Haza akarja csábítani fiataljait Hajdúnánás

Sikeresnek bizonyul a rendelkezésre álló erőforrások megkeresésével, azok kiaknázásával indított helyi gazdaságfejlesztő programja Szólláth Tibornak, Hajdúnánás polgármesterének. Amikor 2010-ben városvezetőnek választották, még 13 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, míg ez napjainkra bőven öt százalék alá ment. Tegyük hozzá, hogy bár a Hajdúnánástól mintegy 40 kilométerre lévő Debrecen nagyívű gazdaságfejlődési pályán van, ott még nem termelnek az igazán nagy cégek, így még Hajdúnánás sem tudhatott rácsatlakozni arra a fejlődési pályára. Mindebből látszik, hogy szép jövő előtt áll az észak-hajdúsági kisváros. Az idáig vezető útról és a jövőről kérdeztük Szólláth Tibor polgármestert.

A két alapfogaskerék

– A kezdetekkor azt vizsgáltuk meg, hogy mely erőforrásokra támaszkodva indulhatunk el a város jövőképének kialakításában, fejlesztésében. Akkor mi egy sor olyan, mások szerint innovatív intézkedést hoztunk, amely kiállta az idő próbáját, és azóta is működik. Az elsők között volt a Nánási Portéka, a helyi márka és helyi védjegy létrehozása. Megpróbáltunk helyi alapanyagból helyi feldolgozású élelmiszereket előállítani, és azokat kínálni a nánásiaknak. Ennek egyrészt van egy kedvező környezeti hatása, erősíti a közösséghez tartozás érzését, másrészt hajtja a város gazdaságát. Ez beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a gazdaságfejlesztési elképzeléseink egyik fogaskerekévé vált. A következő egy sokak számára meglepő lépés volt, mégpedig egy helyi fizetőeszköz, a Bocskai korona bevezetése. 

Több település csatlakozott már hozzánk, ott is lehet fizetni a Bocskai koronával a helyi termékekért, a helyi gazdáknak, termelőknek. Ez a gazdaságfejlesztésünk másik fogaskereke. És még egy érv a Bocskai korona mellett: minden kisközösség attól szenved, hogy kiáramlanak tőlük a humán és a pénzügyi erőforrások. Az emberek jellemzően a keresetük jelentős részét a heti vagy havi nagybevásárláskor multiknál költik el, majd hétközben a kisboltokban vesznek ezt-azt. Tehát a forrás, aminek olajoznia kellene a helyi gazdaságot, az kiáramlik. A helyi fizetőeszköz, azaz a forgatható utalvány – hiszen ez nem pénz – lényege, hogy ennek a forrásnak legalább egy része helyben maradjon. Ahogy számoltuk, a Bocskai korona által minimum hárommilliárd forintnyi vásárlóerő maradt a településen az elmúlt tíz évben. Amikor leültünk egyeztetni a Bocskai koronát elfogadó helyekkel, hogy mit csináljunk, vigyük-e tovább, akkor azt mondták, mindenképpen, nekik ugyanis kimutathatóan előnyös, hasznos, mert náluk olyan vásárlóerő csapódik le, ami korábban kiment a városból. Gyakorlatilag fizetések sorozata zajlik le a Bocskai koronával addig, amíg forintra visszaváltják. Mi egy jelentős gazdaságfejlesztési erőnek tartjuk, ez is egy jól működő fogaskerék, de van identitáserősítő szerepe is. Körülbelül 100 szerződött partnerünk van megközelítőleg 200 elfogadóhelyen, és átszövi a város szinte teljes termékpalettáját. Élelmiszerekkel kezdtünk, de most már van benne kézműipari termék is, köztük a Nánási Portéka védjegy használói közül mintegy negyvenen. Ezek többnyire élelmiszerek, mégpedig az önkormányzat biotemékei, zöldségek, húsok. Persze a bioélelmiszerekkel rohanhatnánk a budai nagybani piacra, ahol azokat nagyságrendekkel drágábban el tudnánk adni. A társadalmi felelősségvállalás jegyében azonban a termékeinket helyben szeretnénk értékesíteni, és nekünk az a célunk, hogy ha lényegesen kisebb haszonnal is, de azokat helyben fogyasszák el az emberek. Egy másik elképzelésünk az, hogy a helyi közétkeztetésbe szeretnénk minél többet bevinni a biotermékekből – sorolta a városvezető.

