A kor legégetőbb problémáira keresik a választ a hidrobiológusok Debrecenben

20. születésnapját ünnepli idén a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) Hidrobiológiai Tanszéke. A jelentős kutatási eredményekkel rendelkező intézet a debreceni DAB Székházban tartotta éves konferenciáját és ünnepelte fennállásának kerek évfordulóját november 24-én, pénteken. 

A tanácskozásokat és a szakmai programsorozatot megnyitó beszédében Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára kiemelte: a vizes élőhelyek értékesek és védelemre szorulnak. Emlékeztetett, ezt sajnos nem minden korszakban ismerték fel kellőképpen, talán ezeket bántották leginkább az emberi tevékenységek és a folyószabályozások. A vizes élőhelyek, amelyek valaha oly jellemzőek voltak tájainkon, mára már mozaikosak és feldarabolódtak. Napjainkban a legsérülékenyebb élőhelyek közé tartoznak, ugyanakkor ezek rendelkeznek a leggazdagabb ökoszisztémákkal is – emelte ki Rácz András, majd hozzátette: a társadalmi igény és a közmegegyezés viszont eljutott mára odáig, hogy az emberek kezdik felismerni, sokkal természetesebb módon kell a vízmegtartási kérdésekhez hozzáállni. A folyamat elkezdődött, és ebben a szakmának is nagy szerepe van. Az államtitkár emlékeztetett: az első védetté nyilvánítás is Debrecenben történt, amikor természetvédelmi terület lett a Nagyerdő, de hatalmas mérföldkő volt még az első nemzeti parkunk, a Hortobágyi Nemzeti Park életre hívása is. Rámutatott, a Ramsari Egyezmény óta hatalmas utat tett meg Magyarország.

Kiemelt kérdés

Az európai uniós források és a 10 nemzeti parki igazgatóság kapcsán megemlítette: az utóbbi időszakban 38 milliárd forint forrást használt fel Magyarország természetvédelemre. Közel 100 egyedi beruházást valósítottak meg, sok ezer helyszínen zajlott a munka. Ennek eredményeként közel 100 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota hazánkban. Ennek kétharmad részét élőhely rekonstrukció adta, azon belül is a vizes élőhelyeké volt túlsúlyban. Az állami természetvédelem egyik legfontosabb, kiemelt kérdésének a vizes élőhelyeket tekintjük – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára. Tudatta, a természetvédelmi fejlesztések ugyanebben a nagyságrendben folytatódnak majd. 42 milliárd forint tervezett költségen már van 67 előkészített projektjavaslat, amely 100 ezer hektáron hivatott javítani a természeti környezet állapotán. E mellett még további 20 milliárd forintra vannak projektjavaslataink, és további 107 előkészített projekt szerepel még a tarsolyunkban – tudatta Rácz András.

Korunk legégetőbb problémáira keresik a választ

Kun Ferenc, a Természettudományi és Technológiai Kar dékánja beszédében kiemelte: a hidrobiológia igen komoly múltra tekint vissza Debrecenben, az oktatás és kutatás már egy bő évtizeddel a kar alapítása után kezdetét vette. Mindez 60 éve indult el, két évtizede pedig már önálló tanszéken folyik a megkezdett, eredményes munka. Tudatta, a duális és az idegen nyelvű képzést is sikerült sikeressé tenni. 

Rámutatott, a hidrobiológia olyan tudományterület, amely korunk legégetőbb problémáira keresi a választ, legyen ez akár a vízgazdálkodás, környezetgazdálkodás vagy éppen a szennyvízgazdálkodás kérdésköre. Kitért arra is, hogy a hidrobiológia mesterszakon elsőként indult el a duális képzés, mely az ipar és az egyetem legszorosabb együttműködését jelenti. Törekednek arra, hogy a kart mindinkább nemzetközivé tegyék. Az angol nyelvű képzés 5 éve indult el, az itt megszerzett tudás már a világpiacon is sikeresnek bizonyult.

Bíznak a további fejlődésben

Grigorszky István, a Hidrobiológiai Tanszék vezetője örömét fejezte ki az éves konferencia hagyománya és a tanszék évfordulója kapcsán is. Elmondta, mind a lokális, mind az országos környezet élénkítően hatott a fejlődésre. Jó helyen, jó időben voltak és meghallották a kor hívószavát. Beváltak a képzéseik, beérett a több évtizedes munka gyümölcse. A tanszékvezető kiemelte, megannyi mérföldkő után is az egyik legfontosabb, hogy azt az inspiratív környezetet, ami eddig is a fejlődés egyik motorja volt, a jövőben is megtartsák. Bízik benne, hogy ez az attitűd velük marad és azokkal a hallgatókkal, akikkel a jövőt majd együtt építik. 

A köszöntők után a program előadásokkal és tanácskozással folytatódott. A tanszék története mellett az érdeklődők a vizes élőhelyek jelentőségéről, megőrzésüknek módjairól és feltételeiről hallhattak előadást, előbbit Grigorszky István tanszékvezető, utóbbit Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatójának jóvoltából. Az egyéb regionális és szakmai előadások mellett a tanszék kutatási eredményeibe Antal László, egyetemi docens betekintést engedett előadásában.