2023.02.23. 10:56
Elfogadták Debrecen költségvetését – vita és a DK nélkül
Forrás: Kiss Annamarie
Február 23-án, csütörtökön tartotta soron következő ülését Debrecen képviselő-testülete a Vármegyeháza Árpád termében.
A közgyűlésen tárgyalták a cívisváros 2023-as évre szóló költségvetését, melynek négy stratégiai, központi témaköre van: a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a környezetvédelem és fenntarthatóság, valamint az egészségvédelem.
Átfogóan Papp László korábban ismertette már a költségvetést, majd az egyes területeket az alpolgármesterek fejtették ki.
Mielőtt azonban a város életében az egyik legfontosabb döntést tárgyalták volna, Gondola Zsolt ügyrendi kérdést intézett: Miért vannak itt huszárok? – kérdezte. Kiderült, a folyosón álló közterület felügyelőkre gondolt. Szekeres Antal főjegyző megnyugtatta, csak azért vannak itt, mert nem saját ingatlanban tartják a közgyűlést, a közterület-felügyelők abban segítik a jelenlévőket, hogy csak a rendelkezésre bocsátott helyeket használják.
Majd egy perces néma főhajtással emlékeztek Gulácsi Anna Ilonára, a Demokratikus Koalíció (DK) debreceni önkormányzati képviselőjére, aki január 21-én hunyt el.
Az első napirendi pont tárgyalása előtt Vaszkó Imre (DK) kért szót. Mint mondta, ez a költségvetés hatalmas munka volt, viszont úgy véli, a városvezetés, a politika „nyakon öntötte” ezt egy olyan mázzal, ami elfogadhatatlan. Cinikusnak nevezte a költségvetésnek a zöld fejlesztésekre, a környezetvédelemre vonatkozó részét az akkumulátorgyár tükrében. A DK képviselői tudatos félrevezetésnek tartják ezt, ezért Vaszkó Imre kijelentette, hogy nem vesznek részt ezen a szavazáson, ki is vonultak a – szavai szerint – költségvetési vitának nevezett bábszínházról.
Nehéz időszakban
Papp László polgármester (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott, a költségvetésnek alapvetően a város működését és fejlődését kell szolgálnia. Elmondta, hogy a gazdaságfejlesztésnek vannak rendkívül pozitív következményei, de vannak olyan velejárói is, amiket nem lehet a pozitív kategóriába sorolni, ugyanakkor ha összességében nézzük, akkor „pozitív irányba mozdul a történet”. Kifejtette, a költségvetés egy nehéz időszakban született, de biztosítani tudja azt a dinamikát, amit az elmúlt években tapasztalhattunk a város életében.
Minden nehézség ellenére minden olyan fejlesztést megvalósítottunk, amit megígértünk a lakosoknak
– szögezte le Papp László, aki köszönetet mondott a gazdálkodási főosztály precíz munkájáért. Kifejtette, a 2023-as költségvetésnek szembe kell néznie a magas infláció következményeivel, s emiatt egy magas béremelési igénnyel is, ezt ki kell tudnia gazdálkodni. Úgy véli, nehéz megtalálni az egyensúlyt a fejlesztéspolitika és a városüzemeltetés között.
Ebben az évben eltolódik a város működése irányába a súlypont a tavalyihoz képest; 2022-ben 54 százalék volt a beruházási célú forrás, ebben az évben a 181 milliárd forintos letisztított főösszegből 50 milliárd forintot terveznek fejlesztésekre és beruházásokra, a többit a város és az intézményei működtetésére, üzemeltetésére.
A polgármester ismertette a költségvetés főbb pontjait, melyhez egyetlen ellenzéki hozzászólás érkezett, Madarasi Istvántól (MSZP). Vita nélkül, 24 igen, öt nem, és egy tartózkodás mellett elfogadta a közgyűlés a költségvetési rendeletet.
A debreceni közgyűlés ülése 2023. február 23-án
Fotók: Kiss AnnamarieNincs korlát
A költségvetés négy központi témaköréről egyenként szólt a polgármester. Kijelentette, Debrecennek sem energia, sem természeti erőforrás, sem munkaerő korlátai nincsenek a gazdaságfejlesztés vonatkozásában. Mint mondta, „szirénhangok” mondják, hogy nincs megfelelő mennyiségű energia a jövőben itt működő üzemek számára. A polgármester rámutatott, a központi költségvetésből az állam fedezi azt a fejlesztést, amely biztosítja hosszútávon a debreceni gazdaság energiaellátását. A természeti erőforrások, a víz vonatkozásában is sok aggodalom fogalmazódott meg. Papp László leszögezte: a felszíni vizeink nem az ipart szolgálják, de a város vízháztartását is növeli a Civaqua-program.
Egy innovatív megoldással fogjuk a gazdasági igényeket kiszolgálni, a szürke vízzel
– hangsúlyozta a városvezető. Hozzátette: folyamatban van a kidolgozás arra vonatkozóan, ne csak az ipari víziközműfejlesztés valósuljon meg, hanem a lakossági is, hiszen voltak problémák az elöregedett rendszer miatt – lásd Rakovszky utca.
A közlekedésfejlesztés kapcsán kitért arra, hogy az ez évi program zászlóshajója a belváros parkolómérlegét javító Sas utcai mélygarázs megvalósítása. A közlekedésfejlesztésre kétmilliárd forintot fordítanak: 1,3 milliárdot aszfaltozásra, 500 milliót lakossági kezdeményezések megvalósítására különítenek el, 150 millió forintot pedig járda- és lépcsőfelújításra.
