2023.04.20. 09:38
Debreceni akkumulátorgyár: a bíróság a helyi választási bizottság döntését helybenhagyta
Mutatjuk, milyen kérdést szerettek volna feltenni a helyi népszavazáson.
A törvényszék felülvizsgálta a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét, amelyet azonban nem tartott alaposnak
Forrás: Illusztráció / Shutterstock
A Debreceni Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma április 18-án népszavazási ügyben hozott közigazgatási döntés jogszerűsége tárgyú nemperes eljárásban végzést hozott, amely szerint helybenhagyta a Debrecen Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága által meghozott határozatot – tudatta csütörtöki közlésében a cívisvárosi törvényszék.
A helyi népszavazásra javasolt kérdés, amelyet hitelesítés céljából benyújtottak az alábbi volt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”
A kérelmező magánszemély bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő a helyi választási bizottság határozatával szemben, és kérte a bíróságot, e határozatot változtassa meg akként, hogy a helyi népszavazásra javasolt kérdést hitelesítse. A törvényszék felülvizsgálta a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét, amelyet azonban nem tartott alaposnak.
A bíróság rámutatott, a helyi népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a helyi népszavazás eredménye alapján a képviselő-testület el tudja dönteni, hogy terheli-e döntéshozatali kötelezettség, és ha igen, milyen döntés meghozatalára köteles.
A helyi népszavazás kérdése azon együttes követelmények fennállása esetében hitelesíthető, ha a kérdéssel érintett ügy a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, másrészt pedig maga a kérdés teljesíti az egyértelműség és világosság feltételét. A bíróságnak különös felelőssége van abban a kérdésben, hogy csak olyan kérdés kerüljön az aláírásgyűjtés fázisába, mely tárgyban az Alaptörvény és a vonatkozó jogszabályok alapján valóban lehet népszavazást tartani.
Itt nem arról van szó, hogy megakadályozná azt, hogy az állampolgárok dönthessenek a kérdéses ügyben, hanem arról, hogy egyértelmű legyen a kérdés, amiben döntenek.
A megfogalmazott egyértelműségi feltételnek két iránya van: egyrészt a választópolgári, másrészt pedig a jogalkotói egyértelműség vizsgálata. A Kúria joggyakorlata szerint a népszavazásra bocsátandó kérdésekkel szembeni alapvető követelmény az, hogy az egyféleképpen értelmezhető és világos, a magyar nyelvtan szabályainak megfelelő legyen, azt az átlagosan tájékozott választópolgárok jól megértsék, átlássák annak jelentőségét, lényegét és következményeit, ezáltal tudatosan és átgondoltan tudják jogaikat a szavazataik leadása útján gyakorolni.
Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában kifejtette, a népszavazáshoz való jog mint alanyi jogként érvényesíthető politikai alapjog garanciája a felteendő kérdés egyértelműsége. Ebben a körben vizsgálandó az egyértelmű megválaszolhatóság, aminek viszont feltétele az, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés világos és egyféleképpen érthető legyen.
A lényeg, hogy a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét azért, hogy tudatosan, átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogalkotói munkát meghatározni. A bíróság kiemeli, hogy az egyértelműség követelményét sérti az, ha a választópolgároknak a kérdés alapján a döntésük valamennyi, érdemi következményét nem láthatják át.
Egy korábbi kúriai döntésben rögzítésre került, hogy a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés nem lehet következményeiben kiszámíthatatlan. Sérül az előre láthatóság, ha a választópolgár szakmai ismeretek hiányában nem látja át döntése következményeit. Az egyértelműség része, hogy a kérdésben foglalt döntés ne legyen következményeiben kiszámíthatatlan.
A jelen ügyben a bíróság azt állapította meg, hogy a választópolgároktól nem elvárható, hogy a kérelmező kérdésében szereplő korlátozás valamennyi hatását átlássák. Erre vonatkozó szakismeret, adatbázis, valamint bármely viszonyítási pont (mérési eredmények, határértékek) ismerete nélkül ugyanis nem mérhető fel, hogy az óránkénti 130 köbméternél nagyobb átlagos vízigényű ipari létesítmények létrehozatalára vonatkozó tilalom milyen konkrét következményekkel, változásokkal járna.
A bíróság indokolásában arra is kitért, hogy nem felel meg a kérdésegyértelműség követelményének, ha a kérdés bár látszólag egyszerűen megfogalmazott, mégis magyarázatra szorul. A bírói gyakorlat szerint, ha a felülvizsgálati kérelemben a kérelmező a saját kérdését maga kezdi el magyarázni és kiegészíteni olyan, egyébként eredetileg a kérdésben nem szereplő kritériumokkal, melyek nélkül a kérdés hiányos, akkor az a kérdés bizonyosan nem egyértelmű.
A vizsgált kérdés egyértelműségének fentiekben említett hiányossága a kérelmező által hivatkozott jövőbeni kampányidőszakbeli tájékoztatással, társadalmi párbeszéddel jogszerűen nem küszöbölhető ki.
Kiüresítené a választópolgári kérdés-egyértelműség jogszabály által támasztott követelményét az, amennyiben az annak való megfeleléshez elegendő lenne, ha a választópolgárok a népszavazásra szánt – jelen esetben szakmai jellegű – kérdés megítéléshez szükséges kellő mennyiségű és minőségű szakmai információhoz csak a kérdés hitelesítéséhez képest időben későbbi, tartalmában bizonytalan népszavazási kampány során jutnának hozzá.
