Édesapja tanítását sosem felejtette el a nyugalmazott intézményvezető

A bagaméri születésű Kárándi Erzsébet az élet kezdetét segítve védőnőként lépett a munka világába, majd tíz évvel később, 1991. október 1-jén a Fazekas Gábor Idősek Otthonának vezetői pozícióját vállalta. Harminc évig szolgált a szociális ágazatban, november 30-án pedig letölthette az utolsó munkanapját. 

Megtaláltam a helyemet, mindig örömmel végeztem a feladataimat, amit így tulajdonképpen sohasem munkának éreztem. Számomra örömet jelentett ez a hivatás.

– Ez nem azt jelenti, hogy nem voltak akadályok és nehézségek a harminc év alatt, de úgy gondolom, hogy ezeket is öröm volt megoldani. Mindvégig olyan emberek vettek körül, akik segítették és támogatták a munkámat. Megbíztak bennem, de ez kölcsönös volt részemről is – mondta el a Naplónak Erzsébet, hozzátéve, jó érzéssel távozhat pozíciójából. 

A nyugalmazott intézményvezető három évtizeden át az otthon biztonságos működését tartotta szem előtt. Szerinte nem csak azoknak az elégedettsége a lényeges, akik igénybe veszik a szolgáltatásokat, a hozzátartozók véleménye is ugyanolyan fontos. Mint mondta,

az elmúlt évtizedekben több beruházást valósítottak meg, köztük tárgyi és szakmai fejlesztést egyaránt. A folyamatos fejlődésben nagy segítőjük volt fenntartóként a város önkormányzata is. 

Példát, tudást ad tovább 

Ahhoz, hogy hosszú időn át elkötelezetten tudjon szolgálni a szociális ágazatban, már gyermekként jó útravalót kapott. – Édesapám nagyon jó ember volt, és én az ő példáját próbáltam követni, példakép volt számomra. Talán nem is sikerült olyan kitűnő emberré válnom, mint ő. 

Mindig azt mondta, hogy tegyük a jót, mert abból mindenkinek csak előnye származik

– osztotta meg, hozzátéve, három gyermekének ezt a szemléletet igyekezett továbbadni. 

Vezetőként próbálta mindenkiben a leghasznosabb képességet, tudást felfedezni, de mint mondta, ez az attitűd az élet minden területén előrevihet bennünket. 

Erzsébet a nyugdíjas éveiben a gyermekeire és négy unokájára szeretne koncentrálni, a munkát mégsem teszi le teljesen. Azt vallja, hogy a tudás akkor ér valamit, ha azt át is tudjuk adni. Éppen ezért a vezetői tevékenysége mellett már hosszú ideje részt vesz a szakoktatásban is. A tanítást pedig továbbra is folytatja. 

A sok évtizedes kitartó, példamutató vezetést végül miniszteri elismerés pecsételte meg. A szakember éppen az utolsó munkanapján vehette át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere elismerését, a Pro Caritate díjat. 

A kitüntetést az kaphatja meg, aki nagymértékben hozzájárult a szociális ellátás fejlesztéséhez, és kiemelkedő tevékenységet végzett a szociális szakma területén. 

Pro Caritate díjból 15 adható. Erzsébet megtiszteltetésként tekint már arra is, hogy felterjesztették a kitüntetésre. Szavai szerint ez a díj közös, az otthon munkatársai nélkül ugyanis egyedül nem tudta volna elérni. 

Bucsi Bernadett Ildikó