Ugyanakkor a várost érintő állami beruházások is zajlanak, márciusban elkezdődik a 471-es út belterületi szakaszának első üteme – tudatta a polgármester.
A környezetvédelmi szempontok kapcsán a polgármester kifejtette, ezen a területen reflektálnak a gazdasági növekedésre, melynek van szén-dioxid-kibocsátó hatása. Papp László szavai szerint nem kívánja homokba dugni a fejét, éppen ezért tesznek azért, hogy a kibocsátás csökkenjen. Mint mondta, a közlekedés jövőbeni átalakítása az egyik legnagyobb motorja lesz ennek. Rámutatott, a szén-dixod-csökkentés kapcsán évek óta végzik az intézményrendszerek átalakítását, a megújuló energiaforrásokra való átállást, napelemek és hőszivattyúk telepítésével csökkentik a gáz- és energiafelhasználást. Rámutatott, ebbe illeszkedik bele a panelprogram újraindítása is, melyre a költségvetésből 500 millió forintot különítenek el. Elkezdik a város közvilágítási rendszerének átalakítását is, ezt a drasztikus energiaár-növekedés kényszerítette ki.
Hangsúlyozta, hogy a zöldterületi kiadások 27 százalékkal, a kertségi fejlesztések 47 százalékkal növekednek, a városüzemeltetési kiadások több mint 57 százalékkal, a beruházási főösszeg a súlyponteltolódás miatt csökken az előző évhez képest, de még így is 52,6 milliárd forinttal egy kiemelkedően magas beruházási rátát tudnak fenntartani, a működési költségvetési kiadási főösszeg több mint 44 százalékkal növekedik. Ebben a tekinteteben rendkívül nagy szerepe van annak, hogy egy átlagos, 15 százalékos béremelést hajtanak végre a város intézményrendszerét és nonprofit cégeit illetően. 42 költségvetési szervet és a polgármesteri hivatalt tartja fent a város költségvetése. A kulturális ágazatban a 20 százalékos bérkiegészítést betervezték, eben az ágazatban a 15 százalékos béremelést a 20 százalékos bérkiegészítésre számolták. Tudatta,
komolyan kell dolgozni azon, hogy az óvodai, bölcsődei dolgozók megtarthatók legyenek, ezért a béremelésen túl egy 70 ezer forint/év cafeteria is be van tervezve.
A hozzászólásokban Papp Viktor frakcióvezető (Fidesz) megjegyezte, érdekes anomália, hogy a Pénzügyi Bizottság elnöke kivonult a város legfontosabb napirendi pontjának tárgyalásáról. Úgy véli, 1998 óta Debrecen városvezetése mindig valamilyen koncepció mentén fejleszti a várost, nincs ez másként idén sem, úgy véli, a költségvetésben a mindennapi problémákkal is foglalkoznak. Kiemelte, fontos, hogy a város egységesen fejlődjön, megemlítette a kertségi fejlesztési programot, amire 5 milliárd forintot különítettek el, ez a program az emberek problémáira ad választ.
Papp Csaba képviselő (Fidesz) a Mozdulj, Debrecen! programról beszélt. Mint mondta, az elmúlt egy év tapasztalatai bebizonyították, hogy szükséges és fontos ez a tevékenység. A tavalyi 60 millió forintból sikerült felújítani a Szent Anna utcai ingatlan tetőszerkezetét, az idei 60 millió forintból pedig befejezik a felújítást, és itt lesz a mozgalom központja.
Madarasi István képviselő (MSZP) arról beszélt, hogy a képviselőknek az a dolga, hogy a költségvetéssel kapcsolatosan szembeállítsa a hatalmon lévőket a politikai eltérésekkel. Úgy véli, ez egy politikai vita, de szerinte ez a tér erre nem alkalmas. Szerinte annyira nem rózsás a helyzet, mint ahogy azt a polgármester előrevetítette. Úgy véli, meglepő volt, hogy a költségvetés tárgyalásakor az ismertetés egy része az akkumulátorgyárról szólt. – Nem arról kellene szólni, hogy miért kell mindenáron egy ilyen akkumulátorgyárat idehozni Debrecenbe – mondta Madarasi István. Kiemelte, hogy az útfejlesztésre nagyobb összeget kellene fordítani, és szerinte a kormányzat ellehetetleníti az önkormányzatokat, úgy véli, nincs szabad mozgásterük a pénzükkel való gazdálkodásban.
Papp László leszögezte, a költségvetés minden körülmények között a debreceni polgárok érdeket szolgálja. – Lényegesen nagyobb fejlesztési mozgástérrel rendelkezünk, mint a vidéki önkormányzatok bármelyike – reagált a hozzászólásra. Az útfejlesztések kapcsán felidézte, az elmúlt 2 évben 24 utcát aszfaltoztak, emellett az úrfelújítási munkák folyamatosak, és csomópontokat építenek át.
A debreceniek mindent megérdemelnek, azért dolgozunk, hogy tudjuk biztosítani a mindent is. De vannak korlátaink is
– summázta a polgármester, majd megköszönte az ellenzéki képviselőnek, hogy legalább hozzászólt a napirendi ponthoz, bár egyetlen módosító indítvány sem érkezett.
KD