A Zöld Kódexnek köszönhetően Debrecen akár Európa zöld fővárosa is lehet

Bemutatták az ország legkomplexebb és legkorszerűbb környezetvédelmi programját január 24-én, szerdán Debrecenben, a Sziget-kékben, a 2023 és 2026 közötti időszakra készült Zöld Kódexet a program szakértői és témavezetői ismertették.

Papp László beszédében elmondta, a környezetvédelem kérdése Debrecenben – különösen az elmúlt egy évben – a figyelem középpontjába került. A polgármester felvázolta, a program teljes mértékben cívisvárosi termék: 

Kitért arra is, miért mostanra készült el a tervezet: mint fogalmazott, a program elkészítéséhez meg kellett várni azt az országos kitekintésű környezetvédelmi programot, melyet az Országgyűlés 2022 decemberében fogadott el. Erre építve kezdték meg a munkát a Debreceni Egyetem professzoraival és szakértőivel.

Egy fenntartható környezetet fog garantálni a program

– A program keret jellegű, melynek összeállítása és megvalósítása támaszkodik az európai uniós és kormányzati környezetvédelmi program paramétereire, a végrehajtása uniós, kormányzati támogatásokra és jelentős részben városi költségvetési forrásokra fog támaszkodni – vetítette előre.

Papp László részletezte, a Zöld Kódex tartalmaz egy kiindulópontként szolgáló állapotfelmérést, meghatározza az elérni kívánt célkitűzéseket, a megvalósításhoz szükséges költségeket, a szabályozási, ellenőrzési és értékelési eszközöket. Mint mondta, várhatóan társadalmi párbeszédet fog kezdeményezni a környezetvédelmi program, azonban hangsúlyozta, azt nem politikusok készítették. A városvezetőség mindössze koordináló szerepet töltött be, a programot az adott szakterületet magas szinten ismerő tudósok, szakemberek állították össze. Úgy véli, 

– A program egyik legnagyobb erénye, hogy magában foglalja azt a környezeti ellenőrző rendszert, amellyel az a célunk, hogy nyomon kövessük a város biodiverzitásának, vízgazdálkodásának, levegőszennyezésének a folyamatait – tudatta. A polgármester szerint vitán felül áll, hogy ez egy elvárás a debreceni polgárok részéről, hiszen nagy léptékű gazdaságfejlesztés zajlik a városban, amely az előnyök mellett kihívásokat is generál. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a 2023 januárjában tartott közmeghallgatáson hivatkozott egy szigorú ellenőrző rendszer kiépítésére, mely főként a város iparterületeire koncentrál, emellett Debrecen környezetét is monitorozza.

Debrecen felszíni vízgazdálkodási rendszerét új alapokra helyezi

Papp László elmondta azt is, a környezeti ellenőrző rendszer várhatóan az év második felében, még a nagyobb ipari üzemek elindulása előtt megkezdi a működését. Egy szintén központi témát érintve beszélt Debrecen vízgazdálkodásáról is. Emlékeztetett, a város kevesebb, mint a felét használja az 1980-as években igénybe vett vízmennyiségnek. Azonban rámutatott, nem lehet azzal megelégedni, hogy a vízfelhasználás kiegyensúlyozott, hiszen folyamatosan foglalkozni kell vele, ezért már évekkel ezelőtt kidolgozták azt a rendszert, amely Debrecen felszíni vízgazdálkodási rendszerét új alapokra helyezi. Ezzel kapcsolatban megemlítette, a Civaqua-projekt folytatása az egyike a Zöld Kódex ötven programpontjának. A Civaqua első ütemével többször foglalkoztunk:

A polgármester kiemelte, azonosulva a debreceniek vízgazdálkodással kapcsolatos felvetéseivel, azt a javaslatot fogalmazták a városba települő nagy vízfogyasztású iparvállalatai – elsősorban az akkumulátorgyár – számára, hogy vizsgálják felül a technológiai megoldásokat, és térjenek át víztakarékos módszerekre. Mint fogalmazott, a debreceniek érdeke elsőséget élvez, a környezetvédelmi program garancia arra, hogy a gazdaság fejlődése ne jelentsen veszélyt a városra.

