Szilárdság és hazafiasság jellemezte gróf Tisza Istvánt

– A cívisvárosiaknak gróf Tisza István életművéből talán a Debreceni Egyetem főépülete emlékezetes leginkább, hiszen az, hogy Pozsony mellett Debrecenben is épült felsőoktatási intézmény, az egykori miniszterelnök munkásságának köszönhető – kezdte ünnepi gondolatait Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora.

– A XIX. század végén egyértelművé vált a magyar egyetemi hálózat fejletlensége. Néhai miniszterelnökünknek köszönhetően Debrecenben az akkor már 300 éve működő Református Kollégium jogutódjaként egyetemet létesítettek, és orvoskar alakult. Ugyan az intézményt a vesztes világháború és a gazdasági válságok miatt csak a miniszterelnök halála után mintegy két évtizeddel tudták átadni, az a fajta etika, amit ő képviselt, az a mai hallgatóságot is jellemzi. Most nincs háború, de a koronavírus-járvánnyal küzdünk. Orvostanhallgatóink két nappal ezelőtt nagy számban indultak el az ország különböző tájaira, hogy segíthessék a világjárvánnyal kapcsolatos diagnosztikus munkát, szombaton hajnaltól pedig újabb ötven hallgatónk támogatja a szlovák kormány azon tervét, hogy az egész lakosság szűrését el tudják végezni. Ezek végtelenül önzetlen cselekedetek, hiszen a diákok számára mindez nem kötelező feladat. Tettük mutatja, hogy a Debreceni Egyetem olyan tanulókkal bír, akik ilyesfajta humanitárius szolgálatokra gondolkodás nélkül cselekszenek – mondta a rektor.

Benne önmagunkat látjuk

– Magyarságát Pusztaszerről hozta; lovagiasságot az Árpádok udvarában tanult; ereje, virtusa a fekete seregben izmosodott ki; hitét a reformátorok gyújtották fel; látni, Bethlen Gábor tanította; hideg szenvedélye Széchenyiből rögződött bele. Minden benne volt, ami magyar, még a végzetünk is. Benne megnőve és elbukva önmagunkat látjuk – ekképpen emlékezett gróf Tisza Istvánra Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

– Tisza István küzdött a dualizmus fenntartása mellett, hogy a Nyugat-Európai kultúrközösséggel egységben maradjon a magyarság, ezért ráfogták, hogy elárulta a magyar szabadságot. Becsületesnek akarta látni a kapitalizmust, szocialisták nélkül akarta megoldani a szociális kérdést az egykori miniszterelnök – idézte fel Fekete Károly.

BBI