat, hogy mintegy megcsömörlöttek, a másik része a fiataloknak azonban „ráfüggött” az internetre, és még többet kezdett el fogyasztani belőle. Ha vissza kell állni a normál kerékvágásba, ez utóbbi csoportnak kifejezetten nehéz lesz, hiszen olyan elvonási tüneteket is át fognak élni, mint alkohol- vagy drogelvonáskor – főleg, ha az adott iskolában egyáltalán nem lehet használni a mobiltelefonokat. Azaz feszültebbekké válhatnak, vagy éppen alvászavaraik lehetnek – ismertette elöljáróban.

A szakember elmondása szerint egyik napról a másikra lehetetlen váltani,

egy-egy szokás rögzüléséhez minimum 21 nap szükséges a szakirodalmak szerint.

– Érdemes legalább egy hónapon keresztül tudatosan keresni az alternatívákat a valós világra: azaz közös offline programokat szervezni, kirándulni, társasjátékozni szigorúan nem a számítógép segítségével, vagy éppen közösen készíteni a vacsorát, hogy kiragadjuk az online térből a gyermeket – hangsúlyozta.

Aki előbb nyúl a mobilhoz…

Ezután kitért arra, hogy a szülőknek most fokozottabban jelen kell lenniük a gyerkőcök életében: – A példamutatás nagyon fontos. Ha azt látja a gyerek, hogy a szülő hazaérve folyamatosan nézi az e-mailjeit, az esti film alatt leül megcsinálni néhány elmaradt feladatot, joggal követi a példát és előveszi ő is a mobileszközt vagy a laptopot. Viszont ha egy kicsit játszunk, és például egyik nap célul tűzzük ki, hogy vacsora alatt senki sem veszi fel a készüléket, vagy aki előbb nyúl az eszközhöz, az fog mosogatni, máris játékos formában az egész család egy kicsit tud távolodni a technológiától – tanácsolta.

A lehetséges veszélyek

A tanárok sem lesznek egyszerű helyzetben, eddig teljesen másképpen ápolták a tanár-diák kapcsolatot. Az online oktatás miatt sokkal közvetettebb volt a kontaktus, így most ők is nehéz feladat előtt állnak. – Érdemes megbeszélni a tapasztalatokat immáron személyesen is, hogy ki hogyan érezte magát az online oktatás idején, mi volt fura, kihívás vagy éppen jó a helyzetben. Ezek az ötletek aztán egy esetleges újabb online oktatási körben beépíthetők, hasznosíthatók. Érdemes áttekinteni a potenciális veszélyeket egy-egy online oktatás közben – ideértve akár a váratlan helyzeteket vagy éppen a váratlan látogatókat is. Beszélni arról, hogy milyen felületekre hogyan érdemes regisztrálni, és milyen adatokat, információkat adunk ki a kezeink közül, mi marad az adatokkal, információkkal az online térben. És ahogyan a gyerekek és a szülők körében, úgy

„a pedagógusok esetében is fontos, hogy figyeljék magukat, ők hogyan élik meg a személyes jelenlétű oktatást.”

Mit lehet esetleg ebben a szituációban a digitális térből az oktatásba bevonni, ugyanis ha már a gyerkőcök mindennapjait jelenti az online lét, akkor a mindennapi oktatásba is érdemes bevonni egy kicsit ezt – fűzte hozzá.

Klausz Melinda felhívta a figyelmet, hogy internetezés helyett egy-egy közös társasozás, kirándulás, közös program sokkal jobban összehozza a családot. Fontos, hogy amikor van időnk egymásra, legalább akkor próbáljuk meg minimalizálni a technológia használatát.

A tiltás még nagyobb frusztrációt okozhat

Az online oktatás nem csak az idősebb korosztályt érintette: az első osztályos kisdiákok egyik pillanatról a másikra a technika világába csöppentek. Nem lehetett könnyű úgy elsajátítani az első betűket, számokat, hogy a tanítót csak a képernyőn látták.

„A gyerkőcök nagyon nyitottak az új technológiára, az alfa-generáció vérében van már az online tér,”

így nekik a személyes oktatásból online térbe csöppenés jellemzően kevesebb problémát okozott, mint például a szülőknek vagy éppen a pedagógusoknak. A hagyományos, személyes oktatásba történő visszaszokás viszont nehezebb, hiszen az online tér egyre inkább komfortosabb számukra. Emiatt fontos, hogy az első hónapban akár egy-egy videót vagy egyéb online felületet is érdemes bevetni a személyes oktatásba, hogy könnyebb legyen az átmenet – ismertette a szakértő.

Próbáljunk alternatívát adni

– Fontos, hogy ha stresszt él meg a kisdiák azért, mert most nem használhatja olyan nagy mértékben az online eszközöket, akkor ne tiltsuk le 100 százalékosan a rendszerről, hanem próbáljunk meg alternatívákat kínálni neki, vagy szervezzünk közös programokat. A tiltás sajnos még nagyobb frusztrációt okoz, és így vagy úgy, de meg fogja oldani, hogy újra ott legyen a felületeken akár álnévvel is – és ez a legrosszabb, mert ilyenkor nem mer a szülőknek elmondani semmit, akkor sem, ha valamilyen negatív esemény történik az online térben – hangsúlyozta végezetül.

Nagy Emese

Kapcsolódó cikk:

Hat debreceni középiskolában csúsztatják el a napkezdést közlekedésszervezési okokból