2023.10.29. 20:00
A magas baleseti kockázat miatt szabályozták a mentőautók sebességét
Győrfi Pál szerint a leggyorsabb mentő az, amelyik oda is ér a beteghez.
A magas baleseti kockázat miatt szabályozták a mentőautók sebességét
Forrás: Illusztráció / MW-archív
Biztonsági határt húzott az Országos Mentőszolgálat saját gépkocsivezetői számára. A balesetmentes közlekedés érdekében a mentőautók mostantól bekapcsolt szirénával legfeljebb 30 kilométer per órával léphetik túl a sebességhatárt.
A Hajdú Online Győrfi Pált kérdezte a rendelkezés szükségszerűségéről. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs vezetője szerint könnyen belátható, hogy amikor egy mentőautót riasztanak a helyszínre, vagy megkülönböztető jelzést használva, egy kritikus állapotú beteggel siet a kórház felé, az baleseti kockázattal jár.
Az OMSZ 75 éves fennállása óta folyamatosan fejlődik, a mai mentőautók sokkal biztonságosabbak a régi járműveknél, mondhatni zongorázni lehetne a különbséget. Jómagam negyven évvel ezelőtt Nysa mentőautókkal kezdtem a szolgálatot, melyekben a karosszéria sem védte megfelelően az utasokat, légzsák pedig egyáltalán nem volt benne. Ráadásul az akkori megkülönböztető jelzés, a gyengébben világító kék lámpa sem volt összemérhető a mostani szirénákkal, így nehezebben vették észre az emberek a mentőket
– emlékezett vissza.
Rámutatott, ehhez képest a mai mentőautók bőven teljesítik a biztonsági előírásokat, légzsákkal, energiaelnyelő karosszériával, illetve olyan felszereltséggel rendelkeznek, mely korábban csak luxusautókra volt jellemző.
Forrás: Napló-archív
Sokkal több figyelemre lenne szükség az utakon
Győrfi Pál szerint baleset azonban gyakran a forgalmi helyzetekből származik, ezért az utóbbi időkben próbálják a járművezetők és a többi közlekedő figyelmét felhívni a körültekintő közlekedésre. A fejhallgatóval közlekedő gyalogosok, a hangszigetelt karosszériával rendelkező járművet vezető, hangosan zenét hallgató autósok gyakran meg sem hallják a zajok közepette a szirénát.
–Zajlik az Együtt az utakon kampányunk, amiben kifejezetten arra igyekszünk rávilágítani, hogy mi a helyes tennivaló, ha egy mentő-, a rendőr- vagy a tűzoltóautó érkezik. Többek közt arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a sofőr jelezze irányjelzővel, merre akar lehúzódni, illetve ne használjon vészféket, ha a szirénázó autó hátulról közelíti meg – mondta a kommunikációs vezető. Hozzátette, ugyanakkor a saját részükről is a közlekedés biztonságának erősítését tűzték ki célul.
A mentőszolgálat állományából országosan megközelítőleg 2600 fő vezet mentőautót. Nekik több elvárásnak is meg kell felelniük: egyrészt gyorsan kell a helyszínre érniük, hiszen emberélet múlhat minden másodpercen, másrészt ügyelniük kell, hogy ne szenvedjenek és ne okozzanak balesetet. Mint mondta, ez a két szempont nehezen egyeztethető össze, azonban az OMSZ most bevezetett szabályának köszönhetően ezek az elvárások egyensúlyba kerültek.
A kockázat és a gyorsaság között kellett mérlegelni
– Közlekedési szakemberek, mérnökök segítségével megállapítottuk azt az értéket, amennyivel még tolerálható módon túlléphető a sebességhatár, azonban azt meghaladva felborul az egyensúly, ugyanis a túlzott sietség másodpercekben nem jelent akkora előnyt, mint amennyivel a baleseti kockázat megnő – fejtette ki Győrfi Pál.
A gyakorlatban ez azt jelenti, ha valahol 50 kilométer per órás sebességgel haladhat egy autós, a mentő se mehet 80-nál többel. Ha egy útszakaszon 130-cal lehet közlekedni, akkor a sofőr – amennyiben azt biztonságosnak ítéli meg – 160-nal is mehet, azonban, ha ennél gyorsabban hajt, az már túl nagy veszélyt jelent. Piros lámpa esetén pedig legfeljebb 30 kilométeres óránkénti sebességgel hajthat be a kereszteződésbe, mivel ekkora sebességnél még van esélye arra, hogy az oldalirányból érkező, szabad jelzésen áthaladó jármű észlelje a mentő érkezését, és elkerülje az ütközést.
