2020.11.14. 07:30
Korunk népbetegségének számít a cukorbetegség
Korunk egyik legnagyobb népegészségügyi problémája világszerte a cukorbetegség, hazánkban is rengetegen érintettek.
20200719 Veszprém Szűrővizsgálat a Veszprémi Petőfi Színházban A képen: Bóta Mihályné mérte meg Reményi Tamás vércukor szintjét Fotó: Pesthy Márton PM Veszprém Megyei Napló
Fotó: MW-archív
Százhuszonkilenc évvel ezelőtt, november 14-én született Frederick Banting kanadai orvos, az inzulin egyik felfedezője, így minden évben ezen a napon ünneplik a nemzetközi diabétesz világnapot.
– Kétségkívül a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi problémája világszerte a cukorbetegség, aminek két gyakoribb típusa az élethossziglan külső inzulinpótlást igénylő 1-es típusú, valamint a mozgásszegény életmód, elhízás, a lakosság öregedése következtében kialakuló 2-es típusú diabétesz. Ez utóbbi felismerése egyre fiatalabb életkor felé tolódik el. Ezenkívül igen sokféle megjelenése ismert – nyilatkozta a Hajdú-bihari Naplónak a téma kapcsán dr. Balogh Zoltán, egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézetének diabetológusa. Azt is hangsúlyozta, a pontos típus meghatározása gyakran ismételt vizsgálatokat igényel. Világszerte minden ismert cukorbetegre egy fel nem ismert diabéteszes egyén jut, hazánkban pedig körülbelül másfél-kétmillió ember szenved ismert, vagy még nem diagnosztizált cukorbetegségben, illetve az azt megelőző állapotok egyikében (prediabéteszben).
Segít a megfelelő étrend és testmozgás
– Az autoimmun eredetű 1-es típusú cukorbetegséget jelenleg nem tudjuk megelőzni, ezzel szemben a 2-es típusú diabétesz kialakulása életmódváltással megelőzhető, illetve éveket lehet nyerni a kialakulásáig, miként ezt amerikai, finnországi és kínai tanulmányok igazolták – árulta el a szakember. A betegek étrendjét illetően kiemelte, a 2-es típusú cukorbetegek étrendje alig különbözik az egészséges étkezéstől: a zöldségek és gyümölcsök mellett a rostban gazdag, teljes kiőrlésű gabonafélék részesítendők előnyben. Ez azt is jelenti, hogy a cukorbeteg étrendje hasonló az egészséges családtagokéhoz, leginkább az ételek mennyiségére és az étkezések időzítésére kell figyelni.
– Fontos a táplálék energia- és szénhidráttartalmának tervezése, számolása, az igen gyakori túlsúly vagy elhízás mérséklése (a testsúly 5-7%-os, fokozatos csökkentése) javasolt. Energiamentes és alacsony kalória tartalmú édesítőszerek használata csökkentheti a napi szénhidrát-és energiafelvételt. Ehhez heti legalább 150 perc időtartamú közepes intenzitású aerob (azaz dinamikus) típusú testmozgás társuljon, lehetőleg napi rendszerességgel, ami a szerető családtagok körében kirándulást, sétát, túrázást, egyéb sportolást jelenthet – tette hozzá dr. Balogh Zoltán. Fontosnak tartotta azonban kiemelni, hogy a mozgásforma megtervezésekor a szív-érrendszer terhelhetőségére és az esetleges diabéteszes szövődményekre (diabéteszes láb, ízületek, szemészeti eltérések, idegkárosodás) is tekintettel kell lenni. Ehhez kiváló technikai segítséget nyújthatnak a mobiltelefonok lépésszámolói, vagy az okosórák.
„Az utóbbi években több nem-inzulin típusú gyógyszercsoport esetén igazolták a szív-érrendszeri előnyös hatásukat, a szívinfarktus, szívelégtelenség, illetve a vesefunkciók romlásának megelőzését illetően.”
– Az alapellátásban fontos a FINDRISK kérdőív alapján elvégzett egyéni kockázatfelmérés után célzott szűrővizsgálatok alkalmazása – hangsúlyozta. Arra is kitért, ezenkívül a szélütésen, szívinfarktuson átesett személyeknél, vagy szívelégtelenségben, illetve alsóvégtagi érszűkületben szenvedők körében célzottan szűrni kell a diabéteszt, hogy a további szervkárosodások megelőzhetők legyenek.
– A legújabb inzulin analógok a korábbi inzulinokhoz képest lényegesen jobb életminőséget, rugalmasabb életvitelt nyújthatnak, segíthetik a diabéteszes szövődmények, például szem-, vese, idegi és szív-érrendszeri károsodások megelőzését, illetve azok késleltetését – hangsúlyozta a szakértő. Bezárólag hozzátette, a cukorbetegek rendszeres ellenőrzése, gondozása életre szólóan indokolt, amelynek része a betegoktatás. Ebben tudnak segítséget nyújtani a diabetológusok, a dietetikusok, a szakápolók, valamint az edukátorok. A családtagokat is ajánlott bevonni a fenti folyamatba, hiszen az növeli a kezelés biztonságosságát, oldja a cukorbetegek szorongását, csökkenti a magukra maradottság érzését.
Berecz Dorina