Hosszú vita a debreceni közgyűlésben az új akkumulátorgyárról

Több mint két éve zajlanak a tárgyalások Debrecen és a kínai CATL társaság között, s közben el is akadtak az egyeztetések, mivel a cég a német kormánnyal is tárgyalni kezdett. Ott már megépült és próbaüzemben dolgozik gyára a cégnek, mely Debrecenben akkumulátorcellákat és -modulokat fog gyártani nyugat-európai autógyáraknak – ismertette Papp László polgármester a debreceni önkormányzat képviselő-testületének csütörtöki közgyűlésén Madarasi István (MSZP) írásos kérdésére válaszolva.

A cég 107 hektárt kaphat

Mint megtudtuk, Debrecenben a 7,33 milliárd eurós beruházás eredményeként 9 ezer új munkahelyet létesíthet a kínai társaság. Ez egy több éves befektetési folyamat eredménye lesz, nem pedig azonnal jelentkezik. A megyeszékhely oktatási rendszerét is évek óta arra készítik fel, hogy képes legyen kiszolgálni az ipari igényeket, tehát elsősorban az itt képzett szakemberek elhelyezkedésére számítanak – húzta alá a polgármester. Ez a cél a CATL esetében is.

A polgármester felidézte azt is, hogy Debrecen lakossága az utóbbi 30 évben 210 ezerről lecsökkent 200 ezerre, s ő személyes kudarcának tart minden olyan esetet, amikor a jól képzett szakemberek is elhagyják Debrecent máshol dolgozni, boldogulni. Elmondta azt is, hogy a CATL kapcsán még több döntésre szükség van, és egyebek mellett egy erős notifikációs eljárást is le kell folytatni. Megtudtuk továbbá, hogy a terület jelentős része most is az önkormányzat tulajdona, s mintegy 107 hektárt adnak át a CATL-nak. A beruházás részletei még nem ismertek, ám amint azok lesznek, az önkormányzat a lakosságot is tájékoztatja azokról.

Kiegyensúlyozott vízfogyasztás

Arról, hogy 9 ezer munkás lesz az akkumulátorgyárban, a városvezető elmondta, hogy eddig is arról volt szó, hogy a Déli Gazdasági Övezetben 12 ezren fognak dolgozni, tehát ehhez képest semmi új nincs. A környezetvédelmi aggályok kapcsán Papp László kitért arra is, hogy az ilyen léptékű beruházások esetében egységes EU-s engedélybeszerzési kötelezettség van. 

A vízbázis védelmét érintő aggályok kapcsán a polgármester elmondta, hogy Debrecen napjainkban se érte el azt a vízfogyasztási nagyságrendet, amelyet az 1980-as években használt fel. Ma 40 ezer köbméter Debrecen napi vízfogyasztása, és ebből 30 ezer köbméter úgy megy el, hogy nem is használjuk a város alatti vízbázist. Ebből is következően a vízfogyasztása teljesen kiegyensúlyozott, s a Keleti-főcsatornának és a helyi vízbázisnak köszönhetően normálisan működik. Az ipari felhasználás ma nem éri el a 10 ezer köbmétert – tájékoztatott Papp László, aki azt is kijelentette: ostobaság, hogy az akkumulátorgyár miatt van szükség a Civaqva-programra.

A szárazság közbeszólhat

Jánki József (DK) a hozzászólásában azt is jelezte, hogy a 40 ezer köbméteres napi vízfogyasztás csak a mai állapotot tükrözi, és a szárazság miatt egyáltalán nem biztos, hogy úgy is marad. Miként garantálható, hogy nem lesz környezetszennyező a CATL debreceni gyára? – kérdezte az ellenzéki képviselő. Hozzá csatlakozva Szabó Bence (Momentum) arra is kíváncsi volt, hogy mennyi lehet majd a debreceni akkumulátorgyár vízfogyasztása. Mándi László (Momentum) úgy vélte, hogy óriási környezeti terhelést okoz a fent jelzett, horribilis vízfogyasztás.

