Debrecen keleti részét érintő, történelmi léptékű fejlesztést jelentett be Papp László - videóval

Debrecen keleti részének infrastruktúra-fejlesztéséről beszélt sajtótájékoztatón Papp László szerdán a DEMKI Csapókerti Közösségi Házban. A polgármester felvázolta, a zártkerti övezeteket koncentráló keleti városrészt Debrecen jövőbeni lakóterületi zónájának tekintik.

– A célunk az, hogy megteremtsük a városi életminőség legmagasabb szintjének megfelelő körülményeket, melynek azonban megvannak az előfeltételei. Szükséges, hogy először az infrastrukturális kérdésekben lépéseket tudjunk tenni – mondta. Emlékeztetett rá, több évtizedes lakossági igény, hogy a keleti és délkeleti városrész lakóterületi zónája fejlődjön, ezért folyamatosan építették fel azt a városfejlesztési stratégiát, melynek végső célja, hogy Debrecen ezen területének nem lakott zónái magas minőséget tudjanak biztosítani.

A polgármester kifejtette, a 2024-es év egyik legfontosabb területe a keleti városrész vizes infrastruktúra-fejlesztése, ezen belül a szennyvíz- és ivóvíz-hálózat kiépítése, valamint a közlekedési útvonalak fejlesztése. Megjegyezte, ezt a beruházást Debrecen fogja előkészíteni, és a programnak nem része a Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) kötött, a keleti lakóterületet távolról elkerülő körgyűrűre vonatkozó szerződés.

Nem lakott területen húzódó elkerülő lesz

Míg a 22 kilométeres nagy elkerülő a zártkerti övezetek külső határát zárja le, addig a belső közlekedési folyosók kialakítása eltérő célt szolgál. Papp László hangsúlyozta, ez nem egy belső elkerülő körgyűrű lesz, hiszen egy belső autópálya használata nem szolgálta volna a környékbeliek életét. Ehelyett azt a koncepciót választották, hogy a sugárirányban Debrecen központja felé haladó főbb közlekedési útvonalakat kössék össze, eltérő metszéspontoknál, egy nem összefüggő folyosót létrehozva.

 – mutatta be a tervet Papp László. Hozzátette, az alternatív közlekedési folyosók létrehozása a megoldás a város közlekedési kihívásaira, hiszen ez jelentősen csökkenti a forgalomterhelést.

Némileg keletebbre fog esni a csomópontja annak a szakasznak, amely a 48-as főúttól a Diószegi és a Monostorpályi utak irányába indul. Ez a környékbeliek számára egy újabb becsatlakozási lehetőséget biztosít, és ennek része a Csárda utca hiányzó egy kilométeres szakaszának befejezése is. Az utolsó szakasz a 47-es főútig tart majd. A polgármester kiemelte, ez nem a 47-es utat érintő csomópontot takarja, hiszen az szintén az ÉKM programjában valósul meg a jövőben.

Hatalmas lakóterülettel bővülhet Debrecen keleti része

Megemlítette a Létai út teljes körű felújítását, mely csapadékvíz-elvezetést és egy kerékpárút kiépítését is magában foglalja, valamint korszerűsítik a Lahner utcát. Emellett ide kötődik a Hétvezér utca megújítása és az Árpád tér átépítése is.

A víziközműinfrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatban elmondta, a 9-es főgyűjtő egy 30 kilométeres szennyvízvezeték lesz, amely a 471-es úttól a Déli Gazdasági Övezet érintésével a szennyvíztelepig húzódik majd. Mindez 1200 hektárnyi potenciális lakóterület kiszolgálását teszi lehetővé. 
Papp László úgy véli, ezen fejlesztések egészen biztosan megváltoztatják a keleti városrészben lakók vagy az oda költözni vágyók életét.

Szót ejtett a bánki szennyvíz- és ivóvízhálózat fejlesztéséről is. Mint mondta, ez Bánk esetében kulcskérdést jelent, hiszen a városrész amiatt nem tud fejlődni, mert a víziközművek szempontjából nincs megfelelően kiszolgálva.

Várják az ajánlatokat a keleti városrész fejlesztésének megvalósítására

A polgármester tudatta, a nagy léptékű tervcsomagra való felhívás megjelent a Közbeszerzési Értesítőben, a tervezőnek 420 nap áll rendelkezésére a munkára. A beruházás része a növekedéshez elengedhetetlen 4-es számú vízműtelep és vízbázis fejlesztése is. Ezáltal bekapcsolhatóvá válik Debrecen vízhálózatába Sámsonkert debreceni része, a Bozzay-telep, Pac, a Bayk András-kert, a Bicó István-kert és az Ungvárikert, valamint rendezhető lesz Meggyes és a Kondoroskert közműkiszolgálása is.

Papp László elmondta, a közlekedésfejlesztési program részeként szerdán megindultak a munkagépek, és megkezdődött az útfelújítás a Monostorpályi, a Kishegyesi és az István úton, csütörtökön pedig a Jégvirág és az Ady Endre utca, valamint a Kádár dűlő felújítása is elindul.

Debrecen kertségeinek negyede lesz érintett

Tasó László országgyűlési képviselő örömét fejezte ki a keleti városrész régóta várt fejlődésének tervével kapcsolatban. Kifejtette, a Debrecent érintő óriási fejlesztések az agglomerációt és Kelet-Magyarországot is jelentősen befolyásolják. Mint mondta, ekkora horderejű, történelmi léptékű fejlesztési csomag még nem valósult meg Debrecen keleti részén, mely versenyképes helyzetbe hozza a város ezen pontját.

 – hangsúlyozta. Példaértékűnek nevezte azt is, ahogy az önkormányzat képviselői támogatták a polgármester előterjesztéseit.

Tasó László rámutatott, Debrecen kertségeinek negyede érintett a víz- és szennyvízhálózat fejlesztésében, amely óriási minőségi javulást eredményez majd. Fontosnak nevezte a belső tehermentesítő útszakaszokat, amik a környéken élőknek és a más településről érkezőknek egyaránt hasznukra válnak. Beszélt a nagyfelületű aszfaltozások jelentőségéről is, mint mondta, a 471-es főút hiányzó, egy kilométeres szakasza várhatóan az év végéig elkészül. Előre vetítette, legkésőbb 2028-ban megkezdődhet a Kassai út felújítása is, valamint tervben van a Budai Nagy Antal utca, a Hétvezér és a Faraktár utcák csomópontjának átépítése is.