A növénytermesztésről tartottak szakmai fórumot a Debreceni Egyetemen

Korszakváltás után és előtt a növénytermesztésben címmel rendezte meg az intézmény mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kar Növénytudományi Intézete idei növénytermesztési tanácskozását – tudatta a hirek.unideb.hu. – A Debreceni Egyetem feladata, hogy magasan képzett szakembereket biztosítson az átalakuló agráriumnak – hangsúlyozta Stündl László, a kar dékánja a XXVIII. Búza- és a XXIV. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozáson.

A kari vezető kiemelte: a mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kar oktatási tevékenységét még gyakorlatorientáltabbá kell tenni, a duális képzéseket, valamint a rövid idejű képzéseket pedig úgy kell továbbfejleszteni, hogy azok a legkorszerűbb ismereteket biztosítsák az agrár szakembereknek, és könnyen elérhetőek legyenek számukra. – Az egyetem tudásbázisára alapozva kutatási infrastruktúránkat felhasználva olyan szolgáltatást nyújthatunk a mezőgazdasági vállalkozásoknak, amellyel segíthetjük a felmerülő problémák megoldását, közösen munkálkodva így a jövő agráriumáért – mondta Stündl László.

A járványhelyzet számos területen befolyásolta, átalakította a termelést, az alapanyagok beszerzését, az értékesítést.

Az olajosnövények felvásárlási ára jelentősen nőtt az elmúlt két évben. A pálma, a szója, a repce és a napraforgó árát az időjárás és a járványhelyzet okozta munkaerőhiány is tovább növelte – hangzott el a szakmai fórumon. – Az idei év rekordhozamú búzatermelését hozott. Kisebb területen, 850 ezer hektáron, mintegy 6 tonnás országos termésátlagot eredményezett. Megyei szinten is kimagasló volt a termés, Hajdú-Bihar megyében 7,2 -7,3 tonna volt a termésátlag – ismertette az idei eredményeket Pepó Péter, a Növénytudományi Intézet egyetemi tanára.

Pepó Péter szerint még vannak tartalékok a búzában.

Egyes fajták esetében a 25 tonna/hektár is elérhető mesterséges körülmények között, kisparcellás, egyetemi kísérletekben 13-14 tonnás termésre is volt már példa. – Kutatásaink eredményei szerint a nem megfelelő fajta kiválasztásával hektáronként akár 1-3 tonna is lehet a terméskiesés – hangsúlyozta Pepó Péter professzor.

A tanácskozás tagjai az rendezvény keretében ellátogattak a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepére, ahol a kukorica, napraforgó és szója tartam-, fajta-, valamint öntözési kísérletek mellett a kukorica és napraforgó legújabb növényvédelmi technológiáival ismerkedtek meg a szakemberek.