Válaszukban Papp László polgármester és Szekeres Antal jegyző elmondták, hogy hazánkban is létezik szabályozása, kritériumrendszere az akkumulátorgyárak létesítésének, ám mivel még nem ismertek a debreceni beruházás, illetve gyár részletei, a konkrét környezetvédelmi hatástanulmány is akkor születik meg, ha azok ismertek lesznek. A környezeti hatástanulmány elvégzése mellett ugyanakkor a nyilvánosságot is be kell vonni a folyamatba.

A Déli Ipari Park víz- és egyéb fogyasztásával júniusban foglalkozott a közgyűlés, mégpedig abból a szempontból is, hogy mennyivel kell növelni a telep kapacitásait az új betelepülők miatt. A víz esetében ez óránként 1080 köbméter lesz az egész ipari parkra vonatkozóan – emlékezetetett Papp László. Ugyanakkor Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) arra is felhívta a figyelmet, hogy tapasztalatai és visszajelzései szerint nagy a felháborodás a gyár miatt, így az ellenzéki képviselő azt javasolta, hogy a közgyűlés tartson közmeghallgatást, amelyen a lakosok is elmondhatják a véleményeiket, aggályaikat. Illyés János (Civil Fórum) amiatt is aggodalmának adott hangot, hogy keveset tudunk a gyárban alkalmazandó technológiáról, így azt javasolta, hogy készüljön ilyen tájékoztatóanyag a lakosok számára. Papp László ezzel egyetértett.

A lakosok érdekében

A tanácskozáson felszólalt Varga Zoltán DK-s országgyűlési képviselő is, aki az ELTE kutatóinak minapi megállapításai idézve arra is figyelmeztetett, hogy Debrecen és a Tiszántúl az évtized végéig kiszáradhat. A politikus szerint a víz nem a miénk, hanem a gyerekeinké és az unokáinké, így nem szabad bőkezűen osztogatni. Mint kifejezte, Debrecenben is kevés a víz, és amit idehozunk a Civaquával, azt az erdőink és a tavaink stb. megmentésére kell fordítanunk.

Barcsa Lajos alpolgármester emlékeztetett, hogy az önkormányzat a lakott területtől kellő távolságra jelölte ki az ipari park, illetve a gyár helyét. Ennek köszönhetően nem ismétlődhet meg például a gödi akkumulátorgyár esete.

Papp László kinyilvánította: nyitott az egyeztetésre a Gondola Zsolt által javasolt szakértőkkel. Egyetért a kommunikálás fontosságával is, és azzal is, hogy a lakosok kifejezzék a véleményüket. Hangsúlyozta továbbá: a gazdaságfejlesztési folyamatok nem önmagukért valók, hiszen nem azért fejleszt az önkormányzat, hogy például a BMW-nek jó legyen, hanem azért, hogy a lakosoknak jó legyen. Ebbe beletartoznak a lakáspiac kihívásai is, mivel e téren ezres nagyságrendben szükséges fejleszteni. A városvezetés nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a fejlődés az élet minden területén érezhető legyen – húzta alá a megyeszékhely első embere.

Papp Lászlónak meggyőződése az is, hogy a város fejlesztési stratégiája legalább erre az évszázadra megteremti az itteni kiegyensúlyozott élet feltételeit.

Semmilyen környezetromboló ipari tevékenység nem jön Debrecenbe

A Csengő és Alkotmány utca közötti telekre tervezett rendőrpalota ügyét az előterjesztés pontatlanságai miatt levették a napirendről a debreceni közgyűlésen.

Pécskay Zoltán Zsigmond töltheti be az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ Nkft. ügyvezetői tisztségét, míg a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetője Kun Ferenc Csaba lehet – határozott a debreceni önkormányzat képviselő-testülete. Az új vezetőket azért kellett megválasztani, mert Póser Zoltán más megbízatás miatt 2022. augusztus 31. napjával lemondott a két társaságban betöltött ügyvezetői tisztségeiről.

