Büszkén viselik a zöld barettet

A Magyar Honvédségnél november 11. a katonai felderítők napja, azoké, akik munkájának minősége a fegyveres konfliktus kimenetelét befolyásolhatja vagy határozhatja meg.

A Debrecenben állomásozó MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred tiszti kategóriában Fodor Elek főhadnagyot választotta az év felderítőjének.

A főhadnagy 26 éve áll a Magyar Honvédség kötelékében; a felderítő ezrednél, illetve annak jogelődjénél 2001 óta szolgál, a Felderítő Ezred Elemző-Értékelő Főnökségének 2010 óta tagja, 2016. október elsején nevezték ki tiszti beosztásba hadnagy rendfokozattal.

– Az Elemző-Értékelő Főnökségen adatfeldolgozással foglalkozunk. Nyílt, internetes forrásból sajtófigyelés útján meghatározott célterületekre fókuszálva gyűjtünk napi szinten híreket, ezeket dolgozzuk fel, készítünk belőlük elemzést, majd jelentést napi, heti és féléves rendszerességgel – beszélt munkájukról Fodor Elek. – Vannak bizonyos információs igények, amiket ki kell szolgálnunk. Leginkább azokat a térségeket figyeljük, ahol magyar katonák szolgálnak – tudatta a főhadnagy.

Az adott területen többek között nyomon követik a katonai, gazdasági, politikai és társadalmi folyamatokat. A kezdetektől feladatuk például válságterületek megfigyelése olyan országokban, ahol nem feltétlenül voltak jelen katonák, viszont hazánkra vagy a Kárpát-medencére hatással voltak az ott zajló események. – Afrika például azért is érdekes, mert a tömeges migráció egyik kiinduló állomása, így közvetve Magyarországot is érinti. Afrikából, Közel-Keletről, Nyugat- és Közép-Ázsiából is érkeznek menekültek, ezeket a területeket veszély és egyéb tényezők miatt is kell figyelni – mondta.

Számít az olvasottság

Az Elemző-Értékelő Főnökség a parancsnoki döntéshozatal folyamatában vesz részt. – Figyelemmel kísérjük többek között egy adott területen a társadalmi helyzetet, mik azok a konfliktusok, melyek elégedetlenséghez vezetnek, melyekből később tüntetések, összecsapások, polgárháború alakulhat ki. Mindent elemeznünk kell, ami a biztonsági helyzetre hatással lehet: milyen hadi beszerzések vannak az adott térségben, politikai döntések hogyan hatnak a társadalomra; külföldről bármilyen érdekcsoportok befolyásolhatják a közvéleményt – ismertette Fodor Elek.

Maraton a laktanyában

A főnökségen szolgálók jobbára régóta a Magyar Honvédség kötelékében vannak, voltak külszolgálaton, tapasztalatokkal rendelkeznek. A főhadnagy meglátása szerint a katonai véna segít a feladat­ellátásban, valamint az is, ha van érdeklődése a téma iránt, az olvasottság sokat számít.

„A munka egy része önképzés, történelmi témában olvasunk. Sokszor lehet azt látni, hogy egy bizonyos szituáció ismétlődik, előkerülnek az elődök hibái, lehet egyfajta mintát észrevenni. De abból is lehet tanulni, más területeken hogyan rendeződtek konfliktusok”

– mondta.

Fodor Elek hobbija a futás, kétezer kilométert fut le egy évben, idén két maratonon is túl van. – Az első maratonomat a tavaszi Rotary Futófesztiválon akartam lefutni, de mivel elmaradt, kértem engedélyt a parancsnoktól, hogy a laktanyában futhassam le. A sportpályán, a 400-as futókörön teljesítettem a 42 kilométert, időnként a társak is velem futottak – osztotta meg a főhadnagy. Hegyi futásokat is szervez, valamint az ezred sportéletében szerepet vállal. Hozzá köthető az ezred évzáró futásának ötlete, melyen Hajdúhadházról befutnak a katonák a debreceni laktanyába.

Földön, vízen, levegőben!

A MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred altiszti kategóriában Papp Krisztián főtörzsőrmestert választotta az év felderítőjének.

