2023.06.06. 14:00
Tartja magát Hajdú-Bihar vármegye
Negyedik legnépesebb vármegyeként az egyik legkisebb a népességfogyása az elmúlt 20 évben.
Vármegyénk népessége az egyik leglassabb ütemben fogy
Forrás: Illusztráció: MW-Archív
Hajdú-Bihar vármegye lakossága 2022. október elsején 524 ezer 272 fő volt, ezzel a negyedik legnépesebb vármegye Pest (1 millió 325 ezer 35), Borsod-Abaúj-Zemplén (626 ezer 477) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (539 ezer 153 fő) után. A legkevesebben Nógrádot (185 ezer 649) és Tolnát (211 ezer 172) lakják – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) újabb, a 2022-es népszámlálás eredményeit közlő adataiból.
Az elmúlt 20 évben Hajdú-Bihar népessége 5,24 százalékkal lett kevesebb, ami az egyik legkisebb mértékű csökkenés a vármegyék közt. (Folyamatos a fogyás: 2002-ről 2003-ra még 0,26 százalék volt, 2012-ben 2002-höz viszonyítva 1,77 százalék.)
Csak Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyékben nőtt a lakosságszám (23,62, illetve 10,4 százalékkal). A legkisebb csökkenés Fejérben volt (2,23 százalék), vármegyénk ezután negyedikként következik a sorban a lélekszámváltozás kedvezőségét tekintve.
A legnagyobb veszteséget az elmúlt két évtizedben Békés (19,68 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (16,86) és Nógrád vármegye (16,23) szenvedte el. Szabolcs-Szatmár-Beregben 8,62 százalék volt a népességfogyás húsz év alatt.
Hajdú-Biharból 2002 óta 14 ezer 150 fő vándorolt el, ide 12 ezer 400 ember jött (1750 fős mínusz).
Tíz vármegyében pozitív a mérleg, Somogy esetében épp annyian távoztak, mint ahányan érkeztek, 8 megyében mínuszos az eredmény. Legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből vándoroltak el (3 ezer 50 fő mínusz), Szabolcs-Szatmár-Bereg a második (2 ezer 950 fő mínusz), Hajdú-Bihar a harmadik e sorban.
Hódítanak a megújulók
A KSH összefoglalója szerint a tavalyi népszámlálás eszmei időpontjában, 2022. október 1-én Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, 334 ezerrel kevesebb, mint a legutóbbi népszámláláskor, 2011-ben.
Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok közül Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség. Míg a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké inkább gyarapodott. Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500 főnél kevesebben élnek.
A már végleges lakásadatok szerint Magyarország lakásállománya 4,6 millió lakásból áll, 21 százalékuk Budapesten, 52 százalékuk vidéki városokban, míg 27 százalékuk községekben található. A lakott lakások közel kétharmada téglaépítésű, 13–13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú.
A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Száz lakott lakásra 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb a 2011. évinél.
A lakott lakások 98 százaléka vezetékes vízzel ellátott. A fenntarthatósági szempontok felértékelődését jelzi a korszerű energetikai megoldások terjedése: 165 ezer lakott lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést, és 28 ezer lakás melegvízellátását segíti napkollektor. A népszámlálási adatok feldolgozása ősszel fejeződik be.
SzT