Szólláth Tibor azzal folytatta, hogy a rövid ellátási láncot teljesen megvalósították; ők most a termőhelytől, a szántóföldtől a menzaasztalig teljes folytonosságát tudják biztosítani a hálózatnak. Így minőségi élelmiszert kapnak a diákok. Ezt középpontba állítva kicsit küldetésének is érzi, hiszen a jövedelmező üzletágnál számára fontosabb a Hajdúnánáson felnövő gyermekek egészsége, továbbá az, hogy az emberek a helyi piacon hozzá tudjanak jutni az ökológiai termesztésű termékekhez. – Nem működik nagy haszonnal, de a társadalmi felelősségvállalás az önkormányzat számára többet ér, mint hogyha máshol drágábban adnánk el az áruinkat – teszi hozzá a polgármester, majd elmondja, hogy „egy fecske nem csinál nyarat”, azaz azzal, hogy az önkormányzat a közmunkaprogramban ökológiai termesztést honosított meg, példájuk még nem feltétlenül ragadós a hajdúnánási konyhakertészek körében. Szembemennek ugyanis a sok évtized alatt rögzült kertészkedési szokásokkal. Ellenben alternatívát kínálnak, és ez alapján többen felismerhetik, hogy van egy másféle termelési lehetőség is.

Irány a strand!

Szólláth Tibor arról is beszámolt, hogy a Nánási Portékához kapcsolódva a városi gyógyfürdő mintha felértékelődött volna. Nagyon sokan jönnek, és a klasszikus útirány Borsod-Abaúj-Zemplén megye – Hajdúnánás. Ennek okáról a városvezető magyarázattal is szolgált. 

Ezzel egy sajátos együttműködés alakult ki a borsodi szénbányák szakszervezeti világával, így az elmúlt 50-60 évben nagyon sok ember érkezett Borsodból. Most is jönnek, csak éppen az a nemzedék, akik gyermekként jártak ide, és most ők hozzák az unokáikat. A borsodi vonal mindig erős volt. Ehhez társult a nyíregyházi és újabban a debreceni. Mindkét megyeszékhelyről sokan érkeznek. – Talán az ár-érték arányban keresendő a fürdőnk népszerűségének az oka, továbbá szokták mondani a strandunkról, hogy az családias, nyugodt fürdő – tette hozzá Szólláth Tibor.

Inkább több kisebb, mint egy nagy

A város gazdasági erejének növelése miatt kezdte el az önkormányzat az ipari park építését, és ezért várják, hogy a környező nagy települések után talán „fölfedezik” Hajdúnánást is. Annál is inkább, mert még mindig sajgó pontja Nánásnak a Tungsram-gyár 1990-es években történt bezárása. Akkor azt megvásárolta egy multinacionális cég, majd röviddel azután bezárta. Körülbelül 1500 ember dolgozott a telephelyen, és az a munkaerő, az a fizető kereslet azóta is hiányzik. Ezt követően sokan elmentek Hajdúnánásról, akkor jelentős lakosságszám-csökkenés jellemezte a várost. – Azt gondolom, valami hasonló nagybefektető gazdaságunkra kedvező hatást gyakorló tevékenysége révén lehetne visszaépíteni a lakosságszámot, növelni a helyi fizetőképes keresletet – véli a polgármester. – Bár én személy szerint jobban örülnék, ha több kisebb üzem jönne, a sérülékenységünk miatt. Annak a lehetősége, hogy egyszerre öt-hat üzem érkezik, kisebb, mint ha idejön egy nagy. De nem nagyon válogatnánk, igazából egy középmezőváros vagyunk. Szerintem jó feltételrendszerrel, most már nagyon jó megközelíthetőséggel. A munkakultúra tekintetében is megfelelő vonzerővel rendelkezünk. A befektetők számára vannak területeink, továbbá a városban nagyon jó a képzés színvonala.

