Igazi édent alakított ki maga körül

Most, hogy már ősziesre fordult az időjárás, biztosan sokan ábrándoznak arról, hogy szívesen süttetnék a hasukat a pálmák alatt valamelyik tengerparton. Ha a jó idő és a tenger nem is adott, Tóth Sándornak a pálmákra egészen biztos nincsen gondja, hiszen gyönyörű, egzotikus díszkertjében megannyi fajta megtalálható ezekből a növényekből is.

A hajdúhadházi lakos otthonában azonban nem ez az, ami elsőre szemet szúr az utcán járóknak, hanem a hatalmas banánfák, melyek az előkertjében sorakoznak. Valljuk meg, ez a trópusi környezet egyáltalán nem megszokott egy hajdú-bihari településen. Tóth Sándor örömmel fogadta a Napló munkatársait otthonában, hogy bemutassa a kertjében zöldellő büszkeségeket. – Ezek a banánfák már több mint tíz éve állnak itt. Télállók, október vége és november közepe körül vissza kell őket vágni egyméteresre, és el kell téliesíteni: dróthálót húzok köréjük, szalmával és falevelekkel kitömködöm, hogy ne érje víz. Május elseje körül kinyitom, és elkezdenek nőni. Egészen magasra megnőnek, ez a nyár alatt lett ekkora, és már a balkonon lévő muskátlikat simogatja – mutatott fel Tóth Sándor a magasba. A banánfái azonban azért is különlegesek, mert termés is található rajtuk, ami ritkaságnak számít. Igaz, ezek nem érnek be, csemegézni nem lehet belőlük, mégis különleges látványt nyújt egy-egy banánfürt. Ezenkívül piros levelű díszbanánnal is büszkélkedhet, mely egy génmódosított növény, nem hoz sarjat, ellenben meglehetősen impozáns. Tóth Sándor körülbelül 20 éves kora óta él az egzotikus dísznövények bűvöletében, az ezek iránti szeretetét minden bizonnyal édesapjától örökölte. – Sokat járok kertészetekbe, és mindig nézem a különlegességeket. Kezdetben nehéz volt hozzájutni egy-egy ritka fajtához, ma már azonban az interneten és különféle növénykatalógusokban rá lehet bukkanni a nem mindennapi növényekre is. Egyre nagyobb igény van ezekre, amit az eladók is felismertek, és egyre több helyen invesztálnak be valamilyen kuriózumba – mondta. Hozzátette, ma már a bevásárlóközpontban is számos dísznövény fellelhető, így a napi bevásárlás mellett egy-egy különlegesség is kiköthet a kosarunkban.

Pálmák sokasága

Sándor kertjében megannyi pálma is sorakozik. – Magyarországon most kezd nagyon divat lenni a kenderpálma, nekem van kínai, japán és indiai is, melyek első ránézésre egyformának tűnnek, azonban vannak apró különbségek, de gondozásban és teleltetésben ugyanazok az igényeik. Én még fedett helyre viszem be őket télen, de akár ki is lehet ültetni, csak akkor gondoskodni kell takarásról – mondta. A teljesség igénye nélkül a díszkertet datolya, cikász és jukka, valamint az Észak-Amerikában honos Washington-pálma is ékesíti, de van szicíliai lószőrpálma, tölcsérjázmin (Dipladenia), fikusz, agávé és leander is szép számmal. – Az agávé érdekessége, hogy elképesztő nagyra megnő, Dél-Amerikában honos, és ahogy elvirágzik, el is pusztul a növény – tudtuk meg Sándortól.

Citromot is szüretelt

Ha az élet citrommal kínál, nevelj belőle citromfát! Akár így is szólhatna ez az ismert kis mondás, és hát természetesen Sándor kertjében citromfa is akad, nem is akármilyen: a múlt évben mintegy 70 termést szüretelhettek le róla. – Fontos tudni, hogy a magról nevelt citromfa nem hoz termést. Ahhoz, hogy kigyökerezzen, a szárát érdemes megvágni, nejlonzacskóval körbefogni, tőzeget tenni bele és bepárásítani, és mindkét végét bekötni. Egy hónap alatt kigyökerezik, télen pedig elég neki egy 15 fokos hely, attól nem kell melegebb – részletezte.

Különlegesség a Kanári-szigetekről

Alkalmi körbevezetésünk közben elérkeztünk az egyik legkülönlegesebb növényhez, mégpedig a kanári sárkányfához (Dracaena draco). – Ebből országosan csak egy van, egy nagy kertészeten keresztül jutottam hozzá. Ez a fajta a Kanári-szigeteken honos, nagyon magasra megnő, gyönyörű lombkoronája lesz, viszont egyáltalán nem bírja a fagyot. Nagyon nehéz, legalább négy ember kell, hogy megemeljük, és bevigyük a téli helyére – mondta Sándor.

Ha már teleltetés, felmerült a kérdés, hogy hol fér el ez a megannyi növény télvíz idején. – A kazánházban és a nyári konyhában tárolom őket, amiket csak erre a célra használok. A legtöbb növényt össze is tudom kötni, így nem foglalnak olyan sok helyet. Azoknak, amiket teleltetek, nincs nagy fényigényük, félárnyék is elég nekik – mondta Sándor, akit végül arról kérdeztünk, hogy jut ideje gondozni ezt a hatalmas növénybirodalmat. – Egy műszakban járok dolgozni, így erre a hobbira mindig jut időm. Nyáron az öntözés legalább 1-1,5 órába telik, van, amit permetezni is kell vagy tápoldattal locsolni. Azt gondolom, ha valaki szereti a kertet, akkor annak minden ráfordított perc megéri – zárta gondolatait.

Vass Kata