Debrecen mint a természetvédelem őrvárosa

Fontos mérföldkőnek nevezte a környezetvédelmi program bemutatását a munkálatokat koordináló Balázs Ákos is. Az alpolgármester elmondta, debreceniként kellő alázattal végezték el a Zöld Kódex kidolgozását. Mint mondta, a cívisvárost a természetvédelem őrvárosának is nevezhetjük, hiszen itt készült el a füvészkönyv, valamint a Nagyerdő vált elsőként természetvédelmi területté az országban.

– Debrecen évszázadok óta támaszkodik a helyi tudásra. A Debreceni Egyetem számos innovatív kutatásban vesz részt, miközben folyamatosan együttműködik a várossal, a környezetvédelmi program kidolgozásával pedig még szorosabbra fűződött ez a kapcsolat – húzta alá. Felelevenítette, a munka 2019-ben már elkezdődött az új környezetpolitika meghirdetésével és a Zöld Munkacsoport létrehozásával. Ennek szerinte azért volt jelentősége, mert így politikusok helyett szakemberek és tehetséges környezetmérnökök formálták a város környezetvédelmi törekvéseit.

 – mondta. Előre vetítette, ez az intézkedésekből is látható lesz, hiszen a program alapján a város minden területére igyekeznek beépíteni a zöld szemléletet.

Megvalósítható tervek szerepelnek a programban

Szűcs István, a Háttér Módszertan Stratégia Zöld Városfejlesztési Politika Témacsoport vezetője szerint példaértékű, hogy a dokumentum kidolgozásában a város és az egyetem együttműködött. Megemlítette azt is, a környezeti ellenőrző rendszer kidolgozása nagyban fűződik Aradi Csaba ökológus nevéhez.

 – mutatta be. Hozzátette, a program hasznos információk tárháza: a dokumentum egy része Debrecen környezeti állapotát mutatja be, illetve az urbanizációhoz kapcsolódó területeket elemzi.

Kiemelte, lényegesen több problémát és fejlesztendő területet tártak fel, mint aminek a megoldására három év alatt lehetőség adódik. Elmondta azt is, habár ötven intézkedéscsomag került az anyagba, ennél sokkal több dolgoztak ki, de első körben a reálisan megvalósítható programokat egyesítették.

– Szeretnénk, hogy egy, a debreceniek megelégedésére szolgáló program szülessen. Nem rózsaszín álmokat akarunk kergetni, hiszen lehetnek csodálatos elképzelések, ha a tervezett feladatokból semmi nem valósul meg – szögezte le.

Szűcs István szerint tudomásul kell venni, hogy klímaváltozás van, és – bár ezen a folyamaton a város önmagában nem fog tudni változtatni, de – képes alkalmazkodni hozzá, és mérsékelni a hatásait. Úgy véli, szintén együtt kell élni az urbanizációs folyamatokkal, a városiasodás felgyorsulásának lesznek környezeti hatásai, és ezt kezelni kell.

Beszámolt arról is, a Zöld Kódex elkészítését teljes mértékben áthatotta a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv. Meggyőződése, ha Debrecen véghez viszi a programot, méltóvá válik arra, hogy eredményesen pályázzon az Európa zöld fővárosa címre, hiszen erre minden lehetőség adott.

A víz és a levegő is fontos része a programnak

Egy Debrecen méretű városnak a létében is meghatározó a víz, mint erőforrás. Kritikusan fontos, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg rendelkezésre álljon – fejtette ki Stündl László. A Vízrajz és települési vízgazdálkodás munkacsoport témavezetője felvázolta, nemcsak a csapadékvizekre és a Civaqua-programra tértek ki a részprogramok során, hanem a felszín alatti és a termálvizekre egyaránt. Szerinte a Zöld Kódex egy összetett, vízgyűjtő szintű megközelítésben tárgyalja a folyamatokat, a körforgásos gazdálkodás szemléletével. Stündl László elárulta, a munkacsoport a monitoring rendszer tervezésében és működtetésében is részt fog venni.