Hívják az egyetemet

Egy időszakban nagy volt az elvándorlás a városból. Mára azonban a statisztikai adatok mutatják, ez a kedvezőtlen folyamat jelentősen lassult, sőt közel vannak a trendfordulóhoz. Alapvetően azonban – utalt a korábban elmondottakra Szólláth Tibor – egy pici gazdasági erő kellene a városnak ahhoz, hogy az elköltözéssel szemben reális alternatívát kínáljanak. Ezt egyelőre különböző támogatásokkal igyekszik pótolni az önkormányzat annak logikája mentén, hogy Nánáson élni ne hátrány, hanem lehetőség legyen. E gondolat mentén alakították ki az egészségügyi, az oktatási, a kulturális- és a közintézmény-hálózatot. Mindez jól működik, és jelentős térségi kihatása is van. A fiatalok városban tartásához nagyon fontos a lakhatásuk támogatása. Ebben az elmúlt években részben állami támogatásból, de főleg saját erőből nagyot lépett előre Hajdúnánás. Az utóbbi szűk tíz évben a fiataloknak mintegy 50 fecskelakás jellegű, teljesen felszerelt otthont alakítottak ki. A város gimnáziuma a megyében a legjobbak közé tartozik. Amikor megszűnt annak a lehetősége, hogy a települési önkormányzat legyen a fenntartója, a református egyházhoz fordultak, hiszen korábban református főgimnázium volt a nánási. Ugyancsak a település presztízsét növeli a Debreceni Egyetemmel 2015-ben megkötött együttműködési megállapodás, melynek egyik célja az volt, hogy a Hajdúnánáson érettségizettek a Debreceni Egyetemen tanuljanak tovább. – Ez – véli Szólláth Tibor – mind a két félnek jó. Nánás egy közepes nagyságú város, sok végzős diákkal, és közel van Debrecen. 

Ráadásul a Debreceni Egyetem jó képzési színvonalú, az egyik legnagyobb tudásközpont Magyarországon. Az egyetemmel 2015-ben elkezdődött kapcsolat a reményeink szerint tovább folytatódik. Szeretnénk, ha Debrecen otthon érezné magát Hajdúnánáson, és valamilyen formában megjelenne nálunk, akár képzési hellyel is. Ezt megvalósíthatónak látjuk. Ha alapképzésben nem is, de valamilyen kihelyezett, rövid ciklusú képzés vagy kihelyezett tanszék formájában van realitása. Az iránya, ami most ösztönösen látszik, az a mezőgazdaság. Mi egy erős mezőváros vagyunk, és az itteni cégeknek már sokoldalú és mély kapcsolatai vannak az egyetemmel. Ráadásul az elmúlt években a kelet-magyarországi ökológiai gazdálkodással foglalkozó civil világnak egy térségi központjává is váltunk. Mindez pár éven belül akár egy kihelyezett tanszéket is eredményezhet Hajdúnánásra. Ehhez mi jelentős infrastruktúrát is ajánlunk.

Termálvízfűtés a jövő útja

Napjaink aktualitásaira térve Szólláth Tibor az energiahordozókhoz kapcsolódó bizonytalanságokat említette elsőként. Hajdúnánás kedvező helyzetben van, hiszen a város az elmúlt tíz évben szinte mindegyik középületét felújította és energetikailag rendbe tette. Az azonban látható, hogy ez nem volt elég, további lépéseket kell tenni. Ebben a geotermikus energiában lát jövőt a polgármester. – Nekünk volt egy kudarcunk, 2013–2014-ben próbáltuk átállítani a teljes távhőfűtést a geotermális rendszerre. Sajnos ez akkor nem sikerült. Ezt szeretném most újragondolni a megyei önkormányzat segítségével. Van három kutunk, amiből jelentős hőmennyiséget tudnánk hasznosítani.

Ez a strandunk fenntarthatósága szempontjából rendkívül fontos. Erre már nyertünk pályázati támogatást – folytatta a városvezető.

A polgármester beszélt az iparfejlesztés folytatásáról, mégpedig a nagy debreceni beruházásokra rácsatlakozva. Elképzeléseik vannak, főleg a zöld infrastruktúrában szeretnének lépni. Nem iparfejlesztés, viszont a hajdúnánásiak számára fontos a Hősök ligete szabadidőközponttá alakítása, oda programok szervezése. A hányattatott sorsú terület volt például illegális hulladéklerakó is, egy jó tízéves munka után a város egyik leglátogatottabb és legelfogadottabb szabadtéri közösségi terévé vált. Most újabb fejlesztésekkel szeretnék még vonzóbbá tenni a területet.

T. T.