Ennyien élünk most Hajdú-Biharban – településenként mutatjuk a lakosságszámot

Magyarország lakosságszáma a 2011. évi népszámláláshoz képest 2022. október 1-ig 3,4 százalékkal csökkent. Ugyanebben az időszakban Hajdú-Bihar vármegye népessége 5 százalékkal lett kevesebb, és 2022. október első napján 519 ezer 141 fő volt. Debrecenben is kevesebben élnek, mint 11 évvel korábban, ott a népességvesztés 5,4 százalék, számszerűsítve pedig 11 ezer 462. Ez azt jelenti, hogy 2022. október 1-jén 199 ezer 858-an laktak a vármegyeszékhelyen. Mindezen adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait közreadó nepszamlalas2022.ksh.hu oldalon hozzáférhető. Természetesen kíváncsiak voltunk, hogyan áll vármegyénk lakossága térségi és országos összehasonlításban. Mint ahogy arra is, hogy Hajdú-Bihar mely településein növekedett vagy csökkent leginkább a lakosságszám. 

Ezekre is igyekeztünk válaszokat adni a Cívishír munkatársának ismeretei alapján.

Jók vagyunk a vármegyék között

Először nézzük Hajdú-Bihar lakosságszámát összehasonlítva a régió és a távolabbi vármegyék adataival. 2011 és 2022 között Hajdú-Biharnak 27 ezer 580 fővel csökkent a lakossága, ami pontosan 5 százalékos apadást jelent. Ez a szomszédos vármegyék adataival összevetve kifejezetten kedvező, hiszen a lakónépesség Szabolcs-Szatmár-Beregben 5,3 százalékkal, Jász-Nagykun-Szolnokban 8 százalékkel, Borsod-Abaúj-Zemplénben 9,2 százalékkal, Békésben pedig 12,4 százalékkal lett kevesebb. Tekintsünk azonban távolabbra. Győr-Moson Sopronban 4 százalékos a lakónépesség-növekedés, de ennél jóval nagyobb Pest vármegyében, ott 9,5 százalékos. És ezzel véget is ért a népességszámban gyarapodó vármegyék sora. Lakónépességének – néhány példát említve – Komárom-Esztergom az 1,3 százalékát, Vas a 2,8 százalékát, Somogy a 7,5 százalékát, Baranya a 8,4 százalékát, Nógrád pedig a 9,9 százalékát veszítette el 2011. és 2022. között.
Látható tehát, hogy Hajdú-Bihar a maga 5 százalékos népességfogyásával a Dunától keletre lévő országrészben kifejezetten jól áll, de ha a Dunántúlt is nézzük, akkor sincs oka szégyenkezésre, hiszen a lakónépesség fogyása alig haladja meg az országos 3,4 százalékot. 

Ugyanakkor a Debreceni Egyetem is komoly vonzerő, mint ahogy az is, hogy mind közúton, autópályán, mind vasúton gyorsan, kényelmesen és biztonságosan megközelíthető – ezek a vonalak részei az európai úthálózatoknak. Minderre ráerősít a debreceni repülőtér, annak egyre nagyobb forgalma.

Bocskaikert: plusz 25,1 százalék

Vármegyénket egyértelműen a debreceni agglomeráció húzza felfelé. Azon belül is a szűkebb vonzáskörzet, ahonnan a helység működéséhez szükséges munkaerőt és néhány szolgáltatásjellegű vállalkozást leszámítva jószerivel mindenki Debrecenbe jár dolgozni. Tehát a nagyváros kínálta munkahelyek, a szolgáltatások igencsak vonzók. De ott lakni? Azt inkább nem! Falusias környezetben, csendben és nyugalomban, akár konyhakerttel is rendelkező, még mindig megfizethető árú családi házakban élni 10-15 percre a nagyvárostól. Ez már kecsegtető alternatíva. Éltek is ezzel sokan – legalábbis ezt mutatják a 2011. és 2022. közötti lakónépesség agglomerációs településekre vonatkozó adatai. 

