Lassan luxusnak számít alapélelmiszerünk, a kenyér

Az ünneplés azonban keserédes, alapvető élelmiszerünk nagy napját ugyanis a búzatermést is érintő aszály és az egekbe szökött energiaárak árnyékolják be. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szeptemberben 766 forint volt átlagosan a fehér kenyér kilós ára, szemben a tavalyi 399 forinttal. Mint oly sok termék esetében írtuk már: drágul, de legalább kapható.

Stagnáló export

– A malomipar jelenleg az egy évvel ezelőtti, tonnánként 62 ezer forintos árhoz képest több mint duplájáért, 135 ezer forintért vásárolja a búzát. A gazdák egy része a tavalyihoz hasonló drágulást remélve, a termést visszatartva igyekszik kivárni egy esetleges magasabb árat. Azt remélik, hogy az induló árból akár 160–180 ezer forint is lehet – ismertette a Haon érdeklődésére Lakatos Zoltán. A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója nem számít ekkora felfutásra, mivel Magyarország elérte a világon a legmagasabb búzaárat.

– Nemcsak Szlovákiából és Romániából, de már szégyenszemre Ausztriából is hoznak Magyarországra lisztet. A külföldi kereskedelmet eddig is a minőség határozta meg. A Hajdú Gabona termelésének fele például az erdélyi területre kerül. Ebből fakadóan jelenleg gondban vagyunk, mivel a minőséget tudjuk tartani, Románia azonban lényegesen a magyar árak alá ment – mondta a szakember. Ennek egyik oka a forint árfolyamának változása, amely a román lejjel szemben jelentősen gyengült az euróhoz képest. Emellett az év elején még a beérkező búza minőségével is gond volt: a magas sikér- és fehérjetartalmú áru szinte használhatatlan a malmok számára. A középérésű termésekkel végül helyreállt a rend, ebből az ipar már képes olyan minőségű lisztet előállítani, amiből készülhet minőségi kenyér. Ez az ugyanis, ami a magyar liszt alapvető érdeme.

– Tavaly meglehetősen jelentős, hektáronként csaknem hét tonnás termésátlag volt az Alföldön, míg idén főleg az aszály miatt ennek csak a fele termett meg. Országos szinten a szokásos 5,2 millió tonnáról 3,8-ra csökkent a termelés. Ez ugyan még bőven elegendő arra, hogy kiszolgálja a lakosság fogyasztását, a belső felhasználás ugyanis 2,4 millió tonna körül van. A többletet exportálják – vezette le Lakatos Zoltán. Hozzátette, félő volt, hogy amennyiben az ukrán búzaszállítmány nem indul be, akkor a hazai kivitel kisepri a készleteket, ám ez a megemelkedett árak miatt nem következett be. Olaszország például hagyományosan kimagasló felvásárlója a magyar búzának, ám az elnök szerint eddig még nem nagyon kapkodtak érte.

A takarmányipar leginkább az ukrán kukoricára koncentrál, abból próbálja a táp előállításához, búzából kevesebbet használnak. Talán tavalyról még maradt nekik, mindenesetre alig fordult elő búzát vásárló takarmányos.

Közel az ezer forintos kilós ár

A Hajdú Gabona normál üzemi termelésen éves szinten százezer tonna búzát őröl meg. Ehhez nyolcmillió kilowattóra áramfelhasználásra van szüksége. A megemelkedett energiaárak miatt januártól várhatóan tízszeresére nő a vállalat villanyszámlája. A malomipar tehát az áramért többet fog fizetni, mint korábban a teljes kiadásaiért, ezt pedig szinte lehetetlen kigazdálkodni.

Lakatos Zoltán szerint az áremelkedéseknek január-február környékén már komoly hatása lesz. A tartalékokból ugyan még eléldegél a lakosság, ám év elején már meg kell gondolni, hogy mi fér bele a magas fűtésszámlák és a kenyér mellett. Hiszen bármilyen drága is lesz, ez a legfontosabb alapélelmiszerünk. A szakember inkább azt tartja elképzelhetőnek, hogy az egyéb pékáruk, a sajtos termékek, pizzás tekercsek és a kakaós csiga fognak eltűnni a polcokról, az 500–600 forintos darabárat ugyanis nem biztos, hogy megfizetik az emberek. Ahogy az 1200 forintos tortaszeletet sem.

A polcokon is marad még liszt

Nehezebb helyzetben vannak azok a malmosok, akik kötbéres szerződést kötöttek a multinacionális vállalatokkal. Ezeket a megállapodásokat szeptember–október környékén írják alá, a stabil, folyamatos rendelésért cserébe egy évig előre rögzített vételi áron kötelesek szállítani az áruházláncoknak a megtermelt lisztet. Akkor is, ha az előállítási költségük közben nő, és csak veszteséggel tudják teljesíteni a szerződést.

A szakember szerint a multik valamelyest engedhettek, mivel láthatóan az ellátás folyamatos. Ennek ellenére nem tartja szerencsésnek, hogy az áruházláncok általában két beszállítót állítanak versenybe, igyekezve a lehető legalacsonyabb árat elérni. Mert aki előnytelenül köt megállapodást, és túl olcsón adja a lisztet, míg a búzát drágán veszi, előbb-utóbb meg lesz a következménye.

Amennyiben a búzaárak nem szaladnak el újra, a liszt árában a közeljövőben nem várható emelkedés. Az október elsejei, tízforintos drágulás fedezi a megnövekedett költségeket, és egy újabb emelkedés is csak decemberben öltene testet.

Hajnal László