Egyúttal az is elhangzott, hogy a jövőben másabb város- és gazdaságfejlesztési stratégiára lesz szükség, mivel az ipari parkok hamarosan betelnek. Ugyanakkor természetesen például a munkáját hamarosan megkezdő BMW-gyár ügyével is foglalkozni kell. Barcsa Lajos alpolgármester a szakember távozása kapcsán azt is elmondta, hogy sose felejtik el az éjszakákba nyúló és hétvégi befektetési tárgyalásokat, ő is köszöni a munkáját, mindemellett a két új vezetőt emberileg és szakmailag is alkalmasnak tartja.

A Kölcsey Központ Görömbei András termében zajló tanácskozáson arról is döntés született, hogy az Egészségügyi és Szociális Bizottság új, nem képviselő tagja Sánta János legyen. Ő az ülésen egyúttal esküt is tett Papp László polgármester és a plénum előtt. Az elődje, Varga-Borbély Ágnes ugyanis lemondott, mégpedig összeférhetetlenségi okból.

Beszállítókkal tárgyal a BMW

Téma volt a közgyűlésén a helyi településszerkezeti tervről és építési szabályzatról szóló rendeletek módosítása is az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet (ÉNYGÖ) területét érintően. A tanácskozás munkaanyaga rámutat: az ÉNYGÖ területrésze az építési övezeti besorolások tekintetében a gazdasági területi meghatározottságon belül két nagy, egy 400 hektáros és egy 100 hektáros gazdasági területrészre osztható, valamint megjelenik a szintén gazdasági besorolású kamionterminál megközelítőleg 14,46 hektáros területe is. A terület övezeti szempontból közúti és kötöttpályás infrastruktúra-hálózatok egységére osztható, az utóbbinak része a vasúti konténerterminál területe is.

A 400 hektáros rész a BMW-gyár központi telephelye, míg a 100 hektáros terület a gyártótevékenységhez kapcsolódó beszállítói telephelyek kialakítására alkalmas gazdasági terület. A leírás rámutat, hogy a 100 hektáros területrész esetében az utóbbi időben több befektetői érdeklődés is jelentkezett, s ez várhatóan csak erősödni fog. A mostani módosítás fő célja az egy nagy egységen belüli homogén építési övezeti szabályok biztosítása, az előkerti szabályok szükség szerinti felülvizsgálata, a telephelyi területi kialakítások és az azokhoz köthető építési jogok biztosíthatósága a közterületek rögzítése, valamint a területrészen jelentkező fejlesztések megvalósíthatóságának biztosítása érdekében.
A munkaanyag leszögezi: az ÉNYGÖ területén elhelyezkedő BMW-beruházás abba a szakaszba érkezett, melyben jelentősen megnő a területen munkát vállalók létszáma. Ez jelentősen terhelné az ÉNYGÖ megközelítéséhez szükséges közutakat, tömegközlekedést, így megalapozott, hogy az építési beruházás megvalósítása alatt a kivitelezési munkák elvégzéséhez szükséges munkavállalók által ideiglenesen használt, munkásszállónak nem minősülő szállás jellegű épületet helyezzenek el.

Ellenzéki felvetés

Vaszkó Imre (DK) az előterjesztés kapcsán arról érdeklődött, hogy milyen környezetkárosító tevékenységet hoz az önkormányzat Debrecenbe, és aggódását fejezte ki amiatt, hogy csökken a zöldterület az érintett telepen. Válaszában Papp László polgármester leszögezte: semmilyen környezetszennyező ipari tevékenységet vagy üzemet nem hoznak Debrecenbe, s a Déli és az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetnek is nemzetközi előírásoknak kellett megfelelniük. Most a BMW több beszállítói tárgyalást folytat, és Debrecen arra vár, hogy mely beszállítókkal születik megállapodás – tudtuk meg.

Novák Katalin is részt vesz a Csokonai Fórum nyitóünnepségén

Sikeresen lezárult július 21-én a debreceni Csapó utca 30. szám alatti Csokonai Fórum belső kivitelezési munkálatainak műszaki átadás-átvétele. Ennek köszönhetően megtörténhet az intézménynek helyet adó ingatlanok ingyenes hasznosításba adása a Csokonai Színház részére. A megnyitó augusztus 23-án lesz, és mint Papp László polgármester elmondta, részt vesz rajta Novák Katalin köztársasági elnök is.