– Egy mentőbaleset nemcsak a karambol résztvevőit, hanem azt a beteget is érinti, akihez eredetileg sietett volna a mentőautó, hiszen akkor egy másik egységet kell riasztani a helyszínre. Ezért azt szoktuk mondani, hogy az a leggyorsabb mentő, amelyik oda is ér a beteghez – vélekedett a mentőtiszt.
Nem ülhet akárki a mentő volánja mögé
Arról is érdeklődtünk, milyen speciális képzésen vesznek részt az OMSZ gépjárművezetői, hiszen még a sebességkorlátozás bevezetése mellett is nyilvánvalóan hatalmas felelősség terheli őket az utakon.
Győrfi Pál felvázolta, amikor valaki jelentkezik mentősnek, az egyik dolog, hogy meggyőződnek arról, rendelkezik-e a megkülönböztető jelzés használatához megfelelő képességekkel. A vizsgáztatás nem házon belül történik, hanem egy kifejezetten ezt a célt szolágló vizsgaállomáson, ahol egy PÁV 1-es (pályaalkalmassági) vizsgát kell tenniük. Ez egy komplex pszichológiai vizsga, ahol különböző szempontok alapján, műszerekkel mérik a vezetői alkalmasságot, többek közt a reakcióidőt, a koncentrációs készséget, az indulati szintet, a figyelmet és a türelmet. A pszichés funkciókat szimulátorokkal, különböző tesztekkel vizsgálják.
Gépkocsivezetőnek csak azokat veszi fel az OMSZ, akik ezzel a legmagasabb szintű minősítéssel rendelkeznek. Ezt követően a mentőautó vezetője egy képzésen vesz részt, ahol alapvető egészségügyi ismeretekre is szert tesz, illetve folyamatosan továbbképzéseket biztosítanak.
Elmondta azt is, a magas költségek miatt összetettebb vezetéstechnikai tréningeket nem tudnak minden évben mind a 2600 sofőrnek biztosítani, azonban előfordul, hogy egy-egy biztosító vagy tanpálya felajánlja, hogy fogadja a mentőket.
A balesetek nagy része azonban nem ezen képzések hiányán múlik, sokkal inkább a mentőautók figyelmen kívül hagyása, a sebességtúllépés, illetve az úgynevezett multitasking, vagyis a vezetés közbeni telefonozás, internetezés, ami megosztja a figyelmet, és talán fel sem tűnik egy sziréna hangja.
Magyarországon évente 1,2 millió helyszínre érkeznek szirénázó mentőautók, ez több mint 50 millió kilométernyi utat jelent, eközben mentőbaleset 70 történik egy évben. Természetesen egy is sok, ezért a közlekedés-biztonságot mindenképp javítani kell
– világított rá Győrfi Pál.
A vezetőket is fel kellene készíteni a megváltozott időjárásra
Hajdú-Biharban is sokakat váratlanul érintett az ősz barátságtalanabbik arca, a hirtelen beköszöntő borús, ködös időjárás következtében több halálos baleset is történt a vármegyében az utóbbi időkben. A szóvivőt arról kérdeztük, hogyan érdemes felkészülni a hirtelen megváltozott időjárási viszonyokra.
– A közlekedési szakemberek azt szokták mondani a hideg időjárás beköszöntével, hogy itt az ideje a járművek téli felkészítésének. Én ezt kiegészíteném azzal, hogy a közlekedők és a járművezetők téli felkészítésére is hangsúlyt kell fektetni – mondta Győrfi Pál.
Úgy véli, az elmúlt hónapokban az emberek elszoktak a mostohább időjárási viszonyoktól, az elhúzódó nyárnak köszönhetően pedig a szeptember és október is barátságos volt, Azonban mostantól egyre inkább számítani kell arra, hogy ködös reggelekre, csúszós utakra ébredünk, ami a jármű viselkedését is befolyásolja, és a megszokottól eltérő vezetési technikát igényel.
Mint mondta, elképzelhető, hogy az eddig megszokott sebesség már túl sok, és akár életveszélyes is lehet. A hűvösebb időben az autóutakon és az autópályán több ködfolt is előfordul, ami rövid távon megváltoztatja a látási viszonyokat. A kommunikációs vezető azt tanácsolja, természetesen a szabályokat be kell tartani és nem kötelező a megengedett maximálisan sebességgel haladni, lassabban menni szabad. Ha ködös az idő, párás az ablak, csúszós az út, sokkal inkább érdemes alkalmazkodni a körülményekhez és olyan sebességet választani, hogy biztonságosan meg tudjunk állni, amennyiben szükséges.