Külön településcsoportot jelent Debrecen tágabb agglomerációja, ahol az előbb említett Bocskaikerthez, Mikepércshez, Hajdúsámsonhoz és Ebeshez hasonló feltételekkel, de lényegesen olcsóbban lehet lakóingatlanhoz jutni, igaz, „már” 20-25 perc távolságra van a vármegyeszékhely. Ez azonban még mindig a „tűréshatáron” belüli távolságot jelent a mindennapi ingázáshoz. Ezek a helységek egy kivételével azonban már nem tudták pozitívra hozni a lakónépesség-szaldójukat, de egyik sem érte el a vármegyei átlagnak tekinthető 5 százalékos népességfogyást. Hajdúhadház a kivétel, amelynek a lakosságszáma 0,5 százalékkal emelkedett, így elérte a 12 ezer 648 főt. Hajdúbagos követi 0,8 százalékos, 15 fős népességfogyással és 1963-as népességszámmal. Monostorpályiban mindössze 2,1 százaléknyi népességgel zsugorodott a lélekszám, ott 2 ezer 161-en élnek. Sárándon 3,2 százalék a népességapadás és 2 ezer 178 fő a lélekszám. Hajdúszováton háromezer alá, 2 ezer 945-re csökkent a lakosságszám, ez 3,4 százalékos mínuszt jelent. Tégláson 4,2, Hosszúpályiban 4,7 százalék a népességfogyás, ezzel 6 ezer 163 és 5 ezer 514 főt számlálnak a települések.

Debrecen ismét 200 ezer alatt

Körbejártuk Debrecent; nézzük, mi a helyzet a vármegyeszékhelyen, ahová – egyelőre – összpontosulnak a gazdaságfejlesztő beruházások. Ezzel persze együtt jár a népességrobbanásra várakozás. Papp László, Debrecen polgármester a Cívishírnek a múlt év végén adott interjújában a 2030-as években elérendő célként 250 ezres lakosságszámot vizionált. Igaz, az agglomeráció településeivel együtt, de a következő évtizedre így is igen ambiciózus a 25-30 ezres gyarapodás. Főleg annak tükrében, hogy 2011. és 2022. között a cívisváros elveszítette lakosságának 5,4 százalékát és ha kevéssel is, de ismét 200 ezer – pontosan 199 ezer 858 fő – alá csúszott. Ez a mínusz 5,4 százalék azonban nem is annyira rossz a vármegyeszékhelyek sorában! Hiszen Miskolc 12,1, Szolnok 9,4, Békéscsaba 11,1, Szeged és Székesfehérvár 5,5, Pécs 10,7, Kaposvár 10,3, Veszprém pedig 9,4 százalékát veszítette el lakónépességének az említett időszakban. Megjegyezzük, az összes vármegyeszékhely veszített lakosságából. Viszont voltak, akik a 3,6 százalékos országos átlagnál kevesebbet. Szombathely 0,9 százalékot, Győr 1,5 százalékot, Tatabánya 2,8 százalékot, és a szomszédvár, Nyíregyháza 2,9 százalékot. Tehát általános tendencia, a vármegyeszékhelyek nem vonzók a letelepedni szándékozók számára.
Maradjunk azonban a mi nagyvárosunknál, az ország második legnépesebb városánál, Debrecennél. 

És lesz-e a várostáblán belül további 25-30 ezres lakosságszám-növekedés? Erről megoszlanak a vélemények, hiszen az ingatlanárak rendkívül magasak, továbbá bizonyos beruházások kifejezetten riasztóan hatnak a népesedésre. 

