Népviseletbe bújik Hortobágy alpolgármestere

– Itt nőttem fel, a Hortobágyon. A tehetségeket felkaroló, tehetségeket kinevelő község volt akkoriban Hortobágy. Ez a tevékenység az évek, évtizedek múlásával sajnos veszített fényéből, mert sokan már elköltöztek. A 2019-es önkormányzati választáson tagja lettem a hortobágyi önkormányzati képviselő-testületnek, egy ideje pedig már a község alpolgármestereként szolgálhatom a közösségemet. Ebben a minőségemben kitágultak a lehetőségeim, és arra törekszem, hogy valamit vissza tudjak építeni az én gyermekkorom Hortobágyából, vissza tudjak hozni az úgynevezett hortobágyi idillből, amibe a tehetségnevelés éppen úgy beletartozik, mint a pezsgő falusi élet. Ennek elkezdtük lerakni az alapját, ebben vehetek részt tevőlegesen – vallja Szarka Zoltán, a puszta falujának alpolgármestere, aki ízig-vérig hortobágyinak érzi magát, itt járt iskolába, ide születtek a gyermekei, itt él a családjával, vállalkozásában dolgozik, és bár műszaki embernek vallja magát (fuvarozási és autószerelő vállalkozása van, 15 embernek ad megélhetést), soha nem hiányzik a falu kulturális és közéleti eseményeiről.

Hajdú Steve az egyik híresség

– Az én gyermekkoromban egy pezsgő, viszonylag nagy lélekszámú település volt Hortobágy. Az állami gazdaság korábban ide vonzotta a munkaerőt, családok itt telepedtek le. Minden lehetőséget biztosítottak a házépítéshez, a munkához, az iskolába járáshoz. Sok jó, köztük néhányan kiváló képességű diák tanult a helyi iskolában. A tanárok itt laktak a faluban, bármikor találkozhattunk velük, és szerintem ez is segítette azt, hogy a sport- és a tanulmányi versenyeken rendre megállták helyüket a hortobágyiak.

Hogy csak néhányukat említsem: Orbán András, az egyik debreceni autókereskedés tulajdonosa is hortobágyi gyökerekkel rendelkezik, vagy Hajdú Steve, a népszerű színész itt nőtt fel, Kovács Attila rockzenész és Lévai László is hortobágyi. Sokat elgondolkodtam azon, mi lehet az oka annak, hogy ilyen sok tehetséges embert bocsátott ki Hortobágy. Ez valószínűleg azért alakult így, mert akkoriban az emberek a Hortobágyi Állami Gazdaság kínálta munkahelyre, egy fiatal, alakulóban lévő településre érkeztek ide lakni. Jöttek az ország legkülönbözőbb részeiről.

Itt telepedtek le, vállaltak munkát, a jó képességűek valószínűleg a bátrabbak voltak, ők el mertek jönni, vagy mertek változtatni az akkori életükön.

Karikásostor a lányoknak

De nézzük, mi mindennel foglalkozik, milyen területen tud településéért tenni Szarka Zoltán. Azzal tisztában van, hogy a régi életet visszahozni igen kevés az esély, arra viszont van, hogy javítsanak a helyzeten, főleg azzal, hogy közösségeket teremtenek, azokat igyekeznek összetartani. Rendszeresen szerveznek programokat a legkülönbözőbb korosztályoknak, ezzel is igyekeznek vonzóvá tenni Hortobágyot.

Bár az alpolgármester műszaki beállítottságú ember, számára nagyon fontos a hortobágyi hagyományok megélése. Nagyon szívesen ölti magára a helyi viseletet, hagyományőrző rendezvényen mindig abban jelenik meg. Gyermekei is népviseletben vannak mellette, és még a lányoknak is van karikás ostoruk. Mi több, munkatársait, ismerőseit is biztatja, hogy viseljék ők is a hortobágyi népviseletet a jeles alkalmakkor. – Tehát ezt próbáljuk terjeszteni. Én egy falunapon úgy érzem jól magam, amikor a környezetemben mindenki tényleg a helyi népviseletet fölveszi. Az egy pluszt ad, nemcsak odamegy az ember, és egy bográcsban megfőzi az ételt, hanem az öltözetünk egyfajta körítés az ottani részvételünkhöz. Ezzel érezzük igazán sajátunknak, ezzel éljük meg a kultúránkat – mondja Szarka Zoltán, aki hozzáfűzi, hogy mind több olyan eseményt szerveznek, ahol a hortobágyi identitást tudják erősíteni, bemutatni, megmutatni a falu, a tájegység kincseit és lehetőségeit. A programokon természetesen mindig fellépnek a helyi hagyományőrző- és kulturális csoportok, akik maguk is, és persze azok tagjai is megismerik, továbbadják a hortobágyiságot. – A Hortobágy az hortobágyi legyen! Ez a cél! – zárta gondolatait Szarka Zoltán, a puszta falujának alpolgármestere.

CH