A debreceni önkormányzat képviselő-testületének csütörtöki közgyűlésén napirendre került a helyi Széchenyi utca egyik leghíresebb épülete, a 63. szám alatti villa és annak kertje is, melyek eladók. Az 1357 négyzetméter nagyságú, kultúrház megnevezésű ingatlan a város tulajdona. A helyi építési szabályzat külső városi kisvárosi lakóterületi övezetként szabályozza, és szabadon álló beépítési mód mellett 720 négyzetméter minimális teleknagysággal, 30 százalékos mértékben, 7,5 méter magassággal építhető be.

Az épület tehát, mely nem védett, akár le is bontható. A zöldterület legkisebb mértéke 50 százalék. Az aktualizált forgalmi értéke megközelítőleg 118 millió forint, s az ingatlant ennyi (áfamentes) összegű induló licitár feltüntetésével jelölik ki árverés útján történő értékesítésre.

Az új nevelési év intézményi létszámai

A debreceni önkormányzat képviselő-testületének közgyűlése foglalkozott azzal a fenntartói engedélyezéssel is, amely a maximálistól való csoportlétszám-eltérésre vonatkozóan a 2022/2023. nevelési évben induló és működő óvodai csoportokat érinti. Az előterjesztés magyarázata szerint a csoportlétszámok számításakor figyelemmel kell lenni a sajátos nevelési igényű gyermekek létszámának meghatározására is. Ennek az a lényege, hogy az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításában, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.
Az önkormányzat által fenntartott óvodák a most kezdődő nevelési évben 128 sajátos nevelési igényű gyermek integrált neveléséről gondoskodnak. Az intézményfelügyeleti osztály 2022 májusi felmérése alapján megállapítást nyert, hogy a maximális létszámtól való eltérés 19 intézmény összesen 82 óvodai csoportját érinti, az eltérés mértéke összesen 232 gyerek. A 2021/2022. nevelési évben 17 óvoda 63 csoportjában volt szükség a létszám 165 fővel történő megemelésére. A maximális létszám túllépését az alábbi nevelésszervezési okok indokolják: körzetes gyermekek óvodai ellátásának kötelezettsége, óvodaköteles gyermek átvétele, felvétele, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése.

Támogatások átcsoportosítása

Egy másik előterjesztés arra is rámutat, hogy a folyamatban lévő projektek esetében az várható, hogy az építési tevékenységre vonatkozó közbeszerzési eljárás során a tervezetthez képest 20-30 százalékkal magasabb árajánlatok érkeznek. Emiatt a közgyűlés visszavonja a „Bölcsődei férőhelyek kialakítása Debrecen-Józsa városrészen” című támogatási kérelmét, és kezdeményezi a támogatási szerződés megszüntetését, valamint azt, hogy a visszavonás következtében felszabaduló 1,05 milliárd forint forrás átcsoportosítsák a Területi Operatív Program keretein belül megvalósuló más projektek költségnövekményének finanszírozására. A közgyűlés szintén visszavonja a „Bölcsődei férőhelyek kialakítása Debrecen-Déli városrészen” című támogatási kérelmét, és kezdeményezi a támogatási szerződés megszüntetését, valamint, hogy az így felszabaduló 1,2 milliárd forint összegű forrás átcsoportosítsák a Területi Operatív Program keretein belül megvalósuló projektek finanszírozására.
Téma volt a tanácskozáson az is, hogy a közgyűlés előzetes kötelezettséget vállalhat a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési és ártalmatlanítási közszolgáltatás ellátásához szükséges fedezet biztosítására.

