Végre megnyithatták a 48. Országos Honismereti Akadémiát

Varga Judit igazságügyi miniszter és Papp László polgármester köszöntőjével kezdődött meg hétfő reggel a 48. Országos Honismereti Akadémia a Debreceni Református Kollégium Oratóriumtermében.

A politikus – aki a találkozó fővédnöke is egyben – hangsúlyozta: a Honismereti Szövetség célul tűzte ki, hogy fenntartsa hazánk történelmi kultúráját, megőrizze szellemi örökségét, és a társadalom széles rétegeivel ismertesse meg nemzeti múltját. – Segítenek a tisztánlátásban, segítenek a jövőépítésben, egyúttal segítenek emlékeznünk arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és, hogy mivel tartozunk egymásnak. Az Önök gyakorta tudományos igényű munkája hozzásegít bennünket rögös múltunk lezárásában, elődeink eredményeinek továbbvitelében és a közös, sikeres jövőnk építésében – összegzett Varga Judit.

– Ahogyan 101 évvel ezelőtt térdre kényszerítettek bennünket, vannak, akik ma is erre törekednek. Azonban eljött az az idő, amikor a múlt fájdalmaitól megerősödve ismét saját kezünkbe vehetjük sorsunkat és nemet mondhatunk az ideológiai hegemóniára. Eljött az idő, amikor végre kiállhatunk magunkért és nem kell homokba dugnunk a fejünket. Hiszen a magyar virtus ezt kívánja – hívta fel a figyelmet a politikus.

„Még ebből a távlatból is összeszorul a szívünk, ha határon túli barátainkra és az elszakított közösségeinkre gondolunk.”

Trianon terhe a mai napig nyomja vállunkat és minden okunk meglenne arra, hogy borúlátóan szemléljük a bennünket körülvevő világot – jegyezte meg a miniszter. A politikus hangsúlyozta: a Honismereti Szövetség megmutatja, hogy a lokálpatriotizmus életképes válasz a gyökértelen, multikulturális bolyongás hóbortjával szemben, hogy a hazáját ismerő és azt szerető büszke magyar nem az egységes Európa ellen hat, hanem éppen azt erősíti, továbbá múltunk ismerete nem a nacionalizmust és a nemzetek közötti ellentétek kiélezését szolgálja, hanem értékeink újbóli felfedezését, önmagunk megismerését.

Történelmi feladatok előtt

Papp László polgármester először felidézte: a Debreceni Református Kollégium oratóriumterme a debrecenieknek nem csat fontos történelmi jelentőségű események helyszíne, hanem a debreceni identitás egyik forrása is. Az Országos Honismereti Akadémia olyan, kiemelten fontos témában ülésezik Debrecenben, mely több mint száz éve határozza meg a hazáért, felelősségért, vállaló emberek nemzetről alkotott gondolatvilágát, a magyar nemzethez tartozás érzését, és a nemzet jövőjével kapcsolatos törekvéseket.

– A békeszerződés aláírását követő 90 évben volt, amikor fegyvert ragadtunk sérelmeink orvoslására, volt, hogy még csak beszélni sem volt róla szabad, így Trianon igazán tartós, jövőbe mutató kezelésére nem voltunk képesek – emlékeztetett Papp László. A politikus ezzel kapcsolatban rámutatott: az elmúlt bő évtized óriási fordulatot hozott a Trianon-trauma kezelése: a magyar parlament először közjogi értelemben megteremtette a nemzet újraegyesítésének a lehetőségét, – természetesen a határok módosítása nélkül – az állampolgári törvény módosításával, majd törvényt alkotott, mellyel az országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. – Mindez nem jelenti azt, hogy Trianont átértelmeztük, igazságtalanságát elfelejtettük.

„A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését.”

Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után is képes a nemzeti megújulásra. az előtte álló történelmi feladatok megoldására.

– Mi, magyarok, a trianoni országvesztés traumáját talán akkor tudjuk feldolgozni, ha képesek vagyunk Európának ezen szegletében nem az ellentétekre, hanem egymás megértésére helyezni a hangsúlyt. Debrecen polgármestere végül elmondta: A kettős állampolgárság törvényével újra megerősödtek a a világ magyarsága közötti lelki és és jogi kapcsolatok. – A következő években gazdasági, politikai és társadalmi értelemben is erősíteni kell az anyaország és a határon túli magyarság közötti kapcsolatot. Ebben kíván Debrecen kiemelten fontos szerepet vállalni a régió meghatározó városaként – világított rá végül Papp László.

Az ötnapos szakmai eseményen főként előadások váltják egymást, de kerekasztal-beszélgetések és történelmi séta is helyet kap a programok között.

Szükség van a következő generációkra

A tanácskozást Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetségelnöke nyitotta meg. A szakember kiemelte: a honismeret ma legalább annyira fontos, mint a múltban. A mozgalomnak és a helytörténészeknek fontos feladatuk, hogy minél több településen feltárják Trianon következményeit, mivel családok, települések sorsából sokkal könnyebben megérthető a mindaz, ami elődeinkkel történt. – Fontos a diákok foglalkoztatása is ebben a tevékenységben, és nem kell kerek évfordulóhoz kötni a kérdést: bármelyik határon túli konferenciának témája a lehet. Lényeges, hogy az elcsatolt területek diaszpóráiban is segítsük a múltfeltárását, a még meglévő emlékművek megmentését és dokumentálását, valamint szükségszerű a testvérszervezeti kapcsolatok kialakítása határon túli civil körökkel, konferenciák és tanulmányutak szervezésével.

Dr. Szendrei Ákos, a Hajdú-Bihar Megyei Honismereti Egyesület elnöke a Szétválasztva is egységben-mottója kapcsán kiemelte: céljuk nem a sérelmek és a veszteségek felelevenítése, hanem a Trianon által kijelölt feladatok végrehajtását igyekeznek átértékelni. Fő feladatuk annak körbejárása, hogy a kisebbségbe szakadt magyarság és az anyaország milyen választ a Trianon által kijelölt kihívásra.

SZD