A jövő beruházóiért bővítenek Debrecenben

Többek közt igent mondtak arra, hogy a város mintegy 14 milliárd forint keretösszegű hitelszerződést kössön a Déli Gazdasági Övezet bővítését szolgáló területvásárlás érdekében. Papp László polgármester hangsúlyozta: nem feltétlenül lesz szükség a teljes hitelkeret lehívására, és nem csak a nemrég bejelentett dél-koreai beruházás területigényét fedezné a tervezett vásárlás. Elmondta, 

folyamatosan zajlanak tárgyalások a potenciális befektetőkkel, akikért Debrecen számos külföldi helyszínnel versenyez; az ingatlanszerzésnél ezt is figyelembe kell venni. 

A jelenlegi állapot szerint várhatóan mintegy 250 hektár föld vásárlására lesz szükség, a keretösszeg azonban ennél többre is elég lehet.

– Minden év végén el szoktuk fogadni a város átmeneti gazdálkodásáról szóló rendeletet, a mostaninak, a 2022-esnek különlegessége, hogy tartalmaz egy előzetes vállalást, ami a 2022. évi költségvetésben fog hatályosulni: 14 milliárd forint összegű külső forrás igénybevételére teszünk javaslatot, ami a Déli Gazdasági Övezetben (DGÖ) nem önkormányzati tulajdonú területek megvásárlásához lenne szükséges – mondta el Papp László polgármester a debreceni képviselő testület csütörtöki ülésén, a Kölcsey Központban. Felidézte a múlt heti bejelentést, miszerint egy dél-koreai, high-tech szintet képviselő vállalat érkezik majd Debrecenbe, ami egy 36 hektáros területen kívánja megvalósítani a fejlesztését. A 14 milliárd forint azonban nem kizárólag ennek a területnek a felvásárlására vonatkozik; vannak egyéb befektetési tárgyalások is a DGÖ-re vonatkozóan, azok sikerétől függően további területszerzés lehet szükséges, amit ebből a 14 milliárdos keretből fedezne a város – hangsúlyozta a polgármester.

Hozzátette: a vásárlás eljárási rendje gyakorlatilag ugyanaz, mint az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetnél (ÉNYGÖ).

A forgalmi értéket a kormányhivatal értékbecslői állapítják meg, az önkormányzat ezen az értéken vásárolja meg a területet. A megállapodások, szerződések megkötése egy kormányhivatali eljárás keretében zajlik. 

– Annak az esélye, hogy itt a realitásoktól vagy a piaci viszonyoktól eltérő árkategória alakuljon ki, gyakorlatilag kizárt. Nem is akarunk túl drágán venni, hiszen ugyanannyiért kellene értékesíteni az ingatlanokat a befektetők számára, márpedig Debrecen, ahogy eddig is, rengeteg külföldi helyszínnel versenyez egy-egy befektetési lehetőségért! A nemzetközi ingatlanár-viszonyokat is figyelembe kell venni és e tekintetben is versenyképesnek lenni – mondta Papp László.

– Nagyságrendileg várhatóan mekkora területet kíván vásárolni a város a fenti összegből, illetve mekkora részét fordítaná infrastruktúra-fejlesztésre? – kérdezte Vaszkó Imre (DK). Papp László válasza szerint a 14 milliárd forintból kizárólag földterületet vásárolna a város. – Ez egy keretösszeg, a folyamatban lévő befektetési tárgyalásainknak megfelelő mértékben fogjuk lehívni, ugyanúgy, ahogyan az ÉNYGÖ esetében sem hívtuk le teljesen: a 44 milliárd forintból 38 milliárdot, habár ott infrastrukturális fejlesztések és előkészítések is szerepeltek a felhasználásban. 

A befektetési tárgyalásaink alapján mintegy 250 hektárnyi terület az, ami szeretnénk fölvásárolni, de ha továbbiakat kellene, szerintem az összeg arra is elég lesz. 

Ezzel párhuzamosan azzal is kalkulálunk, hogy az ÉNYGÖ-ben meglévő, a BMW területén túli, 100 hektáros beszállítói ipari parkból 2022-ben már történik majd értékesítés, és annak bevételét szükség esetén használhatjuk ennek a hitelkeretnek a kiegészítéseként is. Tehát komoly nagyságrendben szeretne az önkormányzat területet fölvásárolni, de csak az eddig megszokott gyakorlatnak és a jogszabályoknak megfelelően – összegzett a polgármester. 

Újabb kijárat

Megszavazták a képviselők, hogy a Határ úti Ipari Park egy – még beépítetlen – részét, valamint a tervezett bővítési területét kiemelt fejlesztési területté nyilvánítsa az önkormányzat. – Ez az ipari parknak az a része, mely egy új kicsatlakozási lehetőséget is tartalmaz a Kishegyesi útra. A Határ úton élők viszonylag régóta kérik, oldjuk meg azt, hogy ne csak a Határ úton keresztül, hanem a Kishegyesi útról, egy másik irányból is be lehessen járni, ez az ott lévő autóbusz bázis miatt is fontos lehet. Ha a területet kiemelt fejlesztési területté nyilvánítjuk, a módosításokhoz szükséges eljárások gyorsabban végigvihetők – mutatott rá a polgármester.

SzT