Vasúti fejlesztések

Ismét foglalkozott a debreceni önkormányzat képviselő-testülete azzal, hogy az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő közúti és vasúti fejlesztésekhez kapcsolódó területrészeket ingyenesen átruházza a Magyar Államnak, a NIF Zrt. vagyonkezelésével, kisajátítást helyettesítő adásvétel jogcímén. Az önkormányzat vállalta, hogy ezen ingatlanok tekintetében is teljes körűen elvégzi az összes, kisajátítást előkészítő tevékenységet, és viseli azok költségeit. Ezeket az ingatlanokat az önkormányzat adásvétel útján értékesíti a Magyar Államnak.
A 90 ingatlanból 33 ingatlan esetében egyezik az álláspontjuk, ezekre a kisajátítást pótló adásvételi szerződés megköthető. A többi ingatlanról az a megegyezés született, hogy kisajátítási eljárást folytassanak le. A NIF Zrt. a fenti 33 ingatlanra megközelítőleg 37 millió forint + áfa összegű vételi ajánlatot tett, amely valamelyest magasabb, mint az önkormányzat által felkért ingatlanforgalmi szakértők által megállapított érték. A közgyűlés ezt elfogadta.

Szennyvíz és utcanevek

Az év végén lejáró közszolgáltatási szerződés következtében és a közszolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében a korábbi szerződések elemzése, piackutatás és a várható infláció alapján meghatározták a közszolgáltatás ellátásához szükséges költségeket. A szolgáltatás becsült értéke miatt közbeszerzési eljárást szükséges indítani. Ehhez a pénzügyi fedezet biztosítása és az ellátandó feladat meghatározása szükséges. Az ügy testületi munkaanyaga szerint a közszolgáltatással érintett terület nagysága (Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe) 461,65 négyzetkilométer, az érintett ingatlanok száma (az előterjesztés készítésének időszakában rendelkezésre álló adatok alapján) 7600, melyek közül 7237 lakossági ingatlan, 327 nem lakossági és 34 Debrecen tulajdonában van. A közszolgáltatás keretében ártalmatlanításra elszállítandó háztartási szennyvíz mennyisége évente mintegy 95 ezer köbméter. A 2023-tól 2027-ig tartó évekre vonatkozóan az ellátandó feladathoz az önkormányzat részéről megközelítőleg 1,3 milliárd forint fedezet biztosítására van szükség a közbeszerzési eljárás megindításához, az érintett öt esztendőre vonatkozó költségvetései terhére.
A csütörtöki tanácskozáson plénum elé került az EGY-MÁSÉRT Waldorf Pedagógiai Alapítvány által fenntartott Kikelet Waldorf Óvoda 2021/2022. nevelési évben végzett tevékenységének ügye, valamint a Széchenyi utca 65. szám alatti ingatlan hasznosításának kérdése is, majd pedig új közterületek elnevezése zárta a nyilvános tanácskozást.

Lakossági kérések, észrevételek

Az azonnali kérdések sorában Gondola Zsolt (CF) a Békás-tavi játszótér elfogyott homokját kérte pótolni, Jánki József (DK) pedig Csemete utcai padok állapotára figyelmeztetett. Madarasi István (MSZP) azt a tapasztalatát osztotta meg változtatást kérve, hogy kevés a kerékpártároló, Illyés János (CF) arról érdeklődött, hogy miért száradnak a fáink az öntözésük ellenére is.
Papp László polgármester megoldást ígért a problémákra. A fák száradása kapcsán azt is jelezte, hogy most is nagyon komoly vízmennyiséget mozgatnak az öntözés érdekében, ám a cél az állandó öntözőrendszerek kiépítése. Jelentős véderdő-telepítések is zajlanak, ugyanakkor azt is meg kell vizsgálni, hogy betegség, fertőzés okozza-e egyes facsoportok elhalását.
Varga Zoltán DK-s országgyűlési képviselőnek a debreceni távolsági buszpályaudvar rendbetételét érintő kérdésére Papp László polgármester azt is közölte, hogy a Volánnal már egyeztettek az ottani épületről és például a festéséről. Gábor István főépítésztől megtudtuk: várhatóan az ottani utakat és járdákat is rendbe teszik, s a munkákat az állami társaság végzi.