2023.10.23. 07:00
Óbudán harcolt a földesi forradalmár, Pércsi Lajos
Édesapja élete végéig nem tudhatta meg, mi történt katona fiával.
Földesen idén is megemlékeztek a hősökről
Forrás: Péter Imre
Nemzeti ünnepünkön emlékeznünk kell azokra, akik életüket adták az 1956-os forradalom és szabadságharc nemes céljaiért. Köztük van a Földesen született katonatiszt, Pércsi Lajos honvéd őrnagy, akit két tiszt társával a novemberi szovjet intervenció elleni hősies helytállásukért, a forradalom utáni megtorlás mártírjaiként kivégeztek.
A Pércsiek közül az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban a család négy tagja is harcolt. Napjainkban is több Pércsi előnevű család él Földesen, ebben az egykor kuriális nemesi faluban. Pércsi Lajos az akkori Temető utca 625 szám alatt született második gyermekként 1911. július 21-én. Szülei Pércsi Lajos kovácsmester és Rácz Zsófia voltak. Az elemi iskola után követve apja példáját ő is kovácsnak tanult. 1933-ban kezdte meg sorkatonai szolgálatát, majd további négy év szolgálatot vállalt. 1939-ben őrmesterként szerelt le. 1941-ben jelentkezett hivatásos katonának, 1944-ben részt vett a térségben folyó harcokban. Decemberben csapattestétől megszökött, átment az oroszokhoz, akik hazaküldték Debrecenbe.
Ott jelentkezett a demokratikus hadseregbe. 1947-ben felvették a Kossuth Katonai Akadémiára, alhadnagyként avatták ott tisztté. Több helyőrségben szolgált, majd Budapestre helyezték. 1955-ben elvégezte a Lövész Tiszti Iskolát, és a HM Katonai Tanintézeti Csoportfőnökségén kapott beosztást.
Az óbudai felkelőket irányította
A forradalom előtti napokban vidéken, Kiskunhalason töltötte szabadságát. Csak 30-án tért vissza Budapestre. Alakulatát keresve a rádió épületénél részt vett a felkelők által elfogott AVH tisztek kihallgatásában. November 2-án a VIII. kerület katonai parancsnok-helyettesévé nevezték ki. November 4-én Nagy Imre felhívása nyomán Óbudára ment, az ottani Schmidt-kastély védelmét szervezte meg. A szovjet intervenció hírére több egyetemista és óbudai felkelő e kastélyban gyülekezett.
A parancsnoki teendőket ellátó Pércsi Lajos kialakította a harcállásokat, melyekre két aknavetőt és egy kisebb tarackot is elhelyeztek. Utasítására az Erdősi Ferenc hadnagy vezette felkelők felrobbantották a Hármashatár-hegyi rádióállomást. November 6-án Pércsi Lajos a civil felkelők fegyelmezetlensége, a kedvezőtlenné vált harcászati lehetőségek miatt otthagyta a kastélyt. Az is közrejátszott döntésében, hogy a rádióban hallotta Kádár János konszolidációs ígéretét.
A kastély védelmének irányítását Csíki Lajos hadnagy vette át, harci cselekményeiket folytatták, de a túlerőt nem tudták legyőzni. Az ott maradtak november 8-án beszüntették az ellenállást és szétszéledtek. Pércsi őrnagy november 16-án jelentkezett a Petőfi Akadémián, de a felajánlott, elvárt tiszti nyilatkozatot nem írta alá, inkább leszerelt. Letartóztatásáig a MÁV-nál mozdonyvezető gyakornokként dolgozott.
Forrás: Péter Imre
Kivégezték, ismeretlen helyre temették
1957. május 9-én az Országos Rendőr-főkapitányság Politikai Osztálya vitte el otthonról és házkutatást tartottak náluk. Előbb a Tolnai Lajos utcában, majd a Gyorskocsi utcában, végül a Gyűjtőben tartották fogva. 1958. május 9-én a Fő utcán tárgyalták az ügyét, szervezkedés vezetésével vádolták. Ott voltak mellette a Schmidt-kastélyban vele együtt harcolt bajtársai. A feleségét csak ezen utolsó napon engedték be hozzá, az ítélet előtt beszélhetett vele. Még aznap halálra ítélték és átvitték a Fő utcáról a Gyűjtőbe.
A felesége egy másik asszonnyal azonnal ment Kádár Jánoshoz, majd Dobi Istvánhoz, de egyikhez sem engedték be őket. 1958. május 10-én 7 óra 41 perckor végezték ki a Budapesti Országos Börtönben, Csiki Lajossal és Erdősi Ferenccel együtt. Nyughelyeként az 1-es parcellát mondták a családjának. Földesen az édesapja élete végéig nem tudhatta meg, mi történt katona fiával.
Pércsi Lajos özvegye 15 évig nem ment újra férjhez, pedig nehezen élt, munkát nem kapott, kisiparosként dolgozott. Nehéz sorsa ellenére megteremtette a lehetőséget, hogy fiuk szakmát szerezzen és leérettségizzen.
Hősi halottá nyilvánították
Dornbach Alajos ügyvéd indította el az őrnagy rehabilitációs kérelmét. 1989 június 16-án Nagy Imre újratemetésén a Hősök terén 10 óra 37 perckor Mensáros László színművész olvasta fel a nevét. Az özvegyhez az Igazságügyi Minisztérium levele 1989. július 20-án érkezett, melyben értesítették: a rendelkezésre álló nyilvántartások szerint Pércsi Lajos földi maradványa az Új Köztemető 301-es parcellájának 17. sorában a 30. sírhelyen nyugszik. Bár a sírhely ismert, az adatok nem jelentenek biztos támpontot. A 301-es parcella nemzeti emlékhely, ahol bárki kegyeletét leróhatja.
A következő értesítés 1990 április 9-én érkezett az özvegyhez a Budapesti Katonai Bíróságtól: a kötél általi halálra, továbbá lefokozásra, a létező rend- és díszjeleinek elvesztésére, s teljes vagyonelkobzásra ítélt Pércsi Lajos ítélete semmis. Az özvegy személyesen hallhatta a Parlamentben 1990. július 5-én délelőtt 11 órakor, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök, mint a fegyveres erők főparancsnoka ünnepélyesen hősi halottá nyilvánítja és előlépteti posztumusz ezredessé kivégzett férjét. Emlékét Óbudán utca, emléktábla; Földesen kopjafa őrzi.
A múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk, azon állunk. Nemzeti és családi történelmünk, így Pércsi Lajos élettörténete is ezt példázza. Ezért emlékezünk Őrá nagy tisztelettel október 23-án.