Papp Krisztián 2000-ben sorkatonaként találkozott először az akkor még egri önálló zászlóaljjal, ahol a Mélységi Felderítő Századnál szolgált ejtőernyős beosztásban. – Leszerelés után egy évet dolgoztam civilben, de annyira megfogott a felderítő zászlóalj, hogy visszajöttem szerződéses katonaként – beszélt pályája kezdetéről a főtörzs­őrmester, aki 4-5 évet szolgált a zászlóaljban legénységi állományban, ezt követően parancsnokai elküldték altiszti iskolába, ahol felderítő szakon évfolyamelsőként végzett. Ez idő alatt különböző jegyzeteket, összefoglaló anyagokat készített, jegyzeteit tansegédletként kiadták, ezeket a mai napig használják.

– Későbbiekben altisztként szolgáltam szintén a Mélységi Felderítő Századnál, ahol ejtőernyős búvár csoportparancsnokként végeztem a dolgomat. Ez rendkívül érdekes munka, mindkét területe próbára teszi az ember fizikális és mentális képességeit. Többször voltam külföldön különböző hegyi és magashegyi képzéseken, ezt annyira megszerettem, hogy a mai napig járok civilben környező országokba hegyet mászni – mondta Papp Krisztián, aki jelenleg megbízott vezénylő zászlósként a pilóta nélküli felderítő repülő századnál dolgozik. Itthon főként a határhelyzetnél vannak jelen, a drónok segítségével a határon illegálisan átkelőket tartják szemmel, merre mennek, hol van tömeges mozgás.

– A mélységi felderítőn túl szolgáltam a harcászati hírszerzőknél is hat évet. Ez a két terület segíti a munkámat ennek a felderítő repülő eszköznek az alkalmazásakor. Ismerem a különböző felderítési adatszerzési eljárások lépéseit, így könnyebben össze tudjuk hozni őket – fogalmazott Papp Krisztián, aki szerint a katonáknál a sport lét­elem, egész évben képesnek kell lenniük egy folyamatos teljesítményre.

Nem tudni, mit hoz a holnap, bármilyen válság- vagy katasztrófahelyzet alakulhat ki, a fizikai felkészültségen életek múlhatnak.

Erre nem mindenki képes

A felderítők, mint az összes többi magyar katona, a világ több pontján teljesítenek szolgálatot. A Debrecenben állomásozó ezred felderítői leginkább Koszovóban, Irakban, Afganisztánban, Bosznia-Hercegovinában, illetve Afrika különböző országaiban vannak jelen. Az ezred különböző alegységekből épül fel: Híradó és Törzstámogató, Csapatfelderítő, Mélységi Felderítő, Harcászati Hírszerző (HUMINT), Pilótanélküli Felderítő Repülő, Elektronikai Hadviselés, illetve Logisztikai Század.

Papp Krisztián főtörzsőrmester négy alkalommal szolgált Afganisztánban, meglátása szerint a missziók szakmailag sokat segítenek abban, hogy az ember önállóvá váljon. – Kint raj- vagy csoportparancsnokként olyan feladatokat kapunk, amelyekre itthon nincs lehetőség. Rengeteget kell improvizálni, mindig alkalmazkodni kell az adott helyzethez. Egy külföldi szolgálat próbára teszi az ember teherbírását, gyakorlatilag 6-7 hónapon keresztül kell folyamatosan jól dolgozni, erre nem mindenki képes – fogalmazott Papp Krisztián.

Fodor Elek főhadnagy eddig hét misszióban vett részt, mind folyamatos fejlődés, tanulás volt számára. – Problémákat oldottam meg, fontos, jelentőségteljes volt, amit csináltam – mondta a főhadnagy, aki az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred jelentőségére is kitért.

A társtól függ az életük

– Az ezred bármelyik alegységét nézzük, a feladatellátásuknak van napi, heti jelentősége, akár a határnál, akár egy gyakorlaton. A felderítés a parancsnok szeme, füle, minden érzékszerve. Azért küldenek minket egy adott területre, hogy időben meg tudjuk adni azt az információt, amire szükség van egy döntés meghozatalához – hangsúlyozta.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a zöld barettsapkát hordjuk, és hogy meg tudunk felelni a magas elvárásoknak.”

Amiben különbözünk a többi alakulattól, az az összetartozás, egymásra vagyunk utalva. Ha csak az ejtőernyőzést nézzük, egymás ejtőernyőjét hajtogatjuk, a búvárkodásnál merülőpárok vannak, ha lemerülünk, a mellettem lévő társtól függ az életem. Ha szolgálatteljesítésen kiszállok a járműből, a járműben levő géppuskás biztosítja a tevékenységemet kint – részletezte Papp Krisztián főtörzs­őrmester, mit is jelent a bajtársiasság és az összetartozás a felderítő ezrednél.

Kiss Dóra