2023.08.11. 17:30
Gyógyszerhiány ütötte fel a fejét Hajdú-Biharban is. Mekkora a baj?
Szakgyógyszerész számolt be a vármegyei helyzetről.
Kritikus fontosságú gyógyszerek is hiányoznak a raktárakból
Forrás: Illusztráció/MW-archív
Keveset hallani a híradásokban a gyógyszerhiányról, holott a betegek számára igenis valós jelenségről van szó. Szerkesztőségünkbe több panasz is érkezett arról, hogy egyes kritikusan fontos termékekből hetek-hónapok óta nem kapható a patikákban. A Haon debreceni szakgyógyszerészt kérdezett a problémáról és annak lehetséges okairól.
Debreceni Krisztián szerint gyógyszerhiány mindig előfordul a szakmában, hosszabb-rövidebb ideig 50-60 termék rendszeresen hiánycikk. A szakgyógyszerész húszéves praxisa alatt számos hasonló esetet tapasztalt, előfordult, hogy egy nagy tömegek által szedett készítmény fél évig nem volt elérhető.
Annak, hogy a jelenlegi gyógyszerhiány nem kiemelt téma, az lehet az oka, hogy nem tűnik többnek a termékek által hagyott űr, mint általában. Gyakran olyan termékekből van tartós hiány, amelyek kisebb betegkört érintenek. A szakember szerint manapság inkább kurrens gyógyszerek nincsenek a polcon, melyeket a gyógyszert szedők nagy része alkalmaz.
Elmondta, a hiányt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) felé kell bejelenteni, majd ők nyilvánosan közzéteszik a honlapjukon, mely gyógyszerek nem kaphatóak, így az orvosok és a betegek is tudnak tájékozódni, hogy a gyártó szerint várhatóan mi és meddig lesz hiánycikk. Ez azonban csak egy támpont, és egyáltalán nem biztos, hogy a határidő elteltével újra forgalomban lesz az adott termék.
Fontos gyógyszerek hiányoznak
Jelenleg többek közt szívgyógyszerekből, keringésre ható, asztmaellenes készítményekből van hiány. A legfőbb oka a globális alapanyaghiány. A gyógyszergyárak többsége ugyanis nem feltétlenül állít elő alapanyagot, azokat egy erre specializálódott gyártótól szerzi be. A legnagyobb alapanyaggyártók Kínában és Indiában vannak. A Tevának is van alapanyagot gyártó indiai leányvállalata, habár ők Magyarországon is előállítanak, ráadásul nagyon jó minőségben
– vázolta fel a szakgyógyszerész. Elmondta azt is, a gyógyszeriparban roppant szigorúak a minőségi feltételek. Előfordult olyan is, hogy egy hazai gyár egy indiai beszállítóval megszüntette az együttműködést, mert minőségi aggályok merültek fel.
A hiba a korábbi években tapasztalt cellulóz- vagy épp csiphiányhoz hasonlóan a nemzetközi gazdasági környezetben keresendő: a munkaerőhiány, a szállítmányozási fennakadások, a megnövekedett energiaköltségek. Ráadásul a humán erőforrás hiányát erősíti, hogy a gyógyszeriparban nem igazán lehetséges betanított munkásokkal helyettesíteni a magasan képzett szakembereket.
Számos alapanyag nem elérhető, így többek közt a vérnyomáscsökkentő és értágító hatású doxazozin, a betahistin és a teofillin. Ezekből olyan mértékű a hiány, hogy hónapok óta gyakorlatilag egyik erősségű készítmény sem kapható belőle. Időnként érkezik egy-egy szállítmány, azonban hamar elkapkodják a készletet.
A betegek folyamatosan próbálnak beszerezni az elérhető termékekből, Debreceni Krisztián elmondása szerint a patikába betelefonálók kétharmada a hiánycikkek elérhetőségével kapcsolatban érdeklődik. Vagy megpróbálják külföldről beszerezni, azonban nemcsak Magyarországon, hanem sok esetben egész Európában sem kaphatóak ezek a gyógyszerek.
Vinnék, mint a cukrot
Míg az árstopos cukor és csirkemell esetében a lakosság a bespájzolás taktikáját választotta, a vényköteles gyógyszerek esetében a felvásárlás aligha lehetséges. Az orvosoknak ugyanis meg van határozva, milyen időtartamra mekkora mennyiséget írhatnak ki.
A szakember elmondása alapján a vény nélküli gyógyszereknél azonban más a helyzet. Télen érzékelhető volt, hogy a megfázás elleni gyógyszerek, gyerekeknek szánt láz- és fájdalomcsillapító és valamennyi forróital-por nehezen volt beszerezhető. Amikor ezekből érkezett, sokan bevásároltak belőle, hogy kitartson tavaszig. Az élelmiszerüzletekkel ellentétben a gyógyszertárak nem alkalmaztak mennyiségi korlátozást. Legutóbb a szocializmusban volt hasonló, amikor a C-vitamin vásárlását államilag korlátozták.
Az inzulin-probléma
– Nemcsak az alapanyagokból van hiány, hanem többféle inzulinból is. Itt az a probléma, hogy manapság már az előretöltött injekciós tollak a népszerűek, ezekben pedig van egy, az adagolóhoz használatos alkatrész, amelyet nem tudnak legyártani. Inzulin ugyan lenne, csak nincs mibe beletenni. Próbálták a betegeket a korábbi megoldásra átállítani, mely esetében a tollakba patronokat töltöttek. Csakhogy, mivel eddig nem volt igény a cserélhető betétes tollakra, így most az vált hiánycikké – fejtette ki.
Mi a teendő, ha semmiképp sem szerezhető be egy gyógyszer? A beteg konzultál a kezelőorvossal, aki átállítja egy másik gyógyszerre, már amennyiben tudja. A krónikus tüdőbetegségek és asztma kezelésében használt teofillin esetében például ez nem igazán lehetséges, mert mind a két fajtájából hiány van.
Debreceni Krisztián szerint amellett, hogy a gondosan beállított terápiát újra be kell lőni, az is a gond ezzel, hogy a betegutat növeli. A gyakorlatban a páciensnek a szakorvos ad egy javaslatot, majd a beteg elmegy a háziorvoshoz, aki elkezdi felírni a gyógyszereket, ami hiánycikk lesz. Körbejárja a patikákat, körbetelefonálja az országot, ám gyógyszer sehol nincs. Visszamegy a háziorvoshoz, aki nem tud dönteni a kérdésben, így újra meglátogatja a szakorvost. Ez mindenhol növeli a várakozási időt, ami nyilvánvalóan teher az egészségügyi rendszer számára.
