2024.02.07. 22:00
A Rákosi-korszak kényszermunkatáborairól tartottak előadásokat Hajdúnánás-Tedejen
A szakmai konferencián a Debreceni Egyetem tanárai, kutatói mellett hazai és kárpátaljai szakemberek is részt vettek.
A konferenciát egy emléktábla avatása előzte meg a nemrég megújult közösségi térben
Forrás: Bekecs Sándor
„Tedej és Hortobágy. A kommunista diktatúra kényszermunkatáborai a Rákosi-korszakban” címmel tartottak konferenciát február 7-én a tedeji Integrált Közösségi és Szolgáltató Térben, amely szerdától a Draviczky Imre Közösségi Ház nevet viseli. A szakmai napon a Debreceni Egyetem tanárai, kutatói mellett hazai és határon túli történész-szakemberek tartottak előadást a magyarság 20. századi történelmének legborzalmasabb időszakáról.
A konferenciát egy emléktábla avatása előzte meg a nemrég megújult közösségi térben. Draviczky Imre egykori tanító, helytörténész, néprajzi gyűjtő előtt tisztelegtek a jelenlévők, családtagok.
Emberek földjeit, megélhetését vették el Tedejen
– A II. világháború, s az azt követő események akkora veszteségeket okoztak a városnak, hogy azokat nehéz elmondani. Sajnos egyre kevesebben vannak azok közül, akik átélték, megtapasztalták azt a korszakot – fogalmazott köszöntőjében Szólláth Tibor polgármester. Mint felidézte, a II. világháború idején 1200-1300 zsidót deportáltak a városból, 700 hajdúnánási katona vesztette életét, az ezt követő időszak pedig a paraszt-polgári közösség megtöréséről szólt.
Ahhoz, hogy itt állami gazdaságot hozzanak létre, el kellett venni az emberektől a földjeiket. Tudjuk, látjuk és emlékezünk rá milyen eszközökkel tették ezt. Ebben a városban nincs olyan család, aki ne lett volna érintett ezekben az eseményekben, s az azt követő korszakban. Hajdúnánásiak tömege ment el, mert nem tudták feldolgozni, hogy minden, ami fontos volt az addigi életükben, elvették tőlük
– fejezte ki a városvezető.
Szakmai konferenciát tartottak Tedejen
Fotók: Bekecs SándorKényszermunkatábor működött az állami gazdaságban
Mint arról korábban beszámoltunk, a hírhedt hortobágyi táborok egyike a 12 hortobágyi kényszermunkatábor közül a legészakabbra fekvő, a létesítés sorrendjében a 10. tábor volt a tedeji, amely 1951 és 1953 között működött. Szovjet mintára, kisebb birtokok állami tulajdonba vételével szerveztek szovhozt (szovjet államigazdaságot) 75 évvel ezelőtt a kommunisták a Hajdúnánás melletti Tedejen, ahová 1951. december 7-én érkezett meg az első rabszállítmány 343 fővel, amit december 21-én egy újabb szállítmány követett, s így már a telepeseknek hívott rabok száma 661-re emelkedett. Őrzésük egy 12 fős rendőri különítmény, az ún. „K-őrs” feladata volt, amelynek tagjai gyakran kegyetlen bánásmódot tanúsítottak az ott ártatlanul és törvényes ítélet nélkül fogva tartott és dolgoztatott családokkal szemben.
Nagyné Legény Ildikó, Hajdúnánás alpolgármestere hírportálunknak megjegyezte, Tedej tragikus történetének része továbbá, hogy a kommunizmus alatt államosított földeket a rendszerváltást követően privatizálták. A korabeli privatizáció nyertesei ma is közéleti szereplők, és újra hatalmat akarnak.
Előadók sorban:
Püski Levente (DE BTK Történelmi Intézet, egyetemi tanár): Hatalmi elit és politikai intézményrendszer a Rákosi-korszakban
Botos Máté (PPKE BTK Politológia Tanszék, egyetemi docens - MCC Press, igazgató): A proletariátus megvalósitott diktatúrája: kényszermunka és totalitarizmus
Csiszár Imre (HUN-REN-DE Néprajzi Kutatócsoport, tudományos munkatárs): A Tedeji Állami Gazdaság szocialista nagyüzem és kényszermunkatábor
Ujvári László (DE BTK Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola, PhD hallgató): Az emlékezet tükrében. A hortobágyi kényszermunkatáborok a lokális sajtóban 1990-2010 között
Bank Barbara (NEB tag, PPKE BTK Történettudományi Intézet, egyetemi adjunktus): A 12 zárt kényszermunkatábor 1950-1953.
Tóth Gábor (ELTE BTK TDI, PhD hallgató): Zárt táborok emlékezete, különös tekintettel Lenin-tanyára. Az elbeszélhetetlenség útvesztői
Váradi Natália (II. RFKMF Történelem és Társadalomtudományi Tanszék, docens): Példátlan hittel! Papként a szovjet munkatáborokban
Molnár Erzsébet (II. RFKMF Történelem és Társadalomtudományi Tanszék, docens): „...aki nem jelentkezik, annak kiirtják mindenféle familiáját." A málenikij robot kárpátaljai vonatkozásai
Pallai László (DE BTK Történelmi Intézet, egyetemi adjunktus): „Neked szerencséd volt. Te az áldozat szerepét kaptad, én a hóhérét." Az internálótáborok témája a magyar filmművészetben
Dévényi Anna (MCC Debreceni Képviselet, régiókoordinátor): A hortobágyi kényszermunkatáborok ego-dokumentumokban
