Sámsonkertből a minisztériumig jutott Király László, aki egy jó tanácsot is adott a fiataloknak

A mai világban az, hogy valaki egy falusi kis iskolából felkerüljön Budapestre a minisztériumig, sokaknak csak álom lehet. Király Lászlónak ez sikerült.

Általános iskolai éveit Hajdúsámson-Sámsonkert településrészen végezte, az akkori falusi iskolában.

Mai napig kellemes érzéssel tölt el, ha azokra az éveimre gondolok. Úgynevezett összevont tantervű osztályok voltak, mivel csak négy tanterem állt rendelkezésre közel 100 diákra. Két külön évfolyam alkotott egy osztályközösséget, én például ötödikesként hatodikosokkal tanultam együtt

– emlékezett vissza László, majd folytatta. – Egy pedagógus foglalkozott velünk egyszerre és adta le a tananyagot külön-külön. Tehát amíg mi matematikából a törteket tanultuk, addig a többiek a százalékszámítást. És működött, megtanultunk mindent. Megtanultunk saját magunk jegyzetelni, aminek az egyetemen is nagy hasznát vettem több száz oldalas könyvek olvasásakor.

Elmesélte azt is, hogy a nagyobbak mindig segítették a kisebbeket. Kis túlzással mindenki ismert mindenkit név szerint. A közösséget erősítették a különféle programok, mint kirándulások, farsangok, slambucfőző vagy sportversenyek.

– Kiemelném azt a bábszakkört, ahol kicsik és nagyok, akik kedvet éreztek, kipróbálhatták tehetségüket. A Szűcs Mihályné szervezte, közel 50 évig működő Dínó bábcsoporttal generációk nőttek fel, a társulat országos versenyeken is eredményesen szerepelt – idézte fel.

Középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte. Kamatoztatta megalapozott tudását és tehetségét. Számos tanulmányi versenyt megnyert, többek között a Szép Magyar Beszéd Kazinczy-versenyt, melyen megyei első helyezést ért el. Ekkor kezdődött érdeklődése a kommunikáció iránt. Érettségi után párhuzamosan két felsőfokú képzést végzett, a Kodolányi János Főiskola kommunikátor szakát és a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának igazgatásszervező, majd közigazgatási menedzser mesterképzését. 

Madridi gyakorlat

Ezután jött a nagy áttörés. Egy debreceni civil szervezetnél kezdett el dolgozni, és egyre feljebb haladt a ranglétrán. Megpályázta a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogramot, és a sikeres írásbeli és magyar–angol szóbeli felvételit követően a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályára került gyakornoknak. A program részeként, valamint tapasztalatszerzésként az Európai Bizottság Spanyolországi Képviseletén Madridban töltött pár hónapot. De itt sem állt meg. Kormánytisztviselő lett a minisztériumban, ahol először költségvetési sajtóreferensként, majd – immár a Pénzügyminisztériumban – kommunikációs osztályvezetőként dolgozott. Lehet még fokozni? Igen.

Jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felügyelt Egészséges Budapest Program kommunikációját koordinálja.

– Szerintem fontos, hogy folyamatosan fejlődjünk szakmailag és személyiségben egyaránt. Én sosem ranglétrában gondolkodtam, hanem lehetőségekben és kihívásokban. Viszont mindennél fontosabbnak tartom az életünk során kialakult emberi kapcsolatokat – meséli a kormánytisztviselő. – Számomra példaértékűek azok a tanáraim, akik tanulmányaim alatt motiváltak. A szüleim – akik bár pénzzel nem tudtak – sok türelemmel és odaadással mindvégig támogattak és támogatnak a mai napig. A kollégáim, akiktől szakmailag tanulhatok. Végezetül pedig a barátaim, akik mellettem állnak és általuk lehetek jobb, értékesebb ember.

Király László azt tanácsolja a mai fiataloknak, hogy hozzáállásuk az élethez, a tanuláshoz legyen szorgalmas és kitartó.

– Bármilyen rögösnek és hosszúnak tűnjön is az út az iskolapadtól a munka világáig, hallgassuk meg azok tanácsait, akik hisznek bennünk. De, ami ennél is fontosabb, hogy higgyünk önmagunkban és mindig legyen előttünk a kitűzött cél – vallja az elszármazott diák, aki a kis falusi iskolapadból a minisztériumig jutott el, és aki számára a régi, egyszerű tanítás alapozta meg sikeres életét.

Dandé Melinda