A régmúlt farsang hangulatát idézték fel a debreceni mesterszakácsok, akik elárulták a tökéletes fánk titkát is – fotókkal

A farsang szó hallatán általában a különböző jelmezek jutnak eszünkbe, és talán a gyerekkor, amikor februárban az volt a nagy kérdés: hercegnő, kalóz, vagy varázsló bőrébe bújjunk? Most egyik mesebeli karaktert sem kell utánoznunk, hanem öt olyan vendéglátós szemével és lelkével lesz lehetőségünk átérezni a valódi farsangi miliőt, akik pályájuk során sok mindent letettek az asztalra.

A Haon kedvéért nemcsak visszarepítenek minket 70-es és 80-as évekbe, hanem elárulják a tökéletes szalagos fánk receptjét is. Mile József, az Aquaticum Termál & Wellness Hotel séfje, Fábián András mesterszakács, Tóth Lajos mesterszakács, a Hajdúsági Gasztronómiai Klub alelnöke, Fehér Gábor mesterszakács és Puskás István mesterfelszolgáló, szakács megosztották velünk azt is, hogyan báloztak, karneváloztak Hajdú-Biharban 40 évvel ezelőtt.

Neves énekesek és táncdalénekesek

Megtudtuk, 1966-ban volt az első farsang Debrecenben, ami hagyományt teremtett az egész vármegyében, volt minden, ami a felhőtlen szórakozás elengedhetetlen kelléke: sokan jelmezt öltöttek, neves énekesek és táncdalénekesek fordultak meg a cívisvárosban. Mile József az asztalnál helyet foglaló szakmatársai között a legfiatalabb, neki a szóban forgó időszakról többnyire a versenyzés jut eszébe.

– jegyezte meg.

Kitértek arra is, hetente több bál is volt, a farsang mellett kedveltek voltak a szakács és pincérbálok, illetve a cukrászati kiállítás, amit rendszerint az Arabikában tartottak (híres volt az Aranybika torta és krém – ezek olyan ízletesek voltak, hogy a mesterszakácsok még most is érzik szájukban az ízét). Fábián András kihangsúlyozta, a nótaesteken olyan közismert énekesek léptek fel a cívisvárosban, mint Jákó Vera, Cserháti Zsuzsa, Kovács Kati, Madarász Kati és Gaál Gabi nótaénekesnő. – A főzés mellett sokat táncoltam is, kijelenthetem: fél Európát körbetáncoltam, ha pedig nem a lábammal jártam, akkor a fakanalat „szorítottam” – fogalmazott.

Így várták a vendégeket

Tóth Lajos megjegyezte, a farsangi időszak mindig több hétig tartott. A bálok egyik kötelező eleme volt a szalagos fánk, amit akkoriban még kézzel dagasztottak, legalább 20-25 percig dolgoztak a tésztán, hogy tökéletes legyen. 

– hangsúlyozta.

A mesterszakácsok azt is kifejtették, hogy a vendégek 90 százalékát szinte ismerték, a farsangi bálok telt házzal zajlottak. Különleges ételek kaptak helyet az asztalon, nem azokat tálalták, amik az étlapon voltak, külön fogásokat készítette a közkedvelt és ismert eseményekre. Halételek, vadételek, kocsonya és a debreceni páros kolbász nem hiányozhatott az ünnepi asztalról.

– mutatott rá Puskás István.

Szinte mindig telt ház volt

Tóth Lajos elmondta, talán nem túloz, ha azt mondja, az 1960-as évek végétől kezdődően élte fénykorát a vendéglátás.

– emelte ki a Hajdúsági Gasztronómiai Klub alelnöke, aki rátért a szalagos fánk receptjére.

Így készül a tökéletes fánk

Leszögezte, az első és legfontosabb, hogy jó minőségű lisztet vásároljunk, ha tudjuk, hogy fánkot fogunk másnap sütni, akkor legyen eszünkbe, a liszt és a vaj mindig szoba-hőmérsékletű legyen. – A lisztet meg kell szitálni, és nem kizárólag azért, hogy rájöjjünk, van-e benne idegen anyag, hanem így a szemcsék szétesnek, és maga a szerkezete jobb lesz a tésztának, amikor dolgozunk vele. Miután a hozzávalókat összegyúrtuk, tehát legalább 20-25 percig kézzel dagasztottuk (géppel 10-12 perc), azután 40-45 percig hagyjuk pihenni a tésztát. Ha megkelt, körülbelül egy ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, és fánk szaggatóval kiszaggatjuk, és újrakelesztjük (30 percet állni hagyjuk).