2023.10.10. 12:51
Újra vizet kaphat a Nagyerdő és a debreceni gulyakút – fotókkal
A Nagyerdő napját ünnepelték az erdészeti iskolában.
Megkoszorúzták A természet újjászületése című emlékoszlopot
Forrás: Kiss Annamarie
Gyerekzsivaj és kutyák csaholása töltötte be kedden délelőtt a debreceni erdei iskola udvarát: a Nagyerdő napját ünnepelte a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészete számos színes programmal. A rendezvény kezdetén emlékeztettek: a Nagyerdő lett Magyarország legszebb erdeje az Agrárminisztérium facebook-játékán. Az erről szóló oklevelet az emlékoszlop mellett állították ki, melyet később megkoszorúztak.
Gencsi Zoltán, a NYÍRERDŐ Zrt. szakreferense, az Országos Erdészeti Egyesület debreceni helyi csoportjának elnöke egy kisfiú segítségével – aki az évszámokat olvasta egy faágból készült „idővonalról” – felidézte a Nagyerdő történetének elmúlt 200 évét. Kezdte Petőfi születésének esztendejével, amikor a Nagyerdő északi részét egy Pallag felől érkező tűz leégette, s elmondta, a magától megújult erdőhöz azóta sem nyúltak hozzá, úgy tudni, ez a legidősebb területe Debrecen ezen büszkeségének.
Beszélt arról, hogyan éltek a cívisvárosiak együtt az erdővel, használták azt, telepítették és védték, utóbbit jogi szempontból már az 1879-es erdőtörvénnyel kezdődően. Többek közt kitért rá, 1880-ban döntött az elöljáróság arról, hogy a debreceni törzsgulyának tíz méter mély kutat ásnak, ami azonban a mai napig „teljesen száraz”. Részletezte, hogyan került különböző szintű oltalom alá az erdő, az 1939. október 10-ei (éppen 84 éve történt) védetté nyilvánítástól az 1996-os erdőrekonstrukción át a 2020-as első Nagyerdő Hetének megrendezéséig. Végezetül arról is beszélt Gencsi Zoltán, hogy 2023-ban a Civaqua-program keretében a Keleti-főcsatorna vize eljutott a Tócó völgyébe, s reményét fejezte ki, mihamarabb eléri a Nagyerdőt is, és a gulyakút vízzel újra el lesz látva.
A Nagyerdő további sorsa pedig azoktól függ, akik itt vannak
– utalt zárásként a jelen lévő gyerekekre.
A Nagyerdő napja
Fotók: Kiss AnnamarieA kutyák a kedvencek
A jelenlévők megkoszorúzták A természet újjászületése című emlékoszlopot, melyet az idén elhunyt erdőmérnök, Vass Tamás fafaragó népi iparművész a Nagyerdőben gyökerestől kidőlt másfél évszázados kocsányos tölgy famatuzsálemből alkotott, az első hazai természetvédelmi terület, a debreceni Nagyerdő védetté nyilvánításának emlékére.
A rendezvényen részt vevő gyerekek többek közt vadászkutya-fajtabemutatót láthattak, mézeskalácsot díszíthettek, de dobálhattak célba „vaddisznóra”, kipróbálhattak népi játékokat, vagy fotózkodhattak retró motoron is.
Egy anyuka, aki barátnőjével és mindegyikük kétéves gyermekével érkezett, érdeklődésünkre elmondta: egy rokona dolgozik itt és ő javasolta a programot, a kicsikkel pedig szívesen jöttek a jó időben, az erdő mellé, és a kutyák is vonzották őket. Elsősorban a négylábúak miatt jöttek a Görgey utcai óvoda nagycsoportosai is. – Állatbarát óvodaként fontos számunkra, hogy a gyerekek minél jobban megismerjék az állatokat – mondta kísérőjük. A Lilla téri általános iskola harmadikosai a természet szeretete, a Nagyerdő védelmének fontossága miatt érkeztek. Tanáruk elárulta, nagyon tetszik nekik a program, főként a kutyák, de mézeskalcsot is díszítenek és túrázni is mennek majd.
Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola oktatóközpontjának vezetőjétől megtudtuk: a mai esemény egy kéthetes ingynes programsorozat keretében zajlik, az erdők hete, illetve az állatvédelmi témahéthez kapcsolódóan. Kimagasló számú, mintegy ezer gyerek érkezik ide ebben az időszakban, ma 3-400.
– Most a vadászkutya fajtabemutató viszi a prímet a gyerekeknél, de minden, állatokkal kapcsolatos téma kedvencük, továbbá az olyanok, ahol meg lehet fogni, tapogatni valamit, például trófeákat, szőröket, állati preparátumokat – mondta. Úgy véli, napjaink digitalizált világában is meg lehet fogni a gyerekeket, habár sokszor „nehéz tőlük elvenni a telefont, tapasztalatai szerint 5-10 perc múlva elfelejtik, „beszippantja” őket az erdő.
