2023.05.26. 20:00
Kiakad a cukiságmérő: állatbölcsit nyitott a hortobágyi madárkórház – fotókkal, videóval
A pünkösdi hosszú hétvégén bárki megtekintheti a sakálkölyköket és a mentett fiókákat.
A tíz sakálkölyökből már csak kettő maradt a hortobágyi intézményben, a többiek új otthonukba költöztek
Forrás: Kiss Annamarie
A madárfiókák ápolása mellett aranysakálkölykök gondozását is vállalta a hortobágyi madárkórház. Mint ahogy arról a Hajdú Online korábban már beszámolt, a Körös Vadásztársaság egyik tagja Kunszentmárton határában május 2-án talált 10 darab pár napos aranysakálkölyköt, s bár akár azonnal el is pusztíthatták volna őket, gondozás céljából felajánlották a Madárkórház Alapítványnak, annak kikötésével, hogy nem juttatják vissza őket a természetbe.
A vadőröknek alapvetően kötelező kilőniük ezeket az állatokat, ugyanis a sakálok a rókákhoz hasonlóan a szőrmés kártevők közé tartoznak, amelyeket minden módon vissza kell szorítani. A rókával szemben a sakál nagyobb testű, erősebb, akár az őzet vagy a szarvasborjút is meg tudja ölni, tehát a nagyvadakra is veszélyes lehet, azon túl egyébként, hogy – mint a vörös bundájú társa – javarészt pocokkal táplálkozik
– mondta el portálunknak dr. Déri János, a hortobágyi madárkórház vezetője. Hozzátette: a vadásztársaság tagjai mégis a szívükre hallgattak, és telefonáltak nekünk, mi pedig gondozásunk alá vettük a kölyköket, akik vadasparkokban fognak tovább élni.
Éjjel-nappal
Dr. Déri János elmondta, a sakálkölykök gondozása 24 órás felügyeletet igényel, 28 Celsius-fokos melegben kell őket tartani, melyet lámpákkal, melegítőpárnával érnek el. Kétóránként etetik őket, eleinte kecsketejet kaptak, később pedig kutyanevelő tejpótló tápra váltottak. – Az első két hétben arra kellett figyelnünk, hogy akárcsak a kutyák, ha nem alszanak, hanem mozognak, nyifognak, akkor vagy éhesek, vagy fáznak, amit orvosolni kell. Etetés után nedves törlővel ingereltük a feneküket, hogy amit megettek, az távozzon is, illetve a széklet állapotát is folyamatosan ellenőriztük, hiszen már egy apróbb hasmenés is bajt jelezhet; két kölyöknél nekünk is gyógyszeres kezelést kellett alkalmaznunk – fűzte hozzá az állatorvos.
Forrás: Kiss Annamarie
Sosem lesz kutya
Ottjártunkkor már csak két kölyök volt a madárkórházban, akik pontosan úgy néznek ki és úgy viselkedtek, mint a kiskutyák: játszottak, harapdálták egymást, s imbolygó, csetlő-botló lépésekkel fedezték fel a területet.
– Először fogadtunk be sakálkölyköket, így a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársának instrukciói szerint járunk el. Tőlük tudjuk, hogy – bár most nagyon hasonlítanak az ebekhez – a sakálokat akármennyire is emberhez szoktatják, a vadállati ösztönök bennük maradnak. A tapasztalat az, hogy amint kinyílik a szemük, a végleges gazdához kell, hogy kerüljenek, akit majd falkavezérként vagy társként fogadnak el. Fontos, hogy ne legyenek nagyon többségben az emberrel szemben, mert akkor a falka fog dominálni, ennek következtében előbb-utóbb harapósak lehetnek, vagy ha nem kellően biztonságos a vadaspark, megszöknek. Visszakerülve a természetbe kárt okoznak, s kilövik őket. Ettől próbáljuk megóvni a kölyköket. Mivel egyedül nagyon magányosak, befordulttá válnak, kettesével ajándékozzuk el őket: így kerültek többek között a hortobágyi és kunszentmártoni vadasparkokba,
s bár a nálunk maradt két kölyöknek már kinyílt a szeme, megvárjuk a pünkösdi hosszú hétvégét, hogy az érdeklődők is láthassák, megsimogathassák a kölyköket, s csak ezt követően juttatjuk el őket abba a parkba, amit személyesen választok ki a jelentkezők közül
– jegyezte meg Déri János.
Mentett bébimadarak
A madárkórházban a sakálkölykök mellett fő profiljukként természetesen mentett madarakat gondoznak: jelenleg 30-40 fiókát (kuvik, fülesbagoly, házi rozsdásfarkú) etetnek és készítenek fel az életre. Májustól folyamatos folyamatosan érkeznek a madárkórházba mentett fiókák. – Ezeknek az állatoknak nagyon gyors az anyagcseréjük, éppen ezért ha pár órán belül nem kapnak ellátást, elpusztulnak. Ha valaki sérült madarat vagy kis fiókát talál, mindenképp hívjon minket a honlapunkon található telefonszámon, hiszen a diszpécserszolgálatunk napi 24 órában kezeli a hívásokat. Országszerte vannak képzett önkénteseink, akik segítenek.
