2023.01.31. 20:00
Fény derül a debreceni 24 emeletes titkaira – a főépítész és a lakók is megszólalnak – fotókkal
A Debrecen kapujában magasló toronyházat 1973-ban adták át a lakóknak, könyv is készül az ikonikus épületről.
A földszinten irodák és üzletek, míg a fölötte levő összes többi szinten összesen 209 lakás található, amikben megközelítőleg 800 ember él.
Forrás: Czinege Melinda
Több tucat érdeklődő gyűlt össze hétfő délután a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara (HBMÉK) Sarló utcai épületében, mindannyian Debrecen ikonikus toronyházának történetére voltak kíváncsiak. A közönség soraiban több építész szakember foglalt helyet, akadtak közülük olyanok, akik hajdan részt vettek a Petőfi tér ma is megosztó véleményt formáló létesítményének építésén, és voltak olyanok is, akik sok éven keresztül éltek annak falai között.
A jubileum alkalmából tartott szakmai beszélgetésen China Tibor építész, a HBMÉK elnöke és Kovács Péter DLA építész, egyetemi docens, a Debreceni Egyetem oktatója vettek részt. Mielőtt az előadók belemerültek volna a múltidézésbe, Löki Viktor, a Streets of Debrecen szerzője elmondta, hogy a félszáz éves évfordulóra különleges ajándékkal szerettek volna készülni, így idén nyáron a terveik szerint a könyvespolcokat ékesíti majd a debreceni toronyházról készült kötet.
Mint mondta, a könyvhöz jelképesen 24 fejezetet terveznek, melyekben többek között interjú olvasható majd a toronyház főépítészével, a gondnokkal és a lakókkal, valamint a környékbeli üzletek dolgozóival. A könyv egyik fejezetét a hétfői beszélgetés leirata alkotja majd.
Előadás a Debrecen kapujában lévő toronyházban, mutatjuk a kilátást az épület tetejéről.
Fotók: Czinege MelindaMilyen akaratból épültek?
China Tibor építész előadásában a világ legmagasabb épületeiről beszélt, arról, hogy mégis miféle igény, milyen akarat hozza össze a világ kirívóan magas létesítményeinek megépítését? Prezentációjában kifejtette: a szakrális és a funkcionális igény mellett megjelenik a gazdasági erő és a politikai ideológia reprezentációja, továbbá a nagyravágyás és a vetélkedés fogalma is. Érdekességként megjegyezte, hogy jelenleg Európa tíz legmagasabb épületéből hat Oroszországban található, ebből mindössze egyetlen helyezkedik el Szentpéterváron, a többi mind Moszkvában épült fel. A tíz dobogós hely közül további három Isztambulhoz köthető.
Az építész szerint ezekből a példákból élesen kirajzolódik, hogy Európa keleti országai kifejezetten vágyják és igénylik az épületek adta erődemonstrációt.
Debrecen a második a sorban
China Tibor hazánk legmagasabb épületeit is bemutatta a közönségnek. Néhány érdekességet megosztott a 314 méter magas Lakihegyi adótoronyról, melyet annak idején a német erők is meg akartak semmisíteni; beszélt a legmagasabb betonból épült épületről, a AES-Tisza II Erőmű kéményéről, melynek falát 1993-ban egy szülni készülő asszonyt szállító mentőhelikopter ütközése rombolt. Felidézte, hogy bár sajnálatos módon ez a baleset tragikusan végződött, a torony nem sérült komolyabban, egy lyuk keletkezett benne. Bemutatta a legmagasabb ember által is használt hazai épületet, a Mol-csoport új székházát, melyet tavaly adtak át hivatalosan. Elmondta, hogy a legmagasabb szakrális épületünk az Esztergomi bazilika, középületünk pedig a Parlament.
A találkozó apropójának témáját érintve külön ejtett szó Magyarország legmagasabb lakóépületeiről. A rangsorban az első helyet a pécsi 25 emelet magas toronyház tudhatná magáénak, viszont ezt az épületet lebontották, így a listavezető a szolnoki toronyház a maga 81 méter magasságával és 22 lakott emeletével. Az épület tetején csillagvizsgáló található.
A második helyen ünnepelhet a félszáz éves jubileumot megélt debreceni toronyház. A cívisek rekordját pedig az újpalotai, a gyöngyösi, a miskolci, a salgótarjáni, a veszprémi és az újszegedi toronyház követi a sorban.
– Látható, hogy az ország eléggé felborult a toronyszerű épületek elosztása tekintetében, hiszen mindössze kettő található a Dunántúlon. Azt gondolom, hogy ezek az épületek valamilyen szinten az iparfejlesztést jellemezték az érintett városokban – mondta a szakember.
Karban kellene tartani
Kovács Péter DLA építész előadása kezdetén elismeréssel szólt a korábbi idők szakembereinek hihetetlen mértékű technikai tudásáról, s mint mondta, enélkül nem épülhettek volna fel ezek a lenyűgöző épületek. Prezentációjában Debrecen ötvenéves toronyházának létrejöttét járta körbe. Beszélt arról az igényről, mely alapján megszületett a Petőfi téri toronyház gondolata. Ez pedig nem volt más, minthogy az akkori idők elöljárói azt szerették volna, hogy a háború után megépült új pályaudvar mellett, a Piac utca ezen végében is ékeskedne egy meghatározó épület. A városnak e terület az egyik – ha nem a legmeghatározóbb helyszíne a közlekedés szempontjából. A szakember videóinterjút játszott le, melyben Szabó János építész, a cívisek toronyházának egyik tervezője osztott meg részleteket az épületről.
A tervezőmérnök a Kanadában leforgatott felvételen úgy fogalmazott: ha az épületet karban tartották volna, akkor ma is kiváló állapotban lenne.
Kovács Péter előadásában a ’70-es években készült fotókat is vetített a közönségnek. E felvételek a debreceni toronyház egykori pompáját elevenítették fel. Azt a képet mutatták meg, mely szerint fénylő fehér, reklámplakátoktól, szennyeződéstől és graffititől mentes csúcslétesítményt hoztak létre az alföldi városban.– Ez a nagyon jó minőségű épület kilógott a paneles tömeggyártás sorából – hangsúlyozta Kovács Péter. Több más mellett e Debrecenben álló épület példájával is rámutatott arra, hogy olykor hajlamosan vagyunk elfelejteni, micsoda értékes tervezői vannak Magyarországnak. Emlékeztetett arra, hogy bizonyos korszakokban a Petőfi tér monstruma is több negatív kritikát formált, és hogy olykor furcsán viszonyulunk egy-egy építési korszakhoz. Elmondta, hogy például a rendszerváltás előtti időszakra sokszor azzal az attitűddel nézünk, hogy ami akkor történt, akkor jött létre, az nem is lehet jó.
Az építész úgy fogalmazott, ezt a gondolkodásmódot szeretné megváltoztatni, és rámutatott, hogy azok a mérnökök, akik hajdan a debreceni Petőfi tér kialakításán dolgoztak, magas tudású szakemberek voltak. Szavai szerint a 24 emeletes toronyház egy olyan épület, melyre méltán lehetne büszke a cívisváros.
BBI
