Sorra születnek az egészséges borjak a Hortobágyon

Ahogy az első adventi gyertyát meggyújtottuk, másnap már meg is születtek az első borjak. – Sokan azt gondolhatják, hogy a rengeteg nyári teendő után bejövünk télen, és semmi dolgunk nincs. Ez nem így van, ilyenkor kell odafigyelni arra, hogy az összes borjú úgy megerősödjön az anyja mellett, hogy később tudja követni a legelőn. Most alapozzuk meg a következő évet, ezért számoljuk az első borjú születésétől az évkezdést – mondta a Naplónak Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője. 

Igazi tél kellene 

A társaság kungyörgyi telephelyén beszélgettünk a csípős januári szélben, a tőlünk néhány méterre lévő karámban a borjak és a tehenek társaságában. Idén is 900-1000 tehén van az állományban, három telephelyen teleltetik őket, ott születnek a kicsinyek is. – Körülbelül 800-900 borjút várunk, szépen születnek, egészségesek, öröm rájuk nézni – mutatott az ügyvezető a virgonc egyedekre. Mivel megvizsgáltatják a bikák örökítőanyagát, nemcsak küllemben, hanem szaporaságban is kiváló apákat nevelnek, ezért a korábbi 75 százalékról 85-90 százalékra hozták fel a születések arányát. 
Szerdai ottjártunkkor kis híján 9 Celsius-fokot mutatott a hőmérő, ez nem éppen a legideálisabb a borjak születéséhez. – Sokkal inkább szeretjük, ha legalább -5 fok van, ugyanis akkor nincs sár, és úgymond steril helyre születnek a borjak. Most is szépen be van almozva a karám, tehát száraz helyre születnek, de a pluszfokokban hamarabb elkaphatnak egy köldökfertőzésen keresztül betegségeket – osztotta meg Medgyesi Gergely Árpád, ám nem aggódik az esetleges fertőzések miatt, mert kiváló szakemberek dolgoznak az állatokkal.

Olyan könnyen mondjuk ki azt, hogy a Hortobágy kulturális világörökség, de nemcsak a természeti adottságainak köszönhetően az.

A kulturális hagyományoknak, az itt dolgozó és itt élő pásztoroknak köszönhető ez. Nem sok helyet tudunk mutatni Európában, ahol a pásztorság még így él, mint a Hortobágy táj­egységen. Ehhez lelkület és az állatok szeretete kell, az pedig itt megvan – vallja. 

A bivalyok szívósabbak 

A magyar szürke szarvasmarhák mellett házi bivalyokat is tartanak a Hortobágyon. Jelenleg csaknem 100 tehén van a törzsállományban, ehhez jönnek még a tenyésztőszervezettől kapott bikák, melyeket tavaly – januártól áprilisig – tettek a tehenekre. – Nagyon nehéz náluk a tenyészidőszakot baleset nélkül végigasszisztálni, ugyanis a bivalybikák ekkor nem tűrik egymást, nem olyanok, mint a szürkék, ahol 4-5 bika el tud egy gulyában lenni egymás mellett. 

A bivalyok akár végzetes sérüléseket is okozhatnak egymásnak, olyan erős a hierarchikus küzdelem. Tenyészidőszakban éppen ezért el kell őket különíteni, viszont sokkal szívósabbak, sokkal kevesebb elhullás jellemző rájuk – erről már Szatmári István gazdálkodási osztályvezető beszélt lapunknak. További 170 egyedet arra tartanak, hogy a nyári dagonyázással a területeket visszaállítsák az elérni kívánt ökológiai állapotra. 
 

Odébb, a Hídi kutricában pedig hortobágyi rackák és magyar merinó juhok vannak, itt is elkezdődött már az ellési időszak. Idén 930 rackát számol az állomány, itt 100 százalékos az ellési arány. – Mintegy 300 merinó anyaállatunk van, náluk is 100 százalékos az ellési arány. Szeretnénk ezt az állományt tovább növelni; amely egyedet a tenyésztőszervezet kiválaszt potenciális tenyész­állatnak, azt meg is tartjuk – tudatta. 

Leálltak az ellátási láncok 

Szatmári István arra is kitért, a merinó jó minőségű, piacos gyapjúval rendelkezik, sajnos a rackánál ezt nem lehet elmondani. Bár fel lehetne használni a hortobágyi racka gyapját is, de mára már nem igazán van mögötte feldolgozóipar, nincs rá apparátus, mely előkészítené. – A merinó gyapjával olyan problémánk volt tavaly, hogy a koronavírus miatt leálltak az ellátási láncok, nem nagyon van piac. Alig tudtuk eladni a merinógyapjút, sikerült ugyan, de nyomott áron. Amíg újra ki nem alakulnak az ellátási láncok, addig sajnos nehéz tőle megválni. Ha marad, akkor pedig az a probléma vele, hogy veszélyes hulladékként pénzbe kerül az ártalmatlanítása – tudatta. 

Szaporulat és feladat tehát van bőven az év elején is a Hortobágyon, olyan nincs, hogy nem történik semmi a pusztán.

Kiss Dóra