Bemutatkozik a debreceni kancacsalád négy tagja a Mátai Ménesben – fotókkal

A hortobágyi Mátai Ménesben rendkívüli helyszínen, egy sportistállóban tartottak sajtótájékoztatót csütörtök kora délután, melyen kiderült, miként ér össze a jelenben a Hortobágy, a Mátai Ménes és Debrecen lótenyésztési múltja. A karámok előtt Puskás István, Debrecen alpolgármestere, valamint Torbik Ákos, a Mátai Ménes projekt és turisztikai osztályvezetője beszélt a közös munkáról, továbbá a debreceni kancacsalád történetéről.

Mint megtudtuk, az 1670-es évekre nyúlik vissza a Debrecen Városi Tanácsi Rendelet, amelyben engedélyezték a hortobágyi legelőkön a lovak tartását és legeltetését, továbbá innen számítjuk a hortobágyi lótartás kezdetét. – Nóniusz lovakkal az 1800-as évek közepén és első felében találkozhattunk az Alföldön, melyek Mezőhegyesről kerültek ide. 1828-tól 1944-ig a Mátai Ménesnek Debrecen volt a tulajdonosa és virágkorát élte, a nóniusz lovak akkoriban pedig kiemelt fajtának számítottak a kiváló fogatoló és gigaerejüknek köszönhetően – mondta el Torbik Ákos. Hangsúlyozta: elsősorban a fogatozásban használták előszeretettel ezeket a lovakat. 

Torbik Ákos elárulta, anno a protokolláris vendégeket díszötös fogattal szállítottak, valamint a Debreceni Egyetem alapításának évében is a debreceni kancacsalád díszfogata volt jelen. – 1861-ben kilenc Debrecen városi kancacsalád volt a ménesben, majd 1944 után a gazdaságban más tenyésztési szempontok kerültek előtérbe és a családok feledésebe merültek, nem voltak kiemelt jelentőségűek. Sajnos mára a kilencből nyolc kancacsalád elveszett, egyetlen egy, a Debrecen város 4-es kancacsaládja felmenői állnak a mellettünk lévő karámokban, két kanca és egy-egy csikója – mutatott rá az egymás melletti ólakra. Beszámolt arról is, a cél, hogy hosszú távon is büszke tagja legyen a debreceni kancacsalád a ménesnek, és azon lesznek, hogy egy díszötös fogatnak innen kerüljön ki mind az öt lova a következő években.

Kiderülnek a nevek

Debrecen város genetikai örökségét jelenleg a Nonius-52 Álarc és a Nonius XV-53 Félszeg nevű tenyészkanca tartja életben a Mátai Ménesben. Ezt a kulturális és tenyésztési értéket a remények szerint sikerül stabilizálni a februárban Hortobágy Nonius-81 Zsiga és a Hortobágy Nonius-73 Árnyas nevű apamének után születendő csikóikkal. Puskás István alpolgármester méltatta a Mátai Ménes munkásságát, elmondta, az év elején szerzett tudomást a kancacsalád történetéről, melyről azt szerette volna, ha mindenki megtudja: a hortobágyi ménes őrzi Debrecen történetének egy darabkáját. – A város napján rendezik meg a névadó eseményt, ahol a csikókkal is lehet majd találkozni. Mindkét kancának született idén csikója, melyeknek „hivatalos” elnevezése Debrecen város napján, kedden 9-12 óra között lesz Debrecenben, a Baltazár Dezső téren. 

ND