Felavatták a Járványügyi Koordinációs Központot Debrecenben

Egy új szervezeti egység, a Járványügyi Koordinációs Központ avatóünnepségét tartották csütörtök délelőtt a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában. A fejlesztés célja, feladata a debreceni és a régiós járványügyi ellátás szervezése mellett országos hatáskörű szervekkel és intézettekkel való együttműködés. A központ egyeztetést, koordinációt végez, részt vesz a járványügyi központ működésének összehangolásában, vizsgálja a járványügyi adatokat. Egyeztet az irányító szervekkel segítve a fertőző betegségek hatékonyabb megelőzését és kezelését. 

Arra törekedtünk a végig a pandémia alatt, hogy úgy irányítsuk ezt a járványt, hogy minél kevesebb áldozat, beteg legyen. Ez egy nagyon széleskörű összefogásnak az eredménye volt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ a zászlóshajója a járványkezelésnek, de a mi kinyújtott karunk, a kezeink azok itt vannak a területen, akár Debrecenben, akár másutt az ország különböző pontjain

- hangsúlyozta beszédében Müller Cecília. Az országos tisztifőorvos úgy fogalmazott: nagy ára volt annak a koronavírus-járvány megjelenésével, hogy az infektológia és a járványkezelés, az epidemiológia (betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág) újra életre keljen, a prevenció kellő hangsúlyt kapjon. A kórházi járványok kezelésére még nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben.

– Debrecenből nagyon sok segítséget kaptunk azokhoz a kutatásokhoz, ami a vakcina hatásosságát is elősegítették. Én hiszek a csapatmunkában. Akár járvány hozza ezt felszínre, akár békeidőkben vagyunk – mutatott rá. 

Az oltóanyaggyár felépülését kulcsfontosságúnak tartom, hiszen, ha Magyarország biztosítani tudja az állampolgárai számára megfelelő eszközöket, akkor nem leszünk kiszolgáltatottak. Időben és hatékonyan tudunk védekezni

- tette hozzá Müller Cecília. 

– A Debreceni Egyetem Klinikai Központja országos összehasonlításban a legjobban teljesített a járvány kapcsán érintett betegek ellátásában, kitűnőre vizsgázott - méltatta az intézmény szakmai munkáját Kósa Lajos országgyűlési képviselő. Beszédében rámutatott arra, hogy a járványkezelés nagymértékben logisztikai feladat is. – Apróságokon múlik: kiderült, hogy a legegyszerűbb dolgokban ki vagyunk szolgáltatva. Nem volt egészségügyivédőkesztyű-gyártásunk, nem volt megfelelő maszkellátás - mutatott rá.  

– A járvány elleni küzdelemnek egyik meghatározó eleme az adat és az adatbiztonság.

Nem volt az országban olyan koordinációs központ, ami az adatbiztonság szempontjából napi megbízható és trendvonalak vázolására is alkalmatos adatokkal rendelkezett volna. Ez a járványügyi koordinációs központ ebből a szempontból kulcskérdés

- emelte ki Kósa Lajos, aki hozzátette: Debrecenben van az egész magyar ellátórendszerben az egyetlen klinikai szintű infektológia. 

– A koronavírus által előidézett világjárvány példa nélküli kihívás elé állított valamennyi egészségügyi ellátórendszert, így hazánkét is. A klinikai központ az új helyzethez alkalmazkodva, az eredményes és hatékony járványkezelés érdekében soha nem látott mértékben és gyorsasággal modernizálta és fejlesztette a két campus járványügyi ellátásban résztvevő épületeit, így többek között az infektológiai klinikát is – mondta köszöntőjében Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke. Létrehozták a Járványügyi Ellátó Központot, melynek részeként az infektológiai klinika zászlóshajóként vezető szerepet töltött be a járvány elleni küzdelemben. – Felismertük, hogy a járványok megelőzése és sikeres kezelése strukturált, komplex megközelítést és további rendszerfejlesztést igényel. Erre tekintettel Járványügyi Koordinációs Központ megalapítása mellett döntöttünk, mely szervezeti egység elsődlegesen koordinatív, ellenőrző stratégiai megoldásokat dolgoz ki, segítve ezáltal a járványok megelőzését és hatékonyabb kezelését - hangsúlyozta, majd bejelentette:

a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Debreceni Egyetem képviselői egy együttműködési szándéknyilatkozatot írnak alá a Járványügyi Koordinációs Központ hosszú távú céljainak megalapozása, valamint az egyetem járványügyi tevékenységének biztosítása és folyamatos fejlesztése érdekében. 

Balla György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja beszédében Kertai Pálra, az egyetem egykori közegészségügyi és járványtani professzorára emlékezve kiemelte: a néhai orvosprofesszor már másfél évtizeddel ezelőtt is fontosnak tartotta a járványügy kiemelt oktatását, szembement azzal a korabeli elgondolással, hogy csak a népegészségüggyel kell foglalkoznia a szakmának. 

Ha lehetne a végén egy javaslatom, talán az ő nevét viselhetné ez a központ

- zárta gondolatait. 

Várkonyi István, a Járványügyi Koordinációs Központ vezetője, az Infektológiai Klinika igazgatója történelmi visszatekintéssel kezdte beszédét. Felidézte, hogy Debrecen szabad királyi városának vezetése a kolerajárvány kezelésére 1893-ban egy ragálykórházat hozott létre. – Ekkor Debrecenben elkülönítő kórtermeket, pavilonrendszert, 4-6 méteres belmagasságú kezelőhelyiségeket és kórtermeket építettek. Négy főállású orvosa volt, és maszkot használtak az akkori ragályosztályon. Mi ennek a modellnek az újkori változatát valósítottuk meg itt – vont párhuzamot. A klinikai modernizáció az Operatív Törzs és a Klinikai Központ mintegy 500 millió forintos támogatásból történt.  

Egy 56 ágyas, modern izoláló kórtermekkel, kezelőkkel, ambulanciákkal, laboratóriumi terekkel, intenzív ellátásra alkalmas szintekkel, szakaszolható légtechnikával rendelkező korszerű infektológiai klinika jött létre

- mutatta be Várkonyi István. Az elmúlt két év alatt 2500 Covid-beteget gyógyítottak meg, 800 adag monoklonális antitestet adtak, 10 ezer ampulla magyar fejlesztésű remdezivirt adtak be, 450 köbméter oxigénnel látták el a betegeket és mintegy másfélszeresére növelték a teljes fekvőbeteg-kapacitását a klinikának. – Azt gondolom, hogy ma Debrecennek nem csak egy felújított, 56 ágyas klinikája van – ami egyébként egy hermetikusan lezárható épület – és egy fertőző betegellátásra kiképzett, megfelelő szakembergárdája, hanem például jövője is.

Tudjuk azt, hogy az ötödik hullám lecsengett. De küszöbön áll a hatodik, a hetedik, a nyolcadik, hiszen minden világjárvány körülbelül öt évig eltart, ha a lecsengés fázisát is figyelembe vesszük

- mutatott rá a központ vezetője. 

BS