A biodiverzitás számos kihívás előtt áll, a faji sokféleség fogyatkozik, Európában az értékes élőhelyek 70 százaléka bizonyos szinten károsodott. Igyekszünk a környezeti ellenőrző rendszerrel ezt a folyamatot feltárni, és olyan intézkedéseket megfogalmazni, mellyel a csökkenés megállítható és részben visszafordítható – fogalmazott.

Kéki Sándor, a Levegőtisztaság, zaj és rezgés elleni védelem témacsoport vezetője rámutatott, az iparosodási folyamatokkal kapcsolatosan a levegő minőségének vizsgálata fontos szerepet kap a monitoring rendszerben. A munkacsoport többek közt fókuszál a szennyező anyagokra és a szállóporra is.

Beszélt a zajszennyezésről is, melyet leginkább a közlekedés indukál. Véleménye szerint az elektromos autók elterjedésével a motorzaj csökkeni fog, ám a tömegük miatt a gördülési zaj növekedhet.

A közlekedés és zöldterületek jövője

Husi Géza, a Közlekedés és energetika témacsoport vezetője kifejtette, összetett vizsgálatra volt szükség ahhoz, hogy kiderüljön, milyen kritériumnak felel meg Debrecen jövőbeli energiagazdálkodása és közlekedése. A professzor szerint a környezetvédelmi programnak fenntarthatónak kell lennie, azonban – mivel gazdasági és társadalmi környezetben élünk – meg kell találni az egyensúlyt. Mint mondta, a program komplexitása éppen abban rejlik, hogy az egyes elemek megváltoztatásával hatással vagyunk más területekre, éppen ezért együttesen kell megoldani a problémákat.

Bauerné dr. Gáthy Andrea, a Települési környezet tisztasága, hulladék és zöldfelület-gazdálkodás munkacsoport vezetője elmondta, több szempontból felmérték a város zöldterületeit, minél részletesebb képet alkotva. Nemcsak azt vizsgálták, milyen arányban borított a város zöldfelületekkel, hanem azt is, milyen az adott területek vitalitása. Rámutatott, Debrecen esetében 46 százalékos átlagérték figyelhető meg.

A szakember kifejtette, alkalmazkodva a célkitűzésekhez, különböző intézkedéscsomagokat dolgoztak ki. Ezek között szerepel a város zöldítése, Debrecen különleges fásítása, a közösségi részvétel és az önkéntesség a zöldterületek fenntartásában, a körforgásos hulladékgazdálkodás, valamint a környezettudatos településüzemeltetés. Kiemelte a Kert a felhők fölött programot, mely egy olyan intézkedést takar, mely szerint a közintézmények lapos tetején zöldterületet hoznának létre.

Schwarcz Tibor, a Környezetveszélyeztetés és kárelhárítás témacsoport vezetője elmondta, lajstromba vették a veszélyes üzemeket, és beazonosították a barnamezős területeket. Több intézkedést is javasoltak ezen hasznosítható területekkel kapcsolatban, többek közt a közösségi zöldségeskert kialakítását. 

Hamecz Orsolya okleveles természetvédelmi mérnöktől, a Zöld Kódex egyik szerkesztőjétől megtudtuk, a Zöldterületi Osztályt képviselve vett részt a program létrehozásában. Megerősítette, a 2019-ben elindult környezetvédelmi program egy folyamatos munka, a Zöld Kódex pedig részletezi, milyen stratégia mentén halad tovább a város.

A szakember saját bevallása szerint valamennyi munkacsoport tevékenységére rálátott, és összehangolta a kapcsolódási pontokat a témák között, hiszen a zöldterület, a közlekedés, a levegő- és vízvédelem mind összefügg egymással. Mint mondta, a Zöld Kódex megalkotásával egy nemzetközi színvonalú program született.