Megszavazták az állami szerepvállalást Debrecen repterében

Az állami szerepvállalás fontosságát hangsúlyozta Papp László polgármester a csütörtöki közgyűlésen, a „Debrecen International Airport Kft.- ben meglévő önkormányzati üzletrész átruházása a Magyar Állam részére” előterjesztés tárgyalásakor. Elmondta, a repülőtér, mely stratégiai fontosságú a város életében, az elmúlt években is jelentős állami támogatással működött, az üzemeltetési veszteség finanszírozásában a magyar állam 2010 után komoly szerepet vállalt. Felidézte, hogyan lett a légikikötő 2019-re a régió legforgalmasabb reptere, megelőzve a kassait és a nagyváradit is. A szükséges infrastrukturális fejlesztések olyan nagyságrendűek, hogy csak önkormányzati finanszírozásából nem elképzelhetőek. A repülőtéri ingatlan és infrastruktúra továbbra is száz százalékban a városé marad. – A nemzeti vagyontörvény szerint repülőteret üzemeltető cégnek csak állami vagy önkormányzati tulajdonosa lehet, tehát továbbadása magántulajdonba nem lehetséges. Nyilvánvaló az is, hogy egy regionális kihatású repülőtér nem feltétlenül egy város üzemeltetését igényli, az állam aktív szerepet vállalhat a fenntartásában; ez Nyugat-Európában általános modell – mutatott rá.

– Az önkormányzat mennyit költött eddig a repülőtérre? Miben akadályozta a mostani tulajdonosi szerkezet a fejlesztéseket? Elképzelhető-e olyan helyzet, hogy hátrányba kerülne a reptér, mert önkormányzati tulajdonban van? – kérdezte Vaszkó Imre (DK). Papp László válaszában kifejtette, hogy a repülőtér infrastruktúra fejlesztése jelentős támogatással volt lehetséges, és az utóbbi években, főleg a Covid helyzetre tekintettel, kisebb részben önkormányzati, nagyobb részben állami támogatással biztosították az üzemeltetést.  Abban az esetben kerülhet hátrányba a reptér önkormányzati tulajdon miatt, ha nem tudjuk biztosítani a fejlesztések finanszírozását. Több elemében is megérett a felújításra. – A 2003-ban telepített ILS-I. kategóriájú navigációs rendszert cserélni kell, de csak a kifutópálya fejlesztésével együtt lehet ezt megvalósítani, ami 10 milliárdos nagyságrendű teher, ezt az önkormányzat önmaga nem tudja vállalni – mondta.

Kovács Ádám, a polgármesteri kabinetiroda vezetője pontos adatokkal szolgált: a kilencvenes évek elején 3 milliárd forintért vásárolta meg a repülőteret az önkormányzat, 1,1 milliárd forintot biztosított valamilyen formában a működéséhez; és mintegy 400 millió forint önerőt tett a Modern Városok Program keretében kapott 1,2 milliárdos állami támogatás mellé, tehát összesen 4,5 milliárd forintot költött rá.Kőszeghy Csanád Ábel (független) azt tudakolta, milyen garancia van arra, hogy egy mindenkori kormány, akár 4, 8 vagy 12 év múlva is üzemeltetni és fejleszteni szeretné a repteret? – A társasági szerződés módosítása kapcsán kifejezetten törekedtünk arra, hogy a várost a repülőtér üzemeltetésével kapcsolatos jövőbeni stratégiai döntésekből ne lehessen kihagyni – mondta a polgármester. Szekeres Antal jegyző felsorolta, melyek azok az elemek, amelyeknél egy döntés 3/4-es többséget igényel (például a társaság átalakulása, fejlesztési stratégia módosítása, stb.), tehát  az állam nem tudja ezeket meghozni sima többséggel.

– A ’30-as évekre évi 2-3 millió utasforgalommal kalkulálnak, ez alapján feltehetően nyereséges üzletággá fog válni a működtetés. Szerintem az államnak az a dolga, hogy támogassa a repülőteret; az ország második legnagyobb városában a légikikötő fejlesztése nem tulajdonrész kérdése! Az állam óriási előnyre, nyereségre tesz szert, ha az említett forgalom megvalósul, turisztikai és egyéb szempontok miatt is. Tehát mindenképpen fejlesztenie kell, és nem érthető, miért szükséges ehhez többségi tulajdont szereznie. A részbeni tulajdonossá válással egyetértünk, de a többségivel nem – jelentette ki Mándi László (Momentum).

Papp László emlékeztetett: 2002-2010 között az önkormányzat saját erőből fejlesztette a repteret, a „baloldali kormányok” nem adtak állami támogatást. Szerinte most, a több tízmilliárdos beruházásokkal járó „léptékváltásnál” az az állami igény, hogy tulajdonosként még nagyobb elkötelezettséggel vállaljon szerepet, „kifejezetten üdvözlendő”.

– Annak idején a közgyűlés részéről Szathmári Károly MSZP-s politikus volt a tulajdonszerzéssel megbízva, tehát a szándék közös volt. A fejlesztés során is konszenzussal hoztunk meg számos döntést – reagált Madarasi István (MSZP). Aggályát fejezte ki, mert a mostani szerződéstervezetben vannak pontok (köztük a törzstőke felemelése), melyek egyszerű többséggel történhetnek.Egy ponton semmiképp sem engedtünk, a társasági szerződés módosítása 3/4-es többséggel lehet, így a törzstőke változásánál is a féken a kezünk! – hangsúlyozta Papp László. – Voltak vitás részek, de ragaszkodtunk azokhoz, melyek gátat szabnak az önkormányzat pozícióvesztésének – mondta. Szűcs László, a gazdálkodási főosztály vezetője hozzátette, a képviselő által idézett részek a nemzeti vagyontörvényben rögzítettek alapján kerültek a tervezetbe.

Varga Zoltán, a DK országgyűlési képviselője is felszólalt, így ismét személyeskedésbe torkollott az ülés ezen részre. Azt mondta, a város ezzel a döntéssel a reptér kapcsán máris pozíciót vesztett, az állami szerepvállalás nem köthető tulajdonrészhez, a kormány pedig bármikor jogszabályokat módosíthat, amivel semmissé teszi a garanciákat. Szerinte a polgármesternek „rövid az emlékezete”, a kétezres években Debrecen azért nem kapott segítséget az államtól, mert Kósa Lajos akkori polgármester azon dolgozott, hogy eladja a repteret. Úgy véli, most az állam „erőszakkal elveszi” a légikikötőt, illetve Debrecen odaadja az „aranytojást tojó tyúkot” a kormánynak, aki két év múlva majd magánkézbe adja azt tovább. Papp László szerint Varga Zoltán sok „ostobaságot hordott össze”, és még „soha nem volt egy épkézláb javaslata a város fejlesztésére”. Korábbi közgyűlési jegyzőkönyvből idézve cáfolta Varga azon állítását, mely szerint 2018-ban jó döntésnek tartotta volna a reptér visszavásárlását.

Végül az előterjesztést 21 igennel, 1 tartózkodással és 5 nemmel fogadták el. 

SzT