A vesztőhelyen is hűek maradtak a forradalomhoz

A Magyar Honvédség tizenhárom főtisztjét ma 172 esztendeje, 1849. október 6-án végezték ki Aradon. Az ő emlékükre Magyarországon 2001 óta ez a nap hivatalosan is minden évben a nemzeti gyászé.

A Napló ezzel kapcsolatos érdeklődésére Tóth Pál debreceni idegenvezető, helytörténet-kutató arra is rámutatott, hogy az aradi vértanúk kivégzéséhez egy másik brutális tett is társul: ugyanazon a napon ugyanis Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt is kivégezték. Neki azért kellett az életével fizetnie, mert a bécsi kamarilla őt tekintette a forradalmi mozgalom egyik elindítójának, és a kivégzésével mindenképpen példát akart statuálni. Az aradi vértanúkat tudatosan az 1848-as harmadik bécsi forradalom napján végezték ki – húzta alá a szakember.

Sikertelen béketárgyalás

Aradon a mártírok közül lőpor és golyó általi halállal vetettek véget Lázár Vilmos ezredes, Dessewffy Arisztid tábornok, Kiss Ernő tábornok és Schweidel József tábornok életének. Ugyanakkor kötél általi halálra ítélték Poeltenberg Ernő tábornokot, Török Ignác tábornokot, Lahner György tábornokot, Knezić Károly tábornokot, valamint Nagysándor József tábornokot. Ugyanígy végezte gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok, továbbá Aulich Lajos tábornok, Damjanich János tábornok és gróf Vécsey Károly tábornok is.

Debrecenhez leginkább Nagysándor József tábornok kötődik az aradi vértanúk közül. Nagysándor és honvédjei 1849. augusztus 2-án, a cívisvárosban vívták meg a szabadságharc egyik utolsó ütközetét a cári csapatok tízszeres túlereje ellen. Végül, 1849. október 6-án Nagysándor Józsefnek ötödikként, kötél által kellett meghalnia a kivégzettek között.

Aznap Debrecenben Nagysándor József éppen a Bikában ebédelt a város elöljáróival, amikor híre érkezett az ellenség betörésének. Az oroszok aztán néhány óra leforgása alatt vérbe fojtották a mieink ellenállását. Csodával határos módon a csapataihoz visszatért Nagysándornak az ütközet után sikerült elmenekülnie, majd csatlakozott Görgei seregéhez, végül pedig augusztus 13-án Világosnál velük tette le a fegyvert. Kérdésünkre Tóth Pál felidézte azt is, hogy a magyar sereg fegyverletételéről Poeltenberg Ernő (a későbbi aradi vértanú) és Rüdiger orosz tábornok már 1849 augusztusában Ártándon tárgyalást folytattak.

A vesztőhely gesztenyefái

Az 1849. október 6-án korán reggel végrehajtott kivégzésről Tóth Pál elmondta azt is, hogy termetre és tisztségre is Damjanich János volt a legnagyobb, ám a zsámolyát rosszul választották meg, és emiatt nem sikerült felakasztani, így végül a hóhér fojtotta meg. Ugyanakkor Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie a társai kivégzését, tehát őt akasztották fel utolsónak. Az elítéltek sorban elköszöntek egymástól, ám Vécseynek már nem volt kitől búcsúznia. Emiatt Vécsey Károly a legenda szerint a halott Damjanich János kezét csókolta meg.

A kivégzés után elrettentésként a honvédfőtiszteink holttesteit közszemlére tették. Az agyonlőtt tábornokokat a kivégzés estéjén a sáncárokban, a felakasztottakat a vesztőhelyen földelték el. Ruháikat a hóhér tarthatta meg magának. A felakasztott vértanúk testeit levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, és melléjük döntötték a bitófák oszlopait. Két holttestet elvittek a szülő-, illetve lakóhelyükre, s majd ezt követően készült el az emlékművük, ami alá aztán eltemették a megtalált tetemeket. A szakembertől megtudtuk azt is, hogy az aradi vesztőhely obeliszkjét 140 esztendeje, 1881-ben állították fel. Az külön érdekesség, hogy például a hajdúszováti templomkert egykori 13 gesztenyefájának magjai is az aradi vérmezőn ültetett fáktól származnak. Ezeket anno Mészáros Demeter harangozó, a szováti református lelkész segédje vitte a faluba.

Haynau nem kegyelmezett

Ugyancsak 1849. október 6-án, de Pesten végezték ki gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt is. Jóllehet őt még az augusztus 16-i, olmützi haditörvényszék börtönre és vagyonelkobzásra ítélte, azonban ezt később Schwarzenberg és a bécsi udvar nyomására kötél általi halálos ítéletre változtatta – egyúttal az elítéltet az uralkodó kegyelmébe ajánlotta. Batthyány Lajost Pestre hurcolták, mégpedig azért, hogy a kegyelmezés joga Haynauhoz kerüljön. Haynau azonban október 3-án jóváhagyta Batthyány Lajos felakasztását.

Tóth Pál múltidézése szerint Batthyány számára a felesége egy kis tőrt csempészett be, amivel végül Batthyány súlyos sérüléseket ejtett a nyakán. Ennek köszönhetően az ítéletét golyó általi halálra módosították, és így oltották ki az életét a pesti Újépület udvarán. Ott áll 1926 óta a Batthyány-örökmécses. Debrecenben a korábbi Harmincados köz nevű kis utca tiszteleg Batthyány Lajos előtt, és ugyanott, a Kossuth-sarkon domborműves emléktábla is hirdeti a munkásságát.

Vass Attila