Erősen fogy a püspökladányi járás

És mi újság vidéken? Egyértelműen elmondható, hogy minél távolabb vagyunk Debrecentől, annál jelentősebb a települések népességfogyása. A távolságokban is vannak persze differenciák. Intenzívebb a csökkenés Hajdú-Bihar déli részén, mint a Hajdúságban, a Nyírségben vagy a Tiszamelléken. Ennek okai részben a régmúltban gyökereznek. Bihar ugyanis a trianoni békediktátummal elveszítette természetes központját, termékeinek felvevőpiacát, a munkahelyek sokaságát is adó Nagyváradot. Ezért vármegyénknek az a része hosszú ideig sorvadt, sokan költöztek el onnan. Míg Hajdú-Bihar északi része – nagyjából a 33-as és a 48-as úttól északra – mindig is Debrecenhez kötődött, és az utak összeköttetései révén a fejlettebb régiókkal tartotta a gazdasági kapcsolatot.
Mindennek tükrében nézzük a járások lakónépességének alakulását 2011. és 2022. között. A legnagyobb veszteséget a Debrecentől, autópályáktól viszonylag messze eső, a vármegye délnyugati perifériáján lévő püspökladányi járás szenvedte el. Központja, Püspökladány 11 év alatt 1526 fővel csökkent 13 ezer 369 főre (10,2 százalék). Itt kénytelenek voltunk kitekinteni Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szomszédos városára, Karcagra. Ott 10 százalékkal csökkent a népesség, tehát a térség az elmúlt bő évtizedben nem kínált versenyképes lakóhely-alternatívát az embereknek. A születések és a halálozások negatív szaldóját az elvándorlás is rontotta. Visszatérve a járásra: másik városa Kaba, lakónépessége a központnál még nagyobb mértékben, 10,9 százalékkal apadt. De ide tartozik Sáp is, ahol a vármegye összes települése közül a második legnagyobb mértékben, 21,2 százalékkal esett a lélekszám. Biharnagybajom (15 százalék), Bihardancsháza (14,8 százalék), Báránd (12 százalék) és Nagyrábé (11,4 százalék) népességfogyása is a megyei átlag legalább kétszerese. Üdítő kivétel Szerep, ahol a népességfogyás mindössze 0,9 százalék. 

Ezzel együtt a központtal, Püspökladánnyal is adódnak gondok: a vármegye városai között veszít súlyából, sőt a járáson belüli vezető szerepéből is, mi több, kisebb települések is megelőzték, például ipari park létesítésében.

Feltörekvő a berettyóújfalui járás

A berettyóújfalui járás településeinek népességszám-alakulása terén igen sajátos képet mutat. Az egykori csonka Bihar vármegye központja, Berettyóújfalu Trianon után évtizedekig nem találta a helyét, hiszen faluként egy nagy terület központi szerepét kellett betöltenie. Az 1950-es évektől iparosodott, a járás igazi központja lett. Annak a járásnak, amely a román határhoz „ragasztva” az országon belül tényleg a világ végét jelentette. A rendszerváltást követően megszűntek a sok embernek megélhetést adó munkahelyek a központban is és a járásban is, újak nem érkeztek, ezért gyors elvándorlás indult meg. 

A lakónépességének „csupán” 7,6 százalékát veszítette el, és a város 14 ezer 301 főt számlál. Az országhatárhoz közel lévő települések népességszámában azonban ennél is jobban érvényesül az egykori központ, Nagyvárad hatása. A Bihar megye székhelyén eladott „blokklakásokat” ugyanis sikk volt (és most is az) „magyarban” lévő kertes házra cserélni úgy, hogy az eladási árból megvették a házat, azt felújították, és még pénzük is maradt. Ebből több település profitált. A lakónépesség Bedőben 10,4 százalékkal, Ártándon 3,5 százalékkal emelkedett, míg Biharkeresztesen 2,5 százalékkal, Mezőpeterden 4,9 százalékkal csökkent csak. A Berettyóújfaluhoz közel lévő települések közül Furta lakossága apadt a legkisebb mértékben, 1,7 százalékkal. A legtöbb település 5 és 9 százalék közötti mértékű lakosságszámot veszített. A vármegye, így a járás legdélebbi részébe azonban még nem szivárgott be a kedvező változás. Távol vannak az autópályától, körülményes az eljutás Nagyváradra, Debrecen nagyon messze van, ezért ott nem várható változás – főleg a fiatalok máshol keresik boldogulásukat. Komádiban 10,2 százalékkal, Darvason 14,7 százalékkal, Újirázon 15,4 százalékkal, Váncsodon 15,7 százalékkal, Magyarhomorogon 16,4 százalékkal, Vekerden 17,1 százalékkal apadt a népességszám 2011. és 2022. között. De nem jobb a helyzet az országhatár határátkelőtől távolabbi falvaiban sem. Körösszegapáti lakosainak 16,8, Körösszakál 18,9 százalékát veszítette el.

A derecskei a szélsőségek járása

Debrecen közelsége miatt sokkal jobb a népesség megtartó képessége a derecskei járásnak. De nemcsak a vármegyeszékhely, hanem az autópálya a gazdaságnak és a lakosságnak adott lehetőségei is közrejátszottak abban, hogy itt lényegesen kisebb arányú a lakosságvesztés. A kép azonban nagyon árnyalt. Derecskén a lakosságszám 6,7 százalékos csökkenésével 8 ezer 327-re olvadt 2011. és 2022. között. De ott vannak az országhatárhoz közel lévő települések, ahol igencsak vegyes a kép. Amíg a járás másik városában, Létavértesen csupán 2,8 százalékkal élnek kevesebben (6 ezer 771 lakosú a város), addig a tőle néhány kilométerre északra lévő Kokadon már 16,4 százalékkal csökkent a népességszám, a másik irányban fekvő – és ideiglenes határátkelővel rendelkező – Pocsajban viszont csak 1,8 százalékkal. Itt minden bizonnyal a népesség összetétele okán ilyen alacsony. Egy faluval odébb, Kismarjában viszont már 15,1 százalékkal laknak kevesebben. Esztárban és Konyáron a megyei átlag alatti, míg Tépén afölötti a népességvesztés.

A jövő járása lehet a nyíradonyi

Maradjunk a vármegye keleti részén, a nyíradonyi járásnál. A gyenge termőadottságokkal rendelkező, a központoktól távol fekvő megyerész hosszú ideig az ország legelmaradottabb, legszegényebb területei közé tartozott. 

Azokon a településeken, ahonnan nehezebb elérni Debrecent, látszik a nagyobb elköltözési kedv, ott magasabb szintű lakosságfogyás. Fülöpön 11,1, Nyírmártonfalván 10,6, Nyíracsádon 6,3 százalék. A többi faluban azonban az 5 százalékos megyei átlagnál jobb vagy lényegesen jobb a helyzet. Ez a tendencia terjedhet a közlekedési feltételek további javulásával és Debrecen gazdaságának erősödésével.

Vonzó a hajdúszoboszlói járás

A vármegye közepén elhelyezkedő hajdúszoboszlói járás amellett, hogy a központja, a fürdőváros önmagában is jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik, ezer szállal kötődik Debrecenhez, és két faluja (róluk korábban már szó volt), Ebes és Hajdúszovát az agglomeráció része. Hajdúszoboszló lakónépessége 2022. október 1-jén 23 ezer 174 fő volt, ez 3,2 százalékkal van alatta a 2011. évi adatnak. A járás másik városa, Nádudvar már távol van Debrecentől, és a hajdúszoboszlói turisztikába is mérsékelten tud bekapcsolódni. Ugyanakkor a kisvárosnak az élelmiszeriparon és a mezőgazdasági integráción keresztül jelentős saját gazdasága van. Ezek a perspektívák sokak számára kevésbé vonzóak, és inkább más településen, sok esetben az ország távoli részein telepednek le. Ezek okán a lakosságszám a megyei átlagot meghaladva, 7,1 százalékkal csökkent, így egy évvel ezelőtt Nádudvart 8 ezer 224-en lakták. A lakosságszám alakulása alapján a járás legprosperálóbb települése Nagyhegyes, ahol 11 év alatt öt százalékkal emelkedett a lakosságszám, így 2 ezer 870 volt 2022 októberében. A jó termőföldön lévő, átlátható településszerkezetű, kiváló infrastruktúrájú, Debrecen és Hajdúszoboszló gyors és biztonságos megközelíthetőségével rendelkező falu vonzó célpontja a Debrecenből ki- vagy a környékről elköltözőknek.

A „nagyok” jók a balmazújvárosi járásban

Nagyhegyesről néhány kilométer északi irányba kerékpárúton vagy autóval, esetleg busszal, és már Balmazújvárosban vagyunk, a Hortobágynak, mint tájegységnek a járási székhelyén. Balmazújváros vármegyénk negyedik legnépesebb városa az utóbbi években csúszott 17 ezer lakos alá – most 16 ezer 994-en élnek ott. Lakónépessége 3,4 százalékkal csökkent 11 év alatt. 

A járás másik két nagyobb települése, a városi rangú Tiszacsege és Egyek ugyancsak jól áll a népesség megtartásban. Csegén 4, Egyeken 2,5 százalékkal csökkent a lakosság. Mindkét helységből jól megközelíthető a szomszédos vármegyék gazdaságilag fejlett része, ami munkahelyek szempontjából kedvező, ugyanakkor a települések kényelmes lakhatást nyújtanak. 

A két kistelepülés, Hortobágy és Újszentmargita már közel sem áll ilyen jól. Hortobágy lakosságának 15,4, Újszentmargita 12 százalékát veszítette el 2011. és 2022. között. A puszta faluja az elmúlt évtizedekben nem túl acélos turizmuson kívül gyakorlatilag nem tud munkalehetőséget kínálni, hiszen a nemzeti park, a világörökség cím erősen behatárolja a lehetőségeket. A jövőben erősödhet a turizmus, de hogy az sokaknak ad helyben munkát, nem valószínű. Hortobágy a természet közelsége miatt az erre az életformára vágyók számára inkább alvófaluja lehet Debrecennek. Újszentmargita igaz, hogy közel van a Borsod vármegyei Tiszaújvároshoz, sok az elköltöző, akiknek fontos a munkahely közelsége.

Tiszaújváros vonzásában a hajdúnánási járás

A hajdúnánási járás vármegyénk észak-nyugati részét foglalja el. Viszonylag távol Debrecentől, de ugyanannyira Miskolctól és Nyíregyházától is. Ez lakosságszámot tekintve nem túlságosan kedvező, viszont sokat javít a helyzeten, hogy a közelben van Magyarország egyik legerősebb gazdaságával rendelkező Tiszaújváros, amely a térség legfőbb munkaadója. A járási székhely Hajdúnánás lakosságszáma 5,7 százalékkal zsugorodott az elmúlt 11 évben, így 16 ezer 85 fő 2022 októberében. A város megfelelő gazdasági háttér megteremtésével akár körzetközpontja is lehetne a három vármegyeszékhelytől távol fekvő területnek. A MotoGP-pálya adhatott volna lendületet Nánásnak és szűkebb környezetének, ám a ring építése jó ideje parkolópályán van. Így marad a „rácsatlakozási” lehetőség Debrecen gazdasági életére. A járás másik városa, Polgár – Tiszaújváros tőszomszédságában – sokkal kedvezőbb helyzetben van. Lakosságszáma 7 ezer 914 fő, és csupán 2,3 százalékkal csökkent 2011. és 2022. között.

Az alacsony népességszám miatt néhány beköltöző nagycsalád lendíthet a statisztikán. Ugyanakkor a gazdasági központtól távolabb fekvő Görbeháza és Tiszagyulaháza hét százalékot alig meghaladó mértékben veszített lakosságszámából. A járásban Újtikoson a legnagyobb a változás: 10,3 százalék negatív irányban.

Debrecen húzhatja a hajdúböszörményi járást 

A vármegye második legnépesebb városa Hajdúböszörmény az ugyancsak városi címet viselő Hajdúdoroggal együtt alkot egy járást. Mindkét településen van helyi gazdaság, és felfűződtek a debreceni iparfejlesztésre is. Leginkább munkaerőt adnak egyelőre, de fekvésükből, megközelíthetőségükből és törekvésükből adódóan hamarosan új, munkahelyteremtő beruházások is megjelenhetnek. Ebben Hajdúböszörmény már tett jelentős lépéseket. A várható tendenciák kedvezően hathatnak majd a városok népességére, hiszen Hajdúböszörmény 7,4, Hajdúdorog 6,4 százalékát veszítette el népességének az elmúlt 11 évben. Böszörményben 29 ezer 374-en, Dorogon 8 ezer 280-an éltek egy évvel ezelőtt.
Hajdú-Biharban járást alkot még Hajdúhadház vezetésével Bocskaikert, Hajdúhadház és Téglás, valamint Debrecen központtal Debrecen és Hajdúsámson. Ezekről a településekről a cikk előző részeiben már volt szó.