2023.07.21. 07:00
Ha unod már, hogy vasárnap hajnalban a fűkasza zajára ébredsz
Törvény és önkormányzati rendelet is szabályozhatja a közösségi együttélést.
Sokan inkább a kellemes madárcsicsergést választanák vasárnap reggel
Forrás: Illusztráció: MW-archív
Olvashatjuk a Facebookon, hallhatjuk ismerőseinktől vagy akár mi magunk is tapasztalhatjuk, hogy bizony vasárnap hajnalban is be tud indulni az az „átkozott” fűkasza, flex vagy a körfűrész, extrém esetben pedig a zenegép, ami éjszaka támogatja a szomszédban bulizók szórakozását, az otthon pihenők legnagyobb bosszúságára. Természetesen előfordulhat, hogy a munka nem várhat, a buli pedig eldurvul, de mindig felmerül a kérdés: hol a határ? A közösségi együttélés szabályozásáról Koláné dr. Markó Juditot, Hajdúböszörmény város jegyzőjét kérdeztük.
Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának két rendelete szabályozza, hogy a zajjal járó rendezvények, cselekmények milyen módon és időtartamon belül tarthatóak. Ezekkel kapcsolatosan panaszt, bejelentést a jegyzőhöz lehet tenni; közigazgatási bírságra számíthat, aki a szabályokat megsérti
– ismertette válaszában a jegyző. Az egyik a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályairól szóló rendelet, mely egyebek mellett zaj- és rezgésvédelmi szempontból szabályozza a közterületi rendezvényeket és a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységeket. Szigorúbb kiegészítő szabályokat állapít meg a vendéglátó egységek kerthelyiségeiben és teraszain hangosító berendezés üzemeltetése, és mobil zajforrás működtetése esetében. Ilyen szabály például, hogy a lakó- és vegyes zónákban a vendéglátó egységek kerthelyiségeiben és teraszain éjfél és 8 óra között nem üzemelhet hangosító berendezés, vagy az, hogy hirdető autó nem működhet lakóterületi övezetekben munkanapokon és munkaszüneti napokon 20 óra és 8 óra között, valamint ünnepnapokon.
– A rendeletünk továbbá kimondja azt is, hogy a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő zajjal járó tevékenység – ilyen a fűnyírás, a motoros fűrész üzemeltetése, vagy a kerti traktor működtetése – nem végezhető munkanapokon 20 és 7 óra; munkaszüneti napokon (ünnepnapok kivételével) 20 óra és 8 óra között; ünnepnapokon 18 óra és 8 óra között, kivéve az azonnali hibaelhárítási munkavégzést – tette hozzá Koláné dr. Markó Judit. A rendeletben foglalt előírások betartását a polgármesteri hivatal ügyintézője, belterületen a közterület-felügyelő jogosult ellenőrizni és az előírások megszegése esetén a szükséges intézkedéseket megtenni.
Akár félmillió is lehet a bírság
– A közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről szóló rendeletünk alapján: közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, de ellentétes Hajdúböszörmény Város közössége együttélési szabályaival, azokat sérti, vagy veszélyezteti, és jelen rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősíti – ismertette a város másik rendeletének fogalommeghatározását.
A közösségi együttélés szabályainak megsértése lehet az, ha például egy közterületen tartott, hangosító berendezést igénylő rendezvényt a megengedett időhatárokon túl tartja a szervező vagy a rendezvényt engedély nélkül vagy azt az engedélyben foglalt feltételektől eltérően tartja, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít.
– A rendeletben meghatározott magatartások elkövetőivel szemben a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban önkormányzati hatósági hatáskörben a jegyző jár el. A helyszíni bírság kiszabására belterületen a közterület-felügyelő, külterületen a mezőőr jogosult. Ha a helyszíni intézkedés alkalmával a közösségi együttélés alapvető szabályait megszegő a jogsértést teljes mértékben elismeri, akkor vele szemben (a Szankciótörvény alapján) helyszíni bírságként, természetes személy esetén legfeljebb 50 ezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forint szabható ki – ismertette Hajdúböszörmény jegyzője.
Az előző rendeleteket Hajdúböszörmény város önkormányzata alkotta, így azok csak a város közigazgatásig határain belül hatályosak. Természetesen, azoknak sem kell vattával kitömniük a fülüket, akik olyan településen élnek, ahol nincs helyi szabályozás a hangoskodásra, ugyanis a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (2012. évi II. törvény) külön is szabályozza a csendháborítást.
Ez az egyik leggyakrabban előforduló eset a mindennapokban. A törvény szerint csendháborítást követ el, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja
– tudtuk meg Koláné dr. Markó Judittól. Csendháborításért pedig a rendőrségen kívül a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.
