Erdélyből származik és védjegye van Hajdúhadház büszkeségének – fotókkal

Hajdúhadház kincse, a lapos káposzta csillaga egyre csak felfelé ível, köszönhetően a folyamatos gondoskodásnak és népszerűsítésnek, amivel évről évre körülveszik a településen. A káposzta múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk Csáfordi Dénes polgármesterrel és Szőllős László alpolgármesterrel, termelővel.

 – árulta el Szőllős László. Mint mondta, 2008-ban Géczi László egyetemi tanszékvezetővel közösen fogtak neki a nemesítésnek a Nyíregyházi Főiskolán, a káposzta nagyon szigorú szelekción esett át. Ennek eredményeként 2014 óta államilag elismert tájfajta lett a Hadházi lapos káposzta, bekerült a fajtajegyzékbe, és egyre nagyobb a kereslet iránta.

 – mesélt lelkesen a káposztáról Szőllős László. Megosztotta velünk, hogy a jó savanyú káposztához csak sót szükséges hozzáadni, semmi mást. Más fajták, amelyek nem kimondottan savanyításra valók, magasabb repceolajsav-tartalommal bírnak, ezért kesernyés az ízük, ennek a tompítására használnak köménymagot, borsot vagy babérlevelet a feldolgozók. A lapos káposztáról tudni kell, hogy a magas cukortartalma miatt nem sokáig áll el, így vágás után hamar fel kell dolgozni, vagy piacra kell dobni.

Csak odafigyeléssel és gondoskodással érhető el jó minőség

– A Hadházi lapos más káposztafajtákhoz képest kétszer akkora területet igényel, viszont a szellősebb elhelyezés elősegíti a növényvédelmet. A tenyészideje alatt tízszer kell permetezni, hogy egészséges maradhasson, megelőzve ezzel a gombatoxinok terjedését. Fontos továbbá a vetésváltás, valamint jó elővetemény helyére kell ültetni: például kukorica után kevesebb kártevővel kell számolni, ellenben gabonatarlón úgy elszaporodnak az élősködők, hogy a rá következő évben szinte védhetetlen lesz a termény. Ez egy középkései káposzta, fontos, hogy július közepe előtt ültessük ki. 

 – osztotta meg tapasztalatait az alpolgármester.

Amelyik család sikeres a káposztatermelésben és a savanyításban, ott a gyerekek is látják, hogy meg lehet belőle élni, ők is kedvet kaphatnak továbbvinni a termelői vonalat. Az egyetlen kihívás az öntözésből adódik, ugyanis a káposzta nagyon vízigényes, Hajdúhadházon pedig nincs felszíni víz, és a talajvízből sem lehet ötven méternél mélyebbre menni, mert az Debrecen ivóvízbázisát veszélyeztetné – világít rá a nehézségekre Szőllős László. Így csak a felszínhez közeli, kis kutak használhatók, emiatt még kisebb területen lehetséges a termelés, hiszen a Civaqua program nem éri el a települést, az éves csapadék pedig nem elég. A meleg és az UV-sugárzás is károsítja a káposztát, így hűteni kell, hogy ne kapjon hőstresszt.

Nemcsak a hagyomány teremtése, az ápolása is fontos

 A vetőmag előállítása is jelentős, az ország sok pontjára eljutott. Mint a polgármester megjegyezte, az otthoni termesztéshez elég akár 50 négyzetméter is, ha önellátásra szánjuk, a savanyítás pedig szintén elvégezhető otthon, légmentesen lezárt fadézsában vagy cserépedényekben.

– A friss és a savanyított káposztából készült ételek is népszerűek, a káposztás napokon is megfigyelhető, hogy az emberek keresik az újdonságokat. Nagyon népszerű a káposztalepcsánka és a rántott töltött káposzta is – mondta Szőllős László. – Ezen kívül bemutatjuk a savanyítás menetét is, lehet káposztát taposni, amit a gyerekek nagyon szeretnek. A káposztát meg lehet kóstolni, valamint el is vihetik a látogatók azt, amit legyalultak. Különböző játékokat is kipróbálhatnak olyankor: egy fej káposztával helyettesíthető egy kosárlabda, vagy akár egy tekegolyó, így még jobban megismerik a különbséget a hagyományos és a lapos káposzta között, hogy sokat forgatják a kezükben – árulta el az alpolgármester.

Elmondása szerint a káposztás napokkal is ez volt a céljuk, mert sok, valós alapot nélkülöző fesztivállal ellentétben itt a kulturális rendezvény gazdasági tevékenységhez kapcsolódik.

– Tizenhárom család foglalkozik ezzel megélhetési szinten, maguk termelik és savanyítják a káposztát, ami remekül érzi magát a nyírségi homok és a debreceni löszhát találkozásánál, az akácosok védelmében – emelte ki Szőllős László. A meztelencsigák megnehezítik a dolgukat, hiszen megbújnak a lédús, harmatos levelek között, ahová a növényvédő szerek sem jutnak be, valamint a vonuló madarak és a hollók is képesek jelentős kárt okozni, ennek ellenére örült az idei termésnek, ami mennyiségre és minőségre is jó lett.