Nagyon fontos, hogy ha valaki fiókát talál, ne azzal kezdje, hogy megitatja, mert aki ehhez nem ért, megölheti a kismadarat. A csőrébe fecskendezett víz ugyanis könnyen cigányútra mehet, ami által vagy megfullad, vagy bejutva a légcsőbe másnapra tüdőgyulladást okoz, és abban pusztul el.
Nem lövünk mellé, ha túróval etetjük őket, ugyanis azt rovar- és növényevő madár is kaphatja, ráadásul nedvességtartalma is van. Ha biztosak vagyunk benne, hogy rovarevő, akkor döglött, vízbe mártott, nedves lisztkukacot javaslunk etetéshez. Próbáljuk melegen tartani, ehhez jól jöhet egy doboz, amiben akár egy meleg vízzel töltött pillepalack is biztosítani tudja a megfelelő hőmérsékletet – tanácsolta Déri János, aki szerint ha így járunk el, nagy eséllyel életben tudjuk tartani a madarat addig, amíg megérkezik a segítség.
A látszat néha csal
Mint azt a szakembertől megtudtuk, sok esetben olyan fiókákat is szeretnek az emberek megmenteni, akiknek egyébként nincs rá szükségük.
– A fekete rigók például korai fészekhagyók, ami azt jelenti, hogy amint lábra állnak, és vannak tollaik, elhagyják a fészket. Repülni ugyan még nem tudnak, de az aljnövényzetben, bokrokban elbújva nevelik a szülők őket mindaddig, amíg röpképesek nem lesznek. Nagy számban kerülnek hozzánk erdeifülesbagoly-fiókák is. Tudnak repülni, csak nem akarnak, a feketerigóhoz hasonlóan az aljnövényzetben nappal elbújva várják a szülőt. Sípoló hanggal hívják anyjukat, tehát nem azt jelenti, hogy sírnak, mert elvesztek, hanem így tudják jelezni a madáranyának, hogy hova vigye nekik az egeret. Ezért is hangsúlyozzuk mindig, hogy mielőtt bárki mentene egy fiókát, hívjanak minket – nyomatékosította a madárkórház igazgatója. Hozzátette:
természetesen az a madár, amelyiknek véres, vagy lóg a szárnya, felborzolja magát, gubbaszt, biztosan sérült; az ilyen állatokat a már említett módon tegyük lehetőleg egy dobozba addig, amíg megérkezik a segítség.
– Mi kezeljük ezeket a fiókákat, csipesszel etetjük, s segítünk nekik abban, hogy megtanulják mindazt, amit a szüleiktől lesnének el: amikor megtanulnak repülni, bekerülnek egy kórterembe, ahol madártársaiktól leutánozzák, miként kell majd viselkedniük ahhoz, hogy szabadon engedve életben maradjanak – avatott be Déri János.
Megnéztük a hortobágyi madárkórházban nevelkedő apróságokat
Fotók: Kiss AnnamarieMegkoppintja a fejet
A szakember érdeklődésünkre elmondta, a rigók és a rozsdafarkúak mellett május végével a dolmányos varjak is elhagyják a fészket, nekik azonban ilyenkor már tudniuk kell repülni.
Ha mégis olyan fiókára lelünk, amelyik nem repül, csak óvatosan közelítsük meg, a varjúmama ugyanis tettlegesen próbálja távol tartani fiókájától a betolakodót, s attól sem retten vissza, hogy megkopácsolja az ember fejét
– hívta fel a figyelmet az állatorvos. A szakember közölte, ha mégis a megmentés mellett döntünk, semmiképp ne kapjuk fel a fiókát, mert a varjúszülő azt hiszi, elvisszük, helyette inkább rakjuk egy dobozba, s valami zárt helyre tegyük, az anyavarjú ugyanis próbálkozni fog a fióka kiszabadításával. – Ha megtámadna, forduljunk vele szembe, és hadonásszunk, semmiképp ne meneküljünk, mert csakúgy, mint a kutya, annál jobban támad – magyarázta Déri János, aki elmondta, júniusban kelnek ki a fecskefiókák, így várhatóan közülük is biztosan kerül majd néhány példány a madárkórházhoz.
Programmal kedveskednek
Akik szeretnék megtekinteni a kis fiókákat és a sakálkölyköket, a pünkösdi hétvégén lehetőségük lesz rá: május 28-án, vasárnap többek a fiókák látványetetésével, kézműves-foglalkozással és egzotikusállat-bemutatóval, míg május 29-én, hétfőn az említett programok mellett a sakálkölykök etetése, gyereknapi óriás játékpark (óriás Jenga, Uno, puzzle, óriás sakk, dominó, Ki nevet a végén?) és NERF-mobilpálya várja a családokat a Hortobágyi Madárpark - Madárkórház Alapítványnál. Minkét nap fél 10-től délután 5-ig látogathatóak a programok.
PTZ
