2021.06.18. 11:05
Itt a nyár, de az önfeledt fürdőzés sem lehet felelőtlen!
Kijelölt fürdőhelyen strandoljunk, ahol állandó úszómester vagy vízimentő tartózkodik.
Remek kikapcsolódás a fürdőzés, de fontos, hogy kellően elővigyázatosak legyünk | Fotó: MW-archív
Fotó: Szendi Péter
Nyakunkon a nyár és a kánikula, rengetegen látogatják ilyenkor a strandokat és a természetes álló- vagy folyóvizeket. Vannak azonban olyan tényezők, amelyekre a fürdőzőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk, hogy elkerüljék a baleseteket.
– Fontos a helyszín kiválasztása, hiszen a természetes vizekben több veszély leselkedik ránk, mint a strandokon. Persze, a medencékben is megtörténhet a baj – nyilatkozta a Naplónak Késmárky András orvosigazgató, a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoport (DEKOM) vezetője, akit a vízi balesetek okairól, azok elkerüléséről kérdeztünk. Késmárky András leszögezte, vízi balesetekről szólva elkülöníthetjük egymástól a belgyógyászati és a baleseti sebészeti vonalakat. Az előbbi kapcsán gondoljunk a termálvizekre: akiknek valamilyen krónikus betegségük van (vérnyomásproblémák, szív- és érrendszeri betegségek), azok szervezetét, szívét a forró víz igencsak megterhelheti, megemelkedhet a vérnyomásuk, pulzusszámuk is.
– A termálvizes helyeken gyakran riasztják a mentőket mellkasi fájdalmakra panaszkodó betegekhez. Ezért is javasolt a fürdő által megjelölt, vízben eltöltött időtartam betartása. A kiemelten magas ásványianyag-tartalom és a forró víz együttese jelentősen megterheli a 6 éven aluliak szervezetét is, ezért sem ajánlott számukra a termálvizes fürdőzés, ugyanis fokozottabban hat az érrendszerükre, ezáltal komoly hatással lehet az egészségükre, főleg, ha van egy, még fel nem fedezett szív- vagy érbetegségük – figyelmeztet a szakértő. A baleseti sebészet témakörében az egyik legjellemzőbb okként említette: sokan ittas állapotban fürdőznek, olyankor jelentősen romlanak a koordinációs készségek, és egy esés is súlyos sérüléseket okozhat. Egy elvétett ugrás pedig akár nyaki gerincsérüléssel járhat, s az végtagi bénuláshoz is vezethet.
– Nem feledkezhetünk meg a csúszásveszélyről sem, amelynek legsúlyosabb következményei a koponyasérülés, végtagtörés. Emlékezzünk arra is: evés után 1-2 órát várni kell, mielőtt vízi tevékenységet végez az ember, hiszen a medencében vagy természetes vizekben még nagyobb fizikai terhelésnek vagyunk kitéve, ellenállással szemben kell mozognunk, és ez jelentősen befolyásolja a gyomor-bél rendszer működését, és a kardiovaszkuláris rendszert is terheli – taglalta Késmárky András.
Álló- és folyóvizek
A természetes állóvizek közül a legnagyobb rizikót a bányatavak jelentik. Hajdú-Bihar megye szélén, Nyékládháza környékén több ilyen tó van, ezek közkedvelt nyári fürdőző helyszínek. – A bányatavak azért különösen veszélyesek, mert sóder vagy homok kitermelésekor keletkezett, később vízzel feltöltődött gödrök, tehát rendkívül hirtelen mélyülnek, és minél beljebb merészkedünk, annál hidegebb a víz. Sokan felhevült testtel merülnek el, és sokként érheti a testüket a hideg víz, akár be is görcsölhetnek a végtagjaik, vagy reflexesen leállíthatja a légzést, amely tragikus következményekkel járhat – figyelmeztet Késmárky András. Mint mondta, a folyóvizeknél sem árt az óvatosság, hiszen partjaik közül az egyiket mindig építi, a másik oldalát folyamatosan rombolja a víz. – Az utóbbinál gyakran számíthatunk áramlatokra, amelyek a víz alatti akadályok miatt turbulens áramlássá is alakulhatnak, „lyukakat” idézve elő, ahol hideg és mély a víz. Folyóvizekben örvényekkel is találkozhatunk, amelyek még a jó úszók számára is okozhatnak nehézségeket – hívja fel a figyelmet a szakember. Azt javasolja, olyan helyre menjünk fürdőzni – legyen szó akár természetes vizekről vagy strandról –, amely kijelölt fürdőzőhely, és ahol állandó vízimentő vagy úszómester tartózkodik. Aki pedig kevésbé tud úszni vagy nem olyan gyakorlott, válassza a lankásabb partokat és a kevésbé mély vizeket.
Csak ha biztosak vagyunk
– Csak az mentsen, aki biztos magában, és tudja, mit csinál! Még akár a szakemberek is bajba kerülhetnek egy-egy mentőakció közben. A vízben fuldokló, kétségbeesett ember esetében fokozottan érvényesülnek az önvédelmi mechanizmusok, ezért vízből kimenteni valakit rendkívül nehéz feladat – figyelmeztet Késmárky András. Nyomatékosított: aki nem biztos magában, úgy érzi, nem tudna kihúzni egy fuldokló embert a partra, ne is kísérletezzen, hiszen akkor már két emberélet kerül veszélybe. Sokkal hatékonyabb, ha értesítjük a mentőket. Ha van lehetőségünk bármilyen eszközzel segíteni a bajba jutott társunknak – legyen az mentőbója, mentőöv, kötél vagy akár egy faág –, amíg a segítség megérkezik, ne habozzunk! Ha esetleg van csónakos a közeben, feltétlenül szóljunk neki, kérjük a segítségét!